Nyizsnyij Novgorod-i terület
| Nyizsnyij Novgorod-i terület (Нижегородская область) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Szövetségi körzet | Volgamenti | ||
| Székhely | Nyizsnyij Novgorod | ||
| Kormányzó | Gleb Szergejevics Nyikityin | ||
| Körzethívószám | ( 7) 831 | ||
| Rendszám | 52, 152 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3 060 335 fő (2024) | ||
| Etnikai csoportok | oroszok, tatárok, mordvinok, ukránok, örmények, csuvasok, azeriek, marik | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összterület | 76 624 km² | ||
| Időzóna | MSK (UTC 3) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
.svg)
 Nyizsnyij Novgorod-i terület
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 56° 29′, k. h. 44° 32′56.483333°N 44.533333°EKoordináták: é. sz. 56° 29′, k. h. 44° 32′56.483333°N 44.533333°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyizsnyij Novgorod-i terület témájú médiaállományokat. | |||
A Nyizsnyij Novgorod-i terület (oroszul Нижегородская область [Nyizsegaródszkaja oblaszty], 1990-ig Gorkiji terület) az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Nyizsnyij Novgorod. 2010-ben népessége 3 310 597 fő volt.
Földrajz
[szerkesztés]
A Kelet-európai síkság központi részén fekszik. Területe 76 624 km². Határos északon a Kosztromai területtel, északkeleten a Kirovi területtel, keleten Marifölddel és Csuvasfölddel, délen Mordvinfölddel, délnyugaton a Rjazanyi területtel, nyugaton a Vlagyimiri területtel és az Ivanovói területtel.
Fő folyója a Volga, amely északnyugat-kelet irányban szeli át. Volga két részre osztja a területet: az alacsonyan fekvő bal partra (Transz-Volga) és a magasabb jobb partra, ahol a Volgamenti-hátság található. A Volga folyón létesült 1955–57 között a Gorkiji-víztározó a terület északnyugati határán.
A Volga mellékfolyói a területen a bal parton a Vetluga, a Krezsenyec, Uzola és a Linda, a jobb parton pedig az Oka és Csuvasföld felőli határfolyója, a Szura.
Történelem
[szerkesztés]1708-ban, Nagy Péter cár közigazgatási reformja után Nyizsnyij Novgorod és a környező területek a Kazanyi kormányzóság részei lettek, majd a Nyizsnyij Novgorod-i kormányzóság 1714–1929 között létezett.
1929. július 15-én alakult meg a Nyizsnyij Novgorod-i határterület a Mari Autonóm Terület, az Udmurt Autonóm Terület és a Csuvas Autonóm Terület hozzácsatolása révén.
Kezdetben a határterület területét (a nemzeti autonómiákon kívül) 7 körzetre (okrug) osztották. 1930. július 23-án az összes körzetét megszüntették, és közvetlenül a regionális hatóságoknak (rajon) rendelték alá.
1931. január 1-jén a régió lakossága 7 753 900 lakos volt, ebből 1 066 100 fő városi (15,9%), a népsűrűség 29,1 fő/km² volt, az összterület pedig 266 920 km².
1932. február 1-jén az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság úgy határozott, hogy a Kumjoni járást kizárja a Nyizsnyij Novgorod határterületből, a Nyizsnyij Novgorod város pedig Gorkij nevét kapja. A város szovjet időkben zárt város volt.
1934. december 7-én a Gorkiji határterület keleti és északkeleti régióiból (rajonjaiból), valamint a Szverdlovszki terület nyugati régióiból (rajonjaiból) új közigazgatási-területi egységethoztak létre, a Kirovi területet, beleértve az Udmurt Autonóm Területet is.
1936. december 5-én a Gorkiji határterületet felosztották a Gorkiji területre, a Csuvas ASZSZK-ra és a Mari ASZSZK-ra.
Népesség
[szerkesztés]Nemzetiségi megoszlás
[szerkesztés]A lakosság döntő többsége orosz nemzetiségű, de más nemzetiségek is lakják, főleg tatárok és mordvinok.
Nemzetiségi összetétel:
| 1959-es népszámlálás | 1989-es népszámlálás | 2002-es népszámlálás | 2010-es népszámlálás[1] | |
|---|---|---|---|---|
| oroszok | 3 381 991 (94,18%) | 3 522 148 (94,69%) | 3 346 398 (94,96%) | 3 109 661 (93,93%) |
| tatárok | 66 996 (1,87%) | 58 603 (1,58%) | 50 609 (1,44%) | 44 103 (1,33%) |
| mordvinok | 63 891 (1,78%) | 36 709 (0,99%) | 25 022 (0,71%) | 19 138 (0,58%) |
| ukránok | 29 314 (0,82%) | 33 344 (0,9%) | 24 241 (0,69%) | 17 657 (0,53%) |
| örmények | 1 086 (0,03%) | 1 822 (0,05%) | 10 786 (0,31%) | 13 294 (0,4%) |
| csuvasok | 4 282 (0,12%) | 12 206 (0,33%) | 11 364 (0,32%) | 9 765 (0,29%) |
| azeriek | 662 (0,02%) | 3 153 (0,08%) | 8 309 (0,24%) | 8 494 (0,26%) |
| marik | 5 177 (0,14%) | 7 942 (0,21%) | 7 757 (0,22%) | 6 415 (0,19%) |
| összesen | 3 590 813 | 3 719 614 | 3 524 028 | 3 310 597 |
Települések
[szerkesztés]
A Nyizsnyij Novgorod-i terület városai a következők, a városi rang elnyerésének évével, a 2010. évi népességgel és a közigazgatási beosztással:
| Magyar név | Orosz név | Rang | Mióta | Lélekszám | Közigazgatási beosztás |
|---|---|---|---|---|---|
| Nyizsnyij Novgorod | Нижний Новгород | város | 1221 | 1 250 619 |
|
| Dzerzsinszk | Дзержинск | város | 1930 | 240 742 |
|
| Arzamasz | Арзамас | város | 1578 | 106 362 |
|
| Szarov | Саров | város | 1951 | 92 047 |
|
| Bor | Бор | város | 1938 | 78 058 |
|
| Ksztovo | Кстово | város | 1957 | 66 657 |
Ksztovói járás |
| Pavlovo | Павлово | város | 1919 | 60 698 |
Pavlovói járás |
| Viksza | Выкса | város | 1934 | 56 201 |
Vikszai járás |
| Balahna | Балахна | város | 1536 | 51 519 |
Balahnai járás |
| Zavolzsje | Заволжье | város | 1964 | 40 460 |
Gorogyeci járás |
| Kulebaki | Кулебаки | város | 1932 | 35 759 |
Kulebaki járás |
| Bogorodszk | Богородск | város | 1923 | 35 499 |
Bogorodszki járás |
| Gorogyec | Городец | város | 1152 | 30 658 |
Gorogyeci járás |
| Szemjonov | Семёнов | város | 1779 | 24 473 |
Szemjonovi járás |
| Liszkovo | Лысково | város | 1922 | 21 880 |
Liszkovói járás |
| Szergacs | Сергач | város | 1779 | 21 386 |
Szergacsi járás |
| Sahunyja | Шахунья | város | 1943 | 20 921 |
Sahunyjai járás |
| Navasino | Навашино | város | 1957 | 16 416 |
Navasinói járás |
| Lukojanov | Лукоянов | város | 1779 | 14 951 |
Lukojanovi járás |
| Pervomajszk | Первомайск | város | 1951 | 14 568 |
Pervomajszki járás |
| Cskalovszk | Чкаловск | város | 1955 | 12 368 |
Cskalovszki járás |
| Ureny | Урень | város | 1973 | 12 304 |
Urenyi járás |
| Vorszma | Ворсма | város | 1955 | 11 620 |
Pavlovói járás |
| Volodarszk | Володарск | város | 1956 | 9 928 |
Volodarszki járás |
| Perevoz | Перевоз | város | 2001 | 9 201 |
Perevozi járás |
| Vetluga | Ветлуга | város | 1778 | 8 954 |
Vetlugai járás |
| Knyaginyino | Княгинино | város | 1998 | 6 708 |
Knyaginyinói járás |
| Gorbatov | Горбатов | város | 1779 | 2 278 |
Pavlovói járás |
Közigazgatás és önkormányzatok
[szerkesztés]
A Nyizsnyij Novgorod-i terület élén a kormányzó áll:
- Valerij Pavlinovics Sancev: 2005. augusztus 8. – 2017. szeptember 26. Ekkor idő előtti felmentését kérte.
- Gleb Szergejevics Nyikityin: 2017. szeptember 26. – a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott. Megbízatása a következő kormányzói választásig szólt.[2]
- Kormányzónak megválasztva 2018. szeptember 9-én, hivatalba lépett szeptember 26-án.[3]
A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:
| Magyar név | Orosz név | Székhely | Lélekszám |
|---|---|---|---|
| Ardatovi járás | Ардатовский район | Ardatov | 26 428
|
| Arzamaszi járás | Арзамасский район | Arzamasz | 43 723
|
| Balahnai járás | Балахнинский район | Balahna | 77 598
|
| Bogorodszki járás | Богородский район | Bogorodszk | 65 677
|
| Bolsoje Bolgyinó-i járás | Большеболдинский район | Bolsoje Bolgyino | 12 035
|
| Bolsoje Muraskinó-i járás | Большемурашкинский район | Bolsoje Muraskino | 10 508
|
| Buturlinói járás | Бутурлинский район | Buturlino | 14 471
|
| Cskalovszki járás | Чкаловский район | Cskalovszk | 21 963
|
| Dalnyeje Konsztantyinovó-i járás | Дальнеконстантиновский район | Dalnyeje Konsztantyinovo | 22 474
|
| Gaginói járás | Гагинский район | Gagino | 12 444
|
| Gorogyeci járás | Городецкий район | Gorogyec | 91 577
|
| Gyivejevói járás | Дивеевский район | Gyivejevo | 16 618
|
| Knyaginyinói járás | Княгининский район | Knyaginyino | 11 922
|
| Kovernyinói járás | Ковернинский район | Kovernyino | 19 951
|
| Krasznije Baki-i járás | Краснобаковский район | Krasznije Baki | 22 524
|
| Krasznooktyabrszkij járás | Краснооктябрьский район | Urazovka | 11 729
|
| Ksztovói járás | Кстовский район | Ksztovo | 112 823
|
| Kulebaki járás | Кулебакский район | Kulebaki | 52 377
|
| Liszkovói járás | Лысковский район | Liszkovo | 39 964
|
| Lukojanovi járás | Лукояновский район | Lukojanov | 32 384
|
| Navasinói járás | Навашинский район | Navasino | 24 296
|
| Pavlovói járás | Павловский район | Pavlovo | 100 960
|
| Perevozi járás | Перевозский район | Perevoz | 16 519
|
| Pervomajszki járás | Первомайский район | Pervomajszk | 20 455
|
| Pilnai járás | Пильнинский район | Pilna | 21 960
|
| Pocsinki járás | Починковский район | Pocsinki | 30 668
|
| Sahunyjai járás | Шахунский район | Sahunyja | 39 625
|
| Sarangai járás | Шарангский район | Saranga | 12 450
|
| Satki járás | Шатковский район | Satki | 27 018
|
| Szecsenovói járás | Сеченовский район | Szecsenovo | 15 446
|
| Szemjonovi járás | Семёновский район | Szemjonov | 49 152
|
| Szergacsi járás | Сергачский район | Szergacs | 31 296
|
| Szokolszkojei járás | Сокольский район | Szokolszkoje | 14 139
|
| Szosznovszkojei járás | Сосновский район | Szosznovszkoje | 19 546
|
| Szpasszkojei járás | Спасский район | Szpasszkoje | 10 998
|
| Tonkinói járás | Тонкинский район | Tonkino | 9 007
|
| Tonsajevói járás | Тоншаевский район | Tonsajevo | 20 219
|
| Urenyi járás | Уренский район | Ureny | 30 106
|
| Vacsai járás | Вачский район | Vacsa | 19 979
|
| Vadi járás | Вадский район | Vad | 15 626
|
| Varnavinói járás | Варнавинский район | Varnavino | 13 366
|
| Vetlugai járás | Ветлужский район | Vetluga | 16 330
|
| Vikszai járás | Выксунский район | Viksza | 84 845
|
| Volodarszki járás | Володарский район | Volodarszk | 58 807
|
| Vorotinyeci járás | Воротынский район | Vorotinyec | 19 411
|
| Voszkreszenszkojei járás | Воскресенский район | Voszkreszenszkoje | 21 645
|
| Voznyeszenszkojei járás | Вознесенский район | Voznyeszenszkoje | 17 352
|
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Информационные материалы об окончательных итогах Всероссийской переписи населения 2010 года. [2020. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 31.)
- ↑ Kremlin.ru (2017-09-26. Hozzáférés: 2018-07-31)
- ↑ Rezultati viborov glav regionov Rosszii 09-09 (Aif.ru, 2018-09-10. Hozzáférés: 2018-09-15)
Források
[szerkesztés]- A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei Archiválva 2013. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
