Ugrás a tartalomhoz

Paratrygon aiereba

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Paratrygon szócikkből átirányítva)
Paratrygon aiereba
A rája alulról
A rája alulról
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Öregrend: Rájaszerűek (Batoidea)
Rend: Sasrájaalakúak (Myliobatiformes)
Család: Folyamirája-félék (Potamotrygonidae)
Nem: Paratrygon
Duméril, 1865
Faj: P. aiereba
Tudományos név
Paratrygon aiereba
J. P. Müller & Henle, 1841
Szinonimák
  • Disceus thayeri Garman, 1913
  • Paratrygon aiereba (Walbaum, 1792)
  • Paratrygon ajereba (Walbaum, 1792)
  • Raja ajereba Walbaum, 1792
  • Trygon aiereba Müller & Henle, 1841
  • Trygon strogylopterus Jardine, 1843
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Paratrygon aiereba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Paratrygon aiereba témájú kategóriát.

A Paratrygon aiereba a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának sasrájaalakúak (Myliobatiformes) rendjébe, ezen belül a folyamirája-félék (Potamotrygonidae) családjába tartozó faj.

Nemének az egyetlen faja.

Előfordulása

[szerkesztés]

A Paratrygon aiereba előfordulási területe Dél-Amerikában van. Az Amazonas-medencében és az Orinocóban, valamint ezek mellékfolyóiban (Ucayali, Solimões, Amazon, Rio Negro, Branco, Madeira és Tocantins) található meg.

Megjelenése

[szerkesztés]

Ez a porcoshal az orra hegyétől a farka végéig elérheti a 78-80 centiméteres hosszúságot is. A legnagyobb kifogott példány 14 kilogrammos volt.

Életmódja

[szerkesztés]

Trópusi, édesvízi rájafaj, amely a folyófenéken rovarokra, rákokra és halakra vadászik. Főleg a partok sekély vizeiben tartózkodik.

Szaporodása

[szerkesztés]

Ál-elevenszülő (ovovivipar) porcos hal. Miután a kis ráják felélték a szikzacskóik „sárgáját”, a szikzacskók az emlősök méhlepényéhez hasonló burokká alakulnak át. Ebben az anyaállat nyálkával, zsírral vagy fehérjével táplálja kicsinyeit. Egy alomban 2 darab kis rája van. Szaporodáskor az Orinocóban felúszik a felső szakaszba.

Források

[szerkesztés]
  • Paratrygon aiereba (Müller & Henle, 1841) FishBase
  • de Carvalho, M.R., N. Lovejoy and R.S. Rosa, 2003. Potamotrygonidae (River stingrays). p. 22-28. In R.E. Reis, S.O. Kullander and C.J. Ferraris, Jr. (eds.) Checklist of the Freshwater Fishes of South and Central America. Porto Alegre: EDIPUCRS, Brasil.
  • Paratrygon FishBase
  • Müller, J.P. & Henle, F.G.J. 1838–41. Systematische Beschreibung der Plagiostomen. Veit und Comp., Berlin. i–xxii 1–200, 60 pls. [Pp. 1–28 published in 1838, reset pp. 27–28, 29–102 in 1839, i–xxii 103–200 in 1841.] BHL Reference page.