Oroszország határai
Oroszország 16 szuverén állammal osztozik nemzetközi határon, ezek közül 2 tengeri (USA, Japán), illetve részben elismert (Dél-Oszétia, Abházia). A szárazföldön összesen 20 241 km határa van, amivel Kína után a 2. helyen áll a világon
Áttekintés
[szerkesztés]Oroszország több országgal határos, mint bármely más ország a világon.
- Táblázat azokról az országról, amelyekkel Oroszország szárazföldön határos
(a felsorolás óramutató járásával ellentétes Oroszország körül)
Ország | Hossza (km) |
---|---|
Norvégia | 218,9 (195,7 23,2 tengeri) |
Finnország | 1271,8 |
Észtország | 294 |
Lettország | 270,5 |
Litvánia | 266 |
Lengyelország | 204,1 |
Fehéroroszország | 1239 |
Ukrajna | 1925,8 |
Grúzia | 875,5 |
Azerbajdzsán | 372,6 |
Kazahsztán | 7512,8 |
Mongólia | 3485 |
Kína | 4209,3 |
Észak-Korea | 17 |
Japán | vízi |
USA | vízi |
- Ha Abházia és Dél-Oszétia szuverén államoknak számítanak[1]
Ország | Hossza (km) |
---|---|
Abházia | 255,4 |
Dél-Oszétia | 70 |
a fennmaradó határ Grúziával | 365 |
Határok részletesen
[szerkesztés]Az alábbi listában szerepelnek egyes orosz területekkel határos területek, illetve más országok
Központi Szövetségi Körzet
[szerkesztés]- Oroszország
- Ukrajna
- Oroszország
- Fehéroroszország
- Ukrajna
- Oroszország
- Oroszország
- Ukrajna
- Oroszország
- Oroszország
- Oroszország
- Ukrajna
- Oroszország
- Oroszország
- Oroszország
- Oroszország
- Fehéroroszország
- Oroszország
- Oroszország
Moszkva
- Oroszország
Északnyugati Szövetségi Körzet
[szerkesztés]- Oroszország
- Finnország
- Oroszország
- Oroszország
- Oroszország
- Oroszország
- Finnország
- Észtország
- Oroszország
- Finnország
- Norvégia
- Oroszország
- Fehéroroszország
- Lettország
- Észtország
- Oroszország
- Oroszország
Volgamenti szövetségi körzet
[szerkesztés]- Oroszország
- Oroszország
- Oroszország
- Oroszország
- Oroszország
- Oroszország
- Oroszország
- Oroszország
- Kazahsztán
- Oroszország
- Kazahsztán
- Oroszország
- Kazahsztán
Déli szövetségi körzet
[szerkesztés]Észak-kaukázusi szövetségi körzet
[szerkesztés]- Oroszország
- Azerbajdzsán
- Grúzia
- Oroszország
- Grúzia
- Oroszország
- Grúzia
- Oroszország
- Grúzia
- Dél-Oszétia
- Oroszország
- Grúzia
Uráli szövetségi körzet
[szerkesztés]Szibériai szövetségi körzet
[szerkesztés]- Oroszország
- Kazahsztán
- Kína
- Mongólia
- Oroszország
- Mongólia
- Oroszország
- Mongólia
- Oroszország
- Kazahsztán
- Oroszország
- Mongólia
- Kína
- Oroszország
- Oroszország
- Oroszország
- Kazahsztán
- Oroszország
- Kazahsztán
Távol-keleti szövetségi körzet
[szerkesztés]- Oroszország
- Oroszország
- Oroszország
- Kína
- Észak-Korea
- Oroszország
- Kína
- Oroszország
- Japán
- Oroszország
- Kína
- Oroszország
- USA
Krím-félszigeten
[szerkesztés]A Krím-félsziget és Szevasztopol város státusza vita tárgya Oroszország és Ukrajna között. A nemzetközi vélemény szerint a Krím autonóm köztársaság Ukrajnán belül, Szevasztopol pedig különleges állapotú város, de Oroszország úgy véli, hogy a Krím Oroszország szövetségi alanya, Szevasztopol pedig a három szövetségi város egyike, mivel 2014. márciusában Oroszország bekebelezte azt.[2][3] Oroszország 1991 óta bérli a szevasztopoli hasitengerészeti bázist, a jelenlegi bérleti szerződés 2040-ig szóló meghosszabbítását 2014. március 31-én ellenszavazat nélkül fogadta el az Állami Duma.[4]
- Oroszország
- Ukrajna
- Oroszország
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Grúzia és a világ országainak többsége nem ismeri el a két terület függetlenségét, így a felső táblázatban az ezekkel osztott határ Grúziánál szerepel
- ↑ Gutterman, Steve: Putin signs Crimea treaty, will not seize other Ukraine regions. Reuters.com. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 10.)
- ↑ Ukraine crisis timeline, BBC News 24
- ↑ State Duma approves denunciation of Russian-Ukrainian agreements on Black Sea Fleet Archiválva 2014. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, ITAR-TASS] (31 March 2014)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Borders of Russia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.