Ugrás a tartalomhoz

Nemeskeresztúr

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemeskeresztúr
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Nemeskeresztúr címere
Nemeskeresztúr címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásCelldömölki
Jogállásközség
PolgármesterZömbik János (független)[1]
Irányítószám9548
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség275 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,17 km²
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 05′ 35″, k. h. 17° 11′ 44″47.093130°N 17.195450°EKoordináták: é. sz. 47° 05′ 35″, k. h. 17° 11′ 44″47.093130°N 17.195450°E
Nemeskeresztúr (Vas vármegye)
Nemeskeresztúr
Nemeskeresztúr
Pozíció Vas vármegye térképén
Nemeskeresztúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemeskeresztúr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nemeskeresztúr község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A község a Kemenesalja délkeleti csücskében, a Marcal-medencében fekszik. Fekvése jónak mondható, a 84-es főút a község mellett húzódik, a 8-as főút nyomvonala 3 kilométerrere északra halad el a falutól.

Főutcája a Veszprém vármegyei Csabrendektől idáig húzódó 7325-ös út, utóbbi a belterület nyugati szélén ér véget, beletorkollva a község területét észak–déli irányban átszelő, a 84-es és a 8-as főutak összekapcsolását is biztosító 8457-es útba.

Áthalad a településen, ugyancsak észak–déli irányban a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal is, amelynek vasútállomása is van itt; Nemeskeresztúr vasútállomás néhány lépésre található az említett két, négy számjegyű út találkozásától. Távolsági buszforgalom (Keszthely, Szombathely, Sopron, Sümeg, Celldömölk, Sárvár) is áthalad a községen.

A településen mobilposta, könyvtár, művelődési ház, labdarúgócsapat és egy alapítvány működik.

Története

[szerkesztés]

A település okleveles említése 1332-ből származik. A feudális korban kisnemesek lakták. 1704-ben Gróf Károlyi Sándor, Rákóczi fejedelem vezérlő tábornoka az akkor Németkeresztúrnak nevezett településről, mint a kuruc hadsereg dunántúli kiképző táborából bocsátotta ki a hadsereg szabályzatát és a katonai eskü szövegét.

Jelenlegi nevét 1907-től viseli.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szép József (független)[3]
  • 1994–1998: Szép József (független)[4]
  • 1998–2002: Szép József (független)[5]
  • 2002–2006: Szép József (független)[6]
  • 2006–2010: Szép József (független)[7]
  • 2010–2014: Rába Gyula (független)[8]
  • 2014–2019: Rába Gyula (független)[9]
  • 2019–2024: Zömbik János (független)[10]
  • 2024– : Zömbik János (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
286
281
274
286
293
278
275
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak mondta magát (4,4% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,7%, református 0,4%, evangélikus 4%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 2,2% (19,3% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom. Titulusa: Szent Kereszt Felmagasztalása, 1772-ben épült az Árpád-kori templom helyén.
  • A község bel- és külterületén 5, a lakosság által állított kereszt, a Kossuth utcában Mária-szobor Jézussal, a községet két részre osztó patak partján Nepomuki Szent János szobra áll.
  • A művelődési ház előtt a honfoglalás ezeréves évfordulójára az önkormányzat kopjafát helyezett el.
  • A Kossuth utca végén található Bertha Bulcsu író nagyszüleinek háza, ahová sűrűn visszatért. Emlékét márványtábla örökíti meg.
  • A Millennium évében emlékparkot és Szent István-parkot avattak.
  • Szent István-szobor[12]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nemeskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Nemeskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Nemeskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  5. ↑ Nemeskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  6. ↑ Nemeskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  7. ↑ Nemeskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. ↑ Nemeskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  9. ↑ Nemeskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
  10. ↑ Nemeskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
  11. ↑ Nemeskeresztúr Helységnévtár
  12. ↑ István, a szobor: másfél száz változat[halott link] - HVG

Irodalom

[szerkesztés]
  • Bertha Bulcsu Emlékkönyv (szerk.: D.Nagy Imre, ill.: Eigel István, Tassy Klára ). Magyar Írók Egyesülete, Budapest, 1999
  • D. Nagy Imre: A gyanakvó ember. Bertha Bulcsu élete. Kairosz Könyvkiadó, 2010
  • Herczeg László: Nemeskeresztúr évszázadai. Martinus Kiadó, 2010

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nemeskeresztúr&oldid=27541256”