Otto Preminger
| Otto Preminger | |
 | |
| 1976-ban | |
| Született | Otto Ludwig Preminger 1905. december 5.[1][2][3][4][5] Vizsnica, Osztrák–Magyar Monarchia |
| Elhunyt | 1986. április 23. (80 évesen)[1][6][2][3][4] New York[7] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Marion Mill (1932–1946) Mary Gardner (1951–1959) Hope Bryce (1971–1986) |
| Gyermekei | Erik Lee Preminger |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Bécsi Egyetem |
| Kitüntetései | csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán |
| Halál oka | Alzheimer-kór |
| Sírhelye | Woodlawn Temető[8] |
| Rendezői pályafutása | |
| Aktív évek | 1931–1986 |
| Híres rendezései | Valakit megöltek Az aranykezű férfi Egy gyilkosság anatómiája The Cardinal |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Otto Preminger témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Otto Ludwig Preminger (Vizsnica, Osztrák–Magyar Monarchia, 1905. december 5. – New York, 1986. április 23.) filmrendező, filmproducer és színész. Több ismert vígjátékot, detektívfilmet és westernt rendezett.
Életrajza
[szerkesztés]Anyja Josefa Preminger (született Fraenkel), apja Markus Preminger, Ausztria-Magyarország főügyésze.[9] Otto és testvére, Ingo is apja nyomdokait követve jogot tanult. Ezután alkalmazást nyert a Kaiser-Jubiläums-Theater – később Volksoper Wien – igazgatójaként Bécsben. 1932-ben itt rendezte a Das Haus der Temperamente (Az érzékek háza) című Johann Nestroy-darabot. 1933–1935 között a Theater in der Josefstadt igazgatója volt. 1935-ben, valószínűleg azért, hogy elkerülje a zsidó üldöztetést, kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba.
Az Egyesült Államokban
[szerkesztés]Az Egyesült Államokban kezdetben számos színdarabban és filmben színészként szerepelt. A filmekben néhány esetben, német akcentusa miatt, náci tiszteket játszott. A világháború vége felé egyre inkább rendezőként és producerként tevékenykedett. Népszerű regényeket és színdarabokat filmesített meg. Gyakran vetett fel tabutémákat, mint a kábítószerrel való visszaélés, a nemi erőszak és a homoszexualitás. Az 1950-es években bevonta Saul Bass amerikai grafikust a címkék és filmplakátok készítésébe, többek között az Egy gyilkosság anatómiája filmjénél.
1986-ban halt meg tüdőrákban. Hamvait a Velma B. Woolworth kápolna Azalea termében, a Bronx temetőben, New Yorkban helyezték örök nyugalomra.[10]
Filmográfia (válogatás)
[szerkesztés]| Év | Cím | Rendező | Producer | Színész |
|---|---|---|---|---|
| 1931 | A nagy szerelem (Die große Liebe) | Igen | Igen | |
| 1942 | The Pied Piper | Igen | Igen | |
| 1944 | Valakit megöltek (Laura) | Igen | Igen | |
| 1945 | A múlt angyala (Fallen Angel) | Igen | Igen | |
| 1947 | Forever Amber | Igen | Igen | |
| 1949 | Örvény (Whirlpool) | Igen | Igen | |
| 1950 | Ahol a járda véget ér (Where the Sidewalk Ends) | Igen | Igen | |
| 1952 | Angyalarc Angel Face | Igen | Igen | |
| 1953 | 17-es fogolytábor (Stalag 17) | Igen | ||
| 1953 | Patty | Igen | Igen | |
| 1954 | A folyó, ahonnan nincs visszatérés (River of No Return) | Igen | ||
| 1954 | Carmen Jones | Igen | Igen | |
| 1955 | Az aranykezű férfi (The Man With the Golden Arm) | Igen | Igen | |
| 1955 | The Court-Martial of Billy Mitchell | Igen | ||
| 1958 | Jó napot szomorúság! (Bonjour Tristesse) | Igen | Igen | |
| 1959 | Porgy és Bess (Porgy and Bess) | Igen | ||
| 1959 | Egy gyilkosság anatómiája (Anatomy of a Murder) | Igen | Igen | |
| 1960 | Exodus | Igen | Igen | |
| 1962 | Advise & Consent | Igen | Igen | |
| 1963 | A kardinális (The Cardinal) | Igen | Igen | |
| 1965 | A baj útban (In Harm's Way) | Igen | Igen | |
| 1965 | Bunny Lake hiányzik (Bunny Lake Is Missing) | Igen | Igen | Igen |
| 1966–1968 | Batman (televíziós sorozat) | Igen | ||
| 1968 | Skidoo | Igen | Igen | Igen |
| 1977 | A hobbit (The Hobbit) | Igen | ||
| 1979 | The Human Factor | Igen | Igen |
Díjak, jelölések
[szerkesztés]- Az Egy gyilkosság anatómiája filmjét Oscar-díjra jelölték a legjobb film kategóriában.
- Kétszer jelölték a legjobb rendezés kategóriában, a Valakit megöltek és A kardinális filmjéért.
- A Carmen Jones filmjével elnyerte a Bronz Medve díjat az 5. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon.[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. július 2.)
- ↑ Otto Preminger: Biography (angol nyelven). IMDb.com . (Hozzáférés: 2016. július 17.)
- ↑ Wilson, Scott. Resting Places: The Burial Sites of More Than 14,000 Famous Persons (angol nyelven). McFarland, 759. o. (2016). ISBN 1476625999
- ↑ 5th Berlin International Film Festival: Prize Winners (angol nyelven). berlinale.de. [2019. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 24.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Otto Preminger című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Otto Preminger című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Otto Preminger a PORT.hu-n (magyarul)
- Otto Preminger az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Otto Preminger az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Otto Preminger a Rotten Tomatoeson (angolul)
