Felsőszombatfalva

	Felsőszombatfalva (Sâmbăta de Sus)
	Az ortodox kolostor
	; Felsőszombatfalva címere
	; Felsőszombatfalva címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Brassó
Község	Felsőszombatfalva
Rang	községközpont
Irányítószám	507266
Körzethívószám	0x68
SIRUTA-kód	42361
	Népesség
Népesség	1472 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	- (2011)
Népsűrűség	31,15 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	47,26 km²
Időzóna	EET, UTC 2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 45′ 32″, k. h. 24° 49′ 34″45.758920°N 24.826078°EKoordináták: é. sz. 45° 45′ 32″, k. h. 24° 49′ 34″45.758920°N 24.826078°E
	Felsőszombatfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszombatfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőszombatfalva (románul Sâmbăta de Sus, németül Obermühlendorf vagy Obersombath) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Fekvése

Fogarastól 20 km-re délnyugatra, a Fogarasi-havasok lábánál fekszik.

Története

Fogarasföldi román falu volt, részben Fogaras vára, részben nemesi családok birtokolták. Bethlen Gábor 1617-ben nemességet adományozott a helybeli román papnak, Opra Pylcziének.^[3] 1650-ben Preda Brâncoveanu bojár vásárolta meg. Tőle később unokája, Constantin Brâncoveanu havasalföldi vajda örökölte, aki itt kastélyt, a falun kívül pedig kolostort emeltetett.

1722-ben 18 bojár- és 470 jobbágycsalád, 1786-ban 1421 fő lakta, háromnegyedük jobbágy. 1869 és 1915 között Keletifelsőszombatfalva és Nyugotifelsőszombatfalva néven közigazgatásilag két falura oszlott.

1876-tól Fogaras vármegye Fogarasi járásához tartozott. 1879-ben felsőszombatfalviakkal települt Dobrudzsában a Tulcea megyei, korábban Doeran nevű Sâmbătă Nouă.^[4]

2003-ban önállósult Voila községtől.

Lakossága

1850-ben 1632 lakosából 1597 román és 25 cigány nemzetiségű, 1621 ortodox vallású volt.

1900-ban a két Felsőszombatfalvát összesen 1688 lélek lakta, közülük 1648 román és 24 cigány anyanyelvű, 1666 ortodox vallású volt.

2002-ben 1426 lakosából 1324 román és 98 cigány nemzetiségű, 1405 ortodox vallású. A falutól 9 km-re fekvő Stațiunea Sâmbăta (Üdülőtelep) települést 85-en lakták.

Látnivalók

Határában egy dombon áll a felsőszombatfalvi ortodox kolostor. Létezéséről 1637-ből való az első, helynévi adat. A Constantin Brâncoveanu havasalföldi fejedelem 1696 tett alapítvány és elhelyezkedése a havasalföldi és az erdélyi ortodoxia legfontosabb összekötő láncszemévé tették. Miután a Brâncoveanu család 1772-ben elveszítette itteni birtokait, a balázsfalvi görögkatolikus püspökség közbenjárására 1785-ben a császári csapatok lerombolták.^[5] A mai épület 1926 és 1936 között épült az eredeti mintájára. Temploma nagyrészt épen maradt és számos, a 18. század második felében és a 19. század elején épült barcasági és királyföldi templom modelljéül szolgált. Falfestményei 1766–1767-ben készültek, és 1926–1936-ban restaurálták őket. Eredetileg külső falait is kifestették. A legnagyobb ortodox kolostor Erdélyben. Benne üvegikonfestő műhely működik, könyvtárában értékes régi kéziratokat és könyveket (többek között egy 9. századi perzsa kódexet és egy 1488-as kiadású Thuróczi-krónikát), múzeumában kb. 500 ikont őriznek.
A Brâncoveanu család udvarháza a 18. század végén épült egy korábbi, az 1670-es évekből való kastély helyére. A 19. század elején Grigorie Brâncoveanu építtetett hozzá melléképületeket (néhány házat, szeszfőzdét, malmokat, fűrészeket stb.) A két világháború között alkotóházként működött. Az elromosodott kastélyt 2006 és 2010 között felújították.^[6]
A faluban két műemlék ortodox templom is található, egy a keleti (1786-ból), egy pedig a nyugati falurészen (1657-ből).
Több panzió és szálloda, falusi turizmus.

Híres emberek

A kolostor sztarece volt Arsenie Boca, szent életű ortodox szerzetes és teológus.
Itt született 1947-ben Laurențiu Streza erdélyi ortodox metropolita.

Források

↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
↑ Ioan Cav. de Pușcariu: Fragmente istorice despre boerii din Țara Făgărașului. Sibiiu, 1907, 198–201. o.
↑ D. Șandru: Mocanii în Dobrogea (București, 1946), 91. o.
↑ Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
↑ Bicsok Zoltán – Orbán Zsolt: „Isten segedelmével udvaromat megépítettem...” Csíkszereda, 2012, 206. o. és Asociația Ștefan Mailat^{[halott link]}