Ugrás a tartalomhoz

Nihiru

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nihiru (Nikia)
Nihiru felül nézetből
Nihiru felül nézetből
Közigazgatás
Ország Franciaország
Tengerentúli terület Francia Polinézia
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
FekvéseCsendes-óceán
SzigetcsoportRaeffsky-szigetek
Terület20 km²
Hosszúság14 km
Szélesség10,5 km
IdőzónaUTC-10
Elhelyezkedése
Nihiru (Francia Polinézia)
Nihiru
Nihiru
Pozíció Francia Polinézia térképén
d. sz. 16° 44′, ny. h. 142° 50′16.733333°S 142.833333°WKoordináták: d. sz. 16° 44′, ny. h. 142° 50′16.733333°S 142.833333°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Nihiru témájú médiaállományokat.

Nihiru vagy Nikia egy atoll a Dél-Csendes-óceánon. A terület politikailag Francia Polinéziához tartozik. Nihiru a Tuamotu-szigetek egyik alcsoportjának, a Raeffsky-szigeteknek a része. A Raeffsky szigetcsoport a Tuamotu szigetcsoport központi részén található. Nihiru a Reffsky-szigetek északkeleti részén található, Tahititől 675 km-re keletre. A háromszög alakú atoll, melynek legnagyobb hosszúsága 14 km, legnagyobb szélessége 10,5 km, a területe 20 km². 79 km²-es lagúnájába tengerszoros nem vezet az óceánból, ezért hajóval nem lehet bejutni a belsejébe.

A sziget lakossága 2002-ben mindössze 15 fő volt.

Története

[szerkesztés]

Nihiru atollt a nyugat számára Fabian Gottlieb von Bellingshausen orosz világutazó fedezte fel, aki 1820. július 13-án szállt partra. Az atollnak a "Nigeri" nevet adta[1][2][3]

A 19. században Makemo francia gyarmattá vált, amelyen ekkor 50 ember élt (1850 környékén).[4]

Közigazgatás

[szerkesztés]

Makemo az önkormányzati település központja. Hozzá tartozik Nihiru, Raroia, Takume, Katiu, Taenga atollok és a lakatlan Haraiki, Észak-Marutea, Tuanake, Hiti, Dél-Tepoto atollok.[5] A közigazgatási terület lakossága 1422 fő (2007).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. All the Voyages round the World: from the First by Magellan, in 1520, to That of Krusenstern in 1807 John Galt, éd. W. Lewis & Co. pour Sir R. Phillips and co., 1820, pp. 590. (angolul)
  2. Les Atolls des Tuamotu Jacques Bonvallot, Institut de recherche pour le développement, 1994, ISBN 9782709911757, pp.275-282.
  3. Tahiti et ses archipels Pierre-Yves Toullelan, éditions Karthala, 1991, ISBN 286537291X, p.61.
  4. Notices sur les colonies françaises, Étienne Avalle, Challamel aîné kiadás, Paris, 1866, p.638.
  5. Tahiti Tourisme (franciául). [2007. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 25.)

További információ

[szerkesztés]