Nyim
| Nyim | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Siófoki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pistár Péter (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8612 | ||
| Körzethívószám | 84 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 321 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 30,43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC 1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 48′ 17″, k. h. 18° 06′ 17″46.804681°N 18.104769°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 17″, k. h. 18° 06′ 17″46.804681°N 18.104769°E | |||
 Nyim
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Nyim weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyim témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nyim község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban, Siófoktól kb. 12 kilométerre délre.
Fekvése
[szerkesztés]Magas dombokkal és erdővel körülvett, nyugodt kis falu, mely amellett, hogy elzárt helyen fekszik, nincs messze a forgalmas és központszerű Siófoktól sem, népessége pedig lassan, de folyamatosan növekszik. Itt található hazánk egyik legrégibb Árpád-kori rom-maradványa, a Kási vár.
A szomszédos települések: észak felől Ságvár, északkelet felől Ádánd, délkelet felől Som, dél felől Bábonymegyer, délnyugat felől pedig Torvaj.
Zsáktelepülés, közúton csak egy irányból közelíthető meg, a 65-ös főútról Ságvár déli határában letérve, a 65 140-es számú mellékúton. Vasútvonal nem érinti.
Története
[szerkesztés]Nevét először III. Béla királytól a székesfehérvári János lovagok részére kiállított megerősítő levele említette, majd egy 1229-ben kelt oklevél a székesfehérvári káptalan itteni földjeire utal, egy 1269-ben kelt okiratban pedig a királyi udvarnokok és pincemesterek szerepelnek, mint itt birtokosok. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékből tudjuk, hogy ekkor már saját plébániája volt. 1428-ban Zsigmond király Rozgonyi Istvánnénak adományozta Nyimet. A Rozgonyi család tagjai birtokukba is vették, azonban ez nem ment egyszerűen, mert a János lovagok 1431-ben fenntartották korábban szerzett jogaikat a helységre. 1443-ban már valóban a Rozgonyiak birtokában volt, azonban 1460-ban már Ugron Imre a tulajdonos, 1506-ban pedig Perneszi Imre nyert királyi jóváhagyást itteni birtokaira.
Az 1536. évi adólajstrom szerint Ispán Mihály, Perneszi Egyed, István özvegye, és Ugron Bernát voltak Nyim földesurai. Egy 1701-1703 körül készült összeírás szerint pedig Vörös János özvegye, majd 1726-ban a Lengyel és a Mérey családok, 1733 és 1767 között, majd a 19. század elejétől a 20. század elejéig ismét több birtokosa volt, köztük utoljára bálványosi Satzger Pál és Hetyey Jánosné is nagyobb birtokos volt itt.
A községhez tartozott még az 1910 körüli években is Kási-puszta, melynek helyén a középkorban Kács falu feküdt.
Kási-puszta
[szerkesztés]Kácsról 1229-ből maradt fenn az első adat, ekkor a székesfehérvári káptalan birtoka volt, később pedig a Csák nemzetség dudari ágáé. A Csák nemzetségből származó Simon fia Mihály fia István utód nélküli halála után, 1302. február 18-án, a székesfehérvári káptalan előtt végbement osztozkodáskor, három részre osztották. Az egyik részét Herbon comes négy fia: Csák, Benedek, János és László, a másikat Móricz fiai: Sándor comes és Konrád comes, a harmadikat Gyárfás és Aladár nyerték. Herbon comes fiai, hogy itteni részüket megnagyobbítsák, csákberényi és a vajai részüket átengedték Móric fiainak, a Mihály fia Istvántól maradt kási birtok másik harmadáért. Káson azonban 1424-ben még a Csák nemzetség vérteskereszturi vagy vértesszentkereszti apátsága, az óbudai káptalan és a székesfehérvári káptalan is birtokos volt. 1460-ban Kás felerésze Torvei Ugron Imre birtoka lett. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék szerint Kás-nak már ekkor volt plébániája is. Az 1701-1703. évi összeírás viszont már csak mint pusztát említette és ekkor Vörös János özvegyének birtokaként volt írva. Ettől az időtől kezdve Nyim sorsában osztozott.
Közélete
[szerkesztés]A rendszerváltás előtti bő egy évtizedben 1979-1990 között Nyim a szomszédos községekkel, Sommal, Nagyberénnyel és Ságvárral alkotott közös tanácsot, melynek székhelye Ságváron volt.[3] A közös tanács elnöke 1984-től Szigeti József volt.[4]
Polgármesterei
[szerkesztés]| 1990–'94 | 1994–'98 | 1998–'02 | 2002–'06 | 2006–'10 | 2010–'14 | 2014–'19 | 2019–'24 | 2024– |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Kajdi Tibor | Nikovics Tibor |
Pistár Péter | ||||||
| – | – | – | ||||||
A rendszerváltást követő két évtizedben Kajdi Tibor töltötte be a község vezetői tisztségét. 2010-ben azonban már nem jelöltette magát, az utódlási verseny pedig igen szorosra sikerült, a három induló jelölt között mindössze 2-2 szavazatnyi különbségek döntöttek a helyezésekről.[5] Ekkor Nikovics Tibor kapta a legtöbb támogatást. Ő maga nem indult négy évvel később, viszont a vetélytársai újból versenybe szálltak, ebből pedig Pistár Péter jött ki győztesen és azóta is ő a falu első embere.
| A polgármester-választások főbb adatai[6] | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Jelöltek száma |
Részvétel | Megválasztott polgármester | Szavazat | Forrás | ||||
| név | szervezet | db | érv.% | ||||||
| 1990 | (nincs adat) | Kajdi Tibor | – | (nincs adat) | [7] | ||||
| 1994 | 2 | 55% | Kajdi Tibor | – | 100 | 78% | [8] | ||
| 1998 | 2 | 67% | Kajdi Tibor | – | 126 | 78% | [9] | ||
| 2002 | 1 | 50% | Kajdi Tibor | – | 121 | 100% | [10] | ||
| 2006 | 2 | 66% | Kajdi Tibor | – | 84 | 51% | [11] | ||
| 2010 | 3 | 66% | Nikovics Tibor | – | 58 | 35% | [5] | ||
| 2014 | 2 | 61% | Pistár Péter | – | 98 | 63% | [12] | ||
| 2019 | 1 | 46% | Pistár Péter | – | 123 | 100% | [13] | ||
| 2019 | 2 | 55,88% | Pistár Péter | – | 139 | 92,05% | [1] | ||
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 270 | 264 | 289 | 311 | 321 | 311 | 321 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,9%, református 15,7%, görögkatolikus 2,4%, felekezet nélküli 4,8% (21% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 80,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% bolgárnak, 0,3% németnek, 0,3% horvátnak, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,3% volt római katolikus, 7,5% református, 1,6% görög katolikus, 0,6% evangélikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 9,7% felekezeten kívüli (43% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Kási vár (földvár). A várhoz egykor falu is tartozott (Kás falu). A vár – amely hazánk egyik legjelentősebb, elpusztult Árpád-kori vármaradványa – a Csák nemzetségnek lehetett birtokközpontja. Az építmény ovális alaprajzú, belső területe lapos, kívülről igen meredek oldalfal fogja körbe mély árkokkal.
- Kásipusztai kúria[16]
-
Nyim látképe -
A kási vár
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ „Eredmények és gondok Ságváron”, Somogyi Néplap, 1981. szeptember 25., 3. oldal (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ „Lemondott a polgármester”, Somogyi Hírlap, 2005. január 25., 1. oldal (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ a b Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
- ↑ Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
- ↑ Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
- ↑ Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Nyim települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
- ↑ Nyim Helységnévtár
- ↑ Nyim Helységnévtár
- ↑ Nyim helyi építési szabályzata (PDF). [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 28.)
További információk
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
A Siófoki járás települései | ||
|---|---|---|
Ádánd · Balatonendréd · Balatonföldvár · Balatonőszöd · Balatonszabadi · Balatonszárszó · Balatonszemes · Balatonvilágos · Bálványos · Kereki · Kötcse · Kőröshegy · Nagyberény · Nagycsepely · Nyim · Pusztaszemes · Ságvár · Siófok · Siójut · Som · Szántód · Szólád · Teleki · Zamárdi |  | |