Ugrás a tartalomhoz

Pacsinta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pacsinta (Pačetin)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVukovár-Szerém
KözségTerpenye
Jogállásfalu
Irányítószám32222
Körzethívószám 385 032
Népesség
Teljes népesség381 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság87 m
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 22′ 35″, k. h. 18° 51′ 04″45.376491°N 18.851195°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 35″, k. h. 18° 51′ 04″45.376491°N 18.851195°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pacsinta témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pacsinta (horvátul: Pačetin, szerbül: Пачетин) falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Terpenyéhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Vukovártól légvonalban 11, közúton 16 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 11 km-re délnyugatra, a Nyugat-Szerémségben, a Szlavóniai-síkság keleti részén, Bobota és Berzétemonostor között fekszik.

Története

[szerkesztés]

Pacsinta a megye egyik legrégibb települése, melynek területe már ősidők óta lakott. A jelenleg ismert legrégibb leletek a La Tène-kultúra késői szakaszából, az i. e. 1. századból származnak. A falutól északkeletre két vízlevezető csatorna között, a „Pazarište” nevű helyen a középkori Pacsinta vélt helyének közelében a középkori kerámiák mellett a vaskori La Tène-kultúra kerámiáit is megtalálták. Római kori leletek a falu határának számos részén előkerültek. Az említett Pazarišta és „Bijela bara” között a szántóföldön római téglák töredékeit találták, mely közeli építményre utal. A falutól keletre fekvő Bijela barán a korábbi tulajdonos Rade Musić már régen is talált római pénzérméket, tégla- és kerámiatöredékeket, melyek a szakemberek szerint három ókori ház nyomát rajzolják ki. Ez a határrész azóta is az amatőr régészek kedvenc kutatóhelye. A „Mala njiva” nevű helyen az egykori szőlőskert területén a szántóföldön kőtörmeléket találtak. A kő szokatlan ezen a területen, így itt is római villagazdaság maradványait rejtheti a föld.

Pacsinta Árpád-kori település. Már III. Béla korában út vezetett ide Szávaszentdemeter felől. Első írásos említése „Pochunta” alakban nemesi névben 1275-ből származik a keresztesek székesfehérvári konventjének bizonyságleveléből, melyben Pochuntai Gabrian Bobra nevű földjét eladja Vritnyaki Henrik comesnek.[2] 1377-ben a boszniai káptalan oklevelében „Pachynta” mellett egy „Ligeth Pachyntha” nevű települést is említenek, 1435-ben pedig Zsigmond király oklevelében „Wasarwspaczyntha et Lygetpaczyntha” praediumokat említik. Tehát ekkor Pacsinta már vásáros hely volt. 1377-ben Szent Péter titulusú templomát is említik. 1498-ban „Opidum Pachyntha” már mezőváros és a megyei törvénytevő gyűlések székhelye.[3] A középkori település nem a mai helyen, hanem Terpenyétől délre, a Valkó (Vuka) partjának közelében, a ma Stari Pačetinként ismert helyen feküdt. Legrégibb lakói valkóvári várjobbágyok voltak, így kezdetben Valkó ispáni várának tartozéka lehetett. Ezután a Pacsintai család birtoka volt, akik még a 13. század vége előtt kihaltak. 1300 körül királyi birtok, majd 1303-ban I. Károly magyar király Jánki Gergelynek adta. Fia Miklós 1323-ban lánytestvérének Margitnak adta, aki a Dorozsma nembeli Szentmihályi Mihály felesége volt. Ez az adomány valószínűleg csak 1330-ban lépett hatályba, amikor Gergely másik fia, László, a későbbi kalocsai érsek megerősítette. Ezután a Szentmihályi család birtoka, amely a pacsintai, vagy a garai előnevet viselte. A 14. század második felében a birtok egy része a Szentszalvátori család birtoka lett. Szentszalvátori Albert halála után az ő része a Lackfi családé lett. Ezt erősíti meg Zsigmond 1435-ös oklevele. Lackfi Miklós magtalan halála után 1456-ban királyi adományként Szilágyi Mihály kapta meg, aki 1459-ben Kórógyi Gáspárnak adta zálogba. A következő változás a 15. század végén történt, amikor a dokumentumok szerint a tulajdonosok a Szuggyafi család tagjai lettek, akik szintén a pacsintai melléknevet viselték. 1526-ban II. Lajos király a pacsetini birtokot Csák Eleknek és Zay Ferencnek adta. Pacsinta 1526-ban Valkóvár eleste után került török kézre és csak 1687-ben szabadult fel a török uralom alól.

1697-ben már „Pachetin pagus” néven említik. A török kiűzése után előbb kamarai birtok, majd a vukovári uradalom része lett. Rövid ideig a Kuffstein, majd 1736-tól az Eltz család volt a birtokosa. Az első katonai felmérés térképén „Pacsetin” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pachetin” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Pachetin” néven 113 házzal, 14 katolikus, 822 ortodox vallású lakossal találjuk.[5]

1857-ben 826, 1910-ben 1166 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a szerb, 1-1%-a horvát és német anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 88%-a szerb, 7%-a jugoszláv, 3%-a horvát nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A településnek 2011-ben 541 lakosa volt.

Népessége

[szerkesztés]
Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
826 916 988 1.056 1.109 1.166 1.073 1.110 896 878 983 973 925 851 668 541

Gazdaság

[szerkesztés]

A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.

A Szent Miklós templom

Nevezetességei

[szerkesztés]

A falu közepén áll Szent Miklós tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma, melyet a 18. század végén építettek. Mai ikonosztázát 1909 és 1910 között készítették, Ivan Tišov zágrábi festőművész alkotása.

Kultúra

[szerkesztés]

A településen 1999 óta működik a KUD „Branko Radičević” kulturális és művészeti egyesület. Szervezésében minden év júniusának elején kerül megrendezésre a „MESDAM”, az amatőr színjátszók nemzetközi találkozója. Az előadások horvát és szerb nyelven zajlanak, köztük gyerekeknek szóló színdarabok is vannak. A találkozót kísérő események, festmények, szobrok, ikonok kiállításai. Ezen kívül az egyesület szervezi a „Svetosavska beseda” fesztivált is.

Oktatás

[szerkesztés]

A településen a bobotai általános iskola területi iskolája működik.

  • Az NK Sloga Pačetin labdarúgóklubot 1934-ben alapították. A megyei 3. ligában szerepel.
  • ŠK Sloga Pačetin sakk-klub

Híres emberek

[szerkesztés]

Itt született 1958. szeptember 7-én Goran Hadžić a Krajinai Szerb Köztársaság elnöke.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2021. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)