Nicomedia
Nicomedia | |
Alapítás | i. e. 264 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 45′ 45″, k. h. 29° 55′ 03″40.762500°N 29.917500°EKoordináták: é. sz. 40° 45′ 45″, k. h. 29° 55′ 03″40.762500°N 29.917500°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nicomedia témájú médiaállományokat. |
Nicomedia (görögül Νικομήδεια, Nikomédeia) vagy Nikodémia,[1] a mai İzmit közelében, Törökországban fekvő ókori város.
Története
[szerkesztés]Nicomediát i. e. 264/3 körül I. Nikomédési alapította Bithünia fővárosaként. I. e. 74-ben IV. Nikomédész bithüniai király halálakor országát és így Nicomedia városát is végrendeletében a Római Birodalomra hagyta.
Diocletianust 284-ben Nicomedia közelében kiáltották ki császárrá és később itt építette ki a saját rezindenciáját. 311. április 30-án Galerius vallástoleranciát hirdető ediktumát Nicomediaban adták ki. Ez az ediktum engedélyezte először a keresztények számára a szabad vallásgyakorlást a birodalomban. I. Constantinus is sokáig Nicomediában tartotta főhadiszállását, mielőtt még Konstantinápolyt megépíttette volna és 337-ben Achyronban is halt meg, ami Nicomediához tartozott.
Constantinopolis alapítása után, a 330-as évektől kezdődően Nicomedia jelentősége azonban folyamatosan csökkent. Eleinte még a hanyatlás lassú volt, az itteni székhelyű püspökség jelentős tényezője volt a korai kereszténységnek. 1338-ban az oszmán törökök hódították meg.
Jegyzetek
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- Nezih Firatlı: İzmit: Tarihi ve eski Eserleri Rehberi. Istanbul 1959
- Nezih Firatlı: İzmit Sehri ve Eski Eserleri Rehberi. Istanbul 1971
- Nezih Firatlı: Izmit (Nicomédie) : petit guide ; son histoire et ses monuments. Istanbul 1964
- Clive Foss: Survey of medieval castles of Anatolia, Vol. 2: Nicomedia. Oxford 1996. ISBN 1-898249-07-5
- Turgut H. Zeyrek: Nikomedeia: (IÖ 264/263 – IS 358). Arkeolojik Açidan Genel Bir Degerlendirme. Istanbul 2005. ISBN 975-807-097-5