Otkopi
| Otkopi | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Končanica |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43505 |
| Körzethívószám | ( 385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 57 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 39′ 38″, k. h. 17° 09′ 58″45.660700°N 17.166100°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 38″, k. h. 17° 09′ 58″45.660700°N 17.166100°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Otkopi falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Končanicához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 36, közúton 44 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 9, közúton 14 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 5 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában, az Ilova bal partja melletti halastavak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A 19. század közepén keletkezett Brestovac Odkope nevű északi határrészén. A Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 3, 1910-ben 343 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében magyar és cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 55%-a magyar, 36%-a cseh anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 54%-a cseh, 31%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 71 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 3 | 0 | 0 | 86 | 291 | 343 | 363 | 274 | 299 | 305 | 295 | 204 | 157 | 120 | 98 | 71 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A 42-es számú ház telkén középkori kör alaprajzú erődítmény maradványai láthatók. A sáncok nyugati, az északi és a keleti oldalon ma is jól kivehetők. Azonosítása a középkori források alapján vitatott, Škiljan szerint a stupčanicai uradalomhoz tartozott.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- A Česká beseda Končanica kulturális egyesület honlapja (csehül)
