Ottlaka
| Ottlaka (Grăniceri) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Ottlaka |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 317140 |
| SIRUTA-kód | 10925 |
| Népesség | |
| Népesség | 1214 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 8 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 15,48 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 78,4 km² |
| Időzóna | EET, UTC 2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 31′, k. h. 21° 18′46.516667°N 21.300000°EKoordináták: é. sz. 46° 31′, k. h. 21° 18′46.516667°N 21.300000°E | |
 | |
| Ottlaka weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ottlaka (románul Grăniceri, 1920-ig Otlaca): falu Romániában, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Kisjenőtől 16 km-re nyugatra, a magyar határ mellett fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a német eredetű Ottó személynév Ott alakjának és a lak szónak birtokos összetétele. 1438-ban Olthlaka, 1453-ban Othlaka néven említik. A román grăniceri 'határőrök'-et jelent, és állítólag Octavian Goga ötletéből származik.[2]
Története
[szerkesztés]1579-ben 27 adófizető magyar és román család lakta. 1596-ban a tatárok elpusztították.
1739-ben 73 román család lakta. 1851-ben a 2613 lakosból már 195 volt német, akik Elekről költöztek át és külön falurészben települtek le. 1860-ban a Wenckheim család telepített be hatvan eleki német családot. Lakói többsége árendába vett földeket művelt és körülötte tanyarendszer alakult ki.
1878-ban határát tagosították, de a földtulajdonosok csak olymódon tudtak megállapodni, hogy mindegyikük két tagot kapott, az egyiket a 26 km-re lévő Meggyespusztán. Mivel ezt sokan a nagy távolság miatt képtelenek voltak megművelni, egy Ștefan Rus nevű nagygazda vezetésével ötven család Meggyespusztára települt, megalapítva a későbbi Pusztaottlakát (Otlaca Mică, Otlaca Pusta). Az 1880-as években magyarokat és szlovákokat költöztettek be. Arad vármegye Eleki járásához tartozott.
1920-ban az új határ mind a pusztaottlakai románok, mind az ottlakai németek esetében még élő családi kötelékeket vágott szét az anyatelepüléssel. A vasút megszűnése miatt lakói terményeiket nem tudták értékesíteni a kétegyházi és az ószentannai vásárban.
Népessége
[szerkesztés]- 1900-ban 4260 lakosából 3059 volt román, 483 magyar, 400 szlovák, 273 német és 40 cigány anyanyelvű; 3114 ortodox, 549 evangélikus, 514 római katolikus, 36 református és 35 zsidó vallású.
- 2002-ben 1362 lakosából 1252 volt román, 49 cigány, 38 német és 23 magyar nemzetiségű; 1238 ortodox, 58 római katolikus, 34 pünkösdista és 30 baptista vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- Ortodox temploma a 18. század végén, a római katolikus 1895-ben épült.
- Artézi díszkút a 19. századból.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1856-ban Herz Miksa (nemzetközi környezetben Max Herz) építész, műemlékvédő, művészettörténész, aki Egyiptom arab-iszlám műemlékeinek szentelte pályájának aktív szakaszát (1880–1914).
Testvérvárosa
[szerkesztés]
Elek, Magyarország (1997)
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Jancsó Benedek – Somogyi Gyula (szerk.): Arad vármegye és város monográfiája. I–IV., Arad, 1892–1913
- Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982
- Elena Rodica Colta: Germanii din Otlaca (azi Grǎniceri, jud. Arad). Istoria unei comunitǎți etnice ajunsǎ în stare criticǎ din punct de vedere identitar. = E. R. Colta (Red.): Modele de conviețuire în Europa Centralǎ și de Est. Arad, 2000, 121–165.
További információk
[szerkesztés]- Virtuális Ottlaka (románul)
- A falu térképe 1781-ből [2]
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}