Ugrás a tartalomhoz

Pakots József

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pakots József
Született1877. március 22.
Alvinc[1]
Elhunyt1933. június 12. (56 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1922–1931)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1931 – 1933. június 12.)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (47/1-1-39)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Pakots József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pakots József (Alvinc, 1877. március 22. – Budapest, Erzsébetváros, 1933. június 12.)[3] író, újságíró, országgyűlési képviselő, 1909-től a Petőfi Társaság tagja.

Pályája

[szerkesztés]

Erdélyben, Alvincen született, ahol apja, Pakots György iparos volt, anyja Bardócz Róza. Középiskoláit a dévai főreáliskolában végezte, 1896-tól a budapesti egyetemen jogot hallgatott; ekkor az Egyetemi Lapok szerkesztője volt. A fővárosban először a Nemzet című lap (főszerkesztője Jókai Mór) munkatársa lett. Dolgozott a Hazánk, a Magyarság, a Magyar Hírlap és a Pesti Hírlap című lapoknak. 1909-ben a Petőfi Társaságnak tagja, majd titkára és a Petőfi Múzeumnak igazgatója lett. 1920-ban tagja lett Budapest törvényhatóságának (közgyűlésének), ahol többek között felszólalt a numerus clausus ellen. 1922-ben a monori kerületben országgyűlési képviselővé választották demokrata párti programmal; a következő két ciklusban is mandátumhoz jutott: előbb a budapesti déli kerületben, majd ismét Monoron. Szoros barátság fűzte Vázsonyi Vilmoshoz, a Demokrata Párt elnökéhez.

Egy ideig elnöke volt a Magyarországi Újságírók Egyesületének. Jelentős szerepet játszott az 1932 májusában megalakult Írók Gazdasági Egyesülete létrehozásában, melynek egy évig lehetett elnöke. Agyvérzés okozta váratlan halála miatt 1933. június 12-én a szervezet lillafüredi találkozója félbeszakadt.[4]

Pakots József első elbeszélései az Erdélyi Híradóban jelentek meg. Gazdag irodalmi munkásságot fejtett ki. Elsősorban prózaíróként volt ismert, de színműveket is írt. Egy ideig művészeti igazgatója volt a Star Filmgyárnak, a vállalat több némafilmjének forgatókönyvét is ő készítette. Filmjei közül a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményében fennmaradt A tűz, az Aphrodite, a Leányasszony, A tizennegyedik és néhány rövid töredék.[5]

Munkái

[szerkesztés]
  • Legényavatás Novellák. Budapest, 1900
  • Kossuth Színmű. Városligeti Nyári Színház: 1902
  • Tévelygő lelkek Dráma. Nemzeti Színház: 1905
  • A forradalmár Társadalmi dráma. Nemzeti Színház: 1907
  • Egy karrier története Regény. Budapest, 1908. (Legjobb regénye, a törtető politikusok tükörképe. Alaptétele az örökké időszerű tárgy: hogyan lesz egy jelentéktelen emberből a közélet hatalmas tényezője.)
  • A fiamhoz Versek. Budapest, 1909
  • Madame Napoleon Regény. Budapest, 1910
  • Az asszonyok rágalmazója Novellák. Budapest, 1912
  • Sok asszony, egy férfi Regény. Budapest, 1913
  • Éjszaka Regény. Budapest, 1914
  • Egy karriér története Szatirikus vígjáték. Nemzeti Színház: 1914
  • Bódító akácok Novellák. Budapest, 1915
  • A bolond ember Regény. Budapest, 1917
  • Fejedelmi kaland Regény. Budapest, 1918
  • Az ember, aki útvesztőbe jutott Regény. Budapest, 1928
  • Magyar máglya Regény. Budapest, 1934 (Tótfalusi Kis Miklós híres magyar nyomdász életének története).

Forgatókönyvek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Freebase-adatdump
  2. ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM66909, Pakots József, 2018. szeptember 16.
  3. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 879/1933. folyószáma alatt.
  4. ↑ (2006. május 21.) Kezdetben volt Pakots. Élet és Irodalom 50. (21. szám). (Hozzáférés: 2012. április 19.) 
  5. ↑ Kurucz Márton et. al. Hangosfilm (enciklopédia, adatbázis): Pakots József. Megtekintve: 2022-03-15

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pakots_József&oldid=26776580”