Ugrás a tartalomhoz

Nagyrábé

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyrábé
Református templom
Református templom
Nagyrábé címere
Nagyrábé címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásPüspökladányi
Jogállásnagyközség
PolgármesterMajor József (függetleb)[1]
Irányítószám4173
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség1861 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület85,42 km²
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 12′, k. h. 21° 20′47.200000°N 21.333333°EKoordináták: é. sz. 47° 12′, k. h. 21° 20′47.200000°N 21.333333°E
Nagyrábé (Hajdú-Bihar vármegye)
Nagyrábé
Nagyrábé
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Nagyrábé weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyrábé témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyrábé nagyközség Hajdú-Bihar vármegye Püspökladányi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A település a vármegye bihari részének sárréti tájegységén fekszik, Berettyóújfalu és Püspökladány között, mindkét várostól közel azonos (nagyjából 18-20 kilométeres) távolságra.

Lakott területéhez igazából csak két település van közel, Bihardancsháza észak-északnyugat, illetve Bihartorda észak-északkelet felől, de külterületei a központjától messze elnyúlnak, főleg északi és keleti irányban. Ily módon határos északon Sáppal, keleten Bakonszeggel, délkeleten Zsákával, délen Darvassal, délnyugaton Füzesgyarmattal, nyugaton Biharnagybajommal és északnyugaton Báránddal, továbbá kevés a híja, hogy nem határos északon még Földessel is.

Megközelítése

[szerkesztés]

A településen nyugat-keleti irányban végighalad a Biharnagybajom-Berettyóújfalu közt húzódó 4213-as út, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4-es és a 47-es főút felől is. Bihardancsházával a 4226-os út köti össze, a központjáról délre eső tanyavilágba a 42 113-as számú mellékút vezet.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomások Sápon és Biharnagybajomban találhatók: a Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonal Sáp vasútállomása, illetve a Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonal Biharnagybajom vasútállomása.

Története

[szerkesztés]

Nagyrábé a Nagysárréthez tartozó község. Igen régóta lakott hely. A régészeti leletek tanúsága szerint a község helyén már Kr. e. 2500-2300-ban település létezett. A nádasokból és mocsarakból kiemelkedő gerinceket, földhátakat a honfoglaló magyarok is alkalmasnak találták lakóhelyül. Nagyrábét először a Váradi regestrum említette 1215-ben, Rábé néven. A helyi hagyomány szerint az első Nagyrábé a Berettyó szigetén épült. A Váradi Regestrumban első okleveles emlitése 1332-ben történik. Ekkor már egyháza, plébánosa volt.

A község sokáig a Rábéi család birtoka volt, később rövid ideig itt volt birtokos Werbőczy István is, a 16. században pedig a Bajoniak voltak a birtokosok.

A törökök kétszer is elpusztították Rábét templomával együtt, de újraépült. (A vele szinte egybenőtt Rétszentmiklóst és Dancsházát – amelyekkel a Rábéiak közösen építettek templomot – az 1659-es "Szejdi-dúlás" végképp eltörölte a föld színéről). Még a Rákóczi-szabadságharc idejére sem települt újra teljesen.

A török kiűzése, az ország XVII. század végi felszabadulása után a katolikus egyház visszaszerezte vagyonát, a váradi egyházi uradalomról készült első, 1703-as összeírás Nagyrábét teljes egészében püspöki birtokként említi.

Nagyrábé lakossága a nagybirtokok árnyékában indult el a polgárosodás útján. A nagyváradi római katolikus püspökség és a Des Echerolles Kruspér család birtokolta a község földterületének kétharmadát, így lehetőségük volt befolyásolni a község gazdaságának és társadalmi fejlődésének irányát. A község elöljárói és összes lakossága 1852 novemberében az uradalom képviselőjével aláírta az úrbéri egyezséget.

A népesség folyamatosan növekedett – az egyetlen visszaesés 1920-ban volt – a tetőpontot 1960-ban érte el. A község életét, gazdálkodását több ízben zavarta meg a Berettyó áradása, a szabályozási munkálatok 1879-re fejeződtek be.

Nagyrábé lakosságának több mint kilencven százaléka református, ma is használt copf-stílusú református temploma 1809-ben épült, az elemi iskola 1945 előtt az egyház kezelésében működött.

A trianoni békediktátum és az 1929–33-as gazdasági válság nehéz évek elé állította a magyar gazdaságot és társadalmat. A bihari résznek, így Nagyrábénak is komoly gondot okozott Nagyvárad elcsatolása: elvesztették megyei központjukat. A második világháború újabb súlyos megpróbáltatásokat hozott a település életében. A harcok során meghalt negyven polgári személy, és jelentős károkat szenvedett a község épületállománya.

A község hosszú, közel nyolc évszázados történelme során, a kiterjedt vízi világ védelmében mindvégig népességtartó hely tudott maradni. Népessége a török kiűzése után, a XVII. század végén indult dinamikus növekedésnek, 1785-ben 1192, 1869-ben 2101 lakosnak, s a XX. század elején már több mint háromezer főnek, s növekedésének csúcspontján, az 1949. évi népszámlálás idején már 3814 főnek adott otthont. Míg 1970-ben közel 3000 éltek itt, 2015. január 1-én 2136 lakosa van a falunak. Nagyrábén mintegy kétszázhatvan fős roma kisebbség él, amely a népesség mintegy 10-15 százalékát adja

Nevezetességei

[szerkesztés]

A község középpontjában áll az 1809-ben épült zsindelyfedésű református templom védett műemlék, Györfi Sándor szobrászművész második világháborús emlékműve a Sárrét egykor jellegzetes madarával, a daruval, mely az egykori piactéren kialakított parkban áll. Érdekes látványosság a Des Echerolles család hajdani kastélya Archiválva 2019. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, amely helyenként középkori hangulatú, néhol saroktornyokkal tagolt, összességében kicsit franciás, romantikus kastély.

Füstpusztán a múlt tanúfája a 250-300 éves kocsányos tölgy, védett természeti érték, amely az ott lévő kastéllyal harmonikusan illeszkedve emlékeztet az egykor angol tájkép stílusban kialakított parkra.

A Művelődési Ház parkjában álló tájház az itt élő emberek egykori életvitelébe nyújt betekintést. Az Önkormányzat szépen felújított épületének 1996-ban készült székely kapuja Sófalvi Árpád korondi fafaragó munkája.

A tájházak mögötti soron 2020 és 2022 között Temetői és Holocaust Emlékmű épült, mintegy 50 nm-en. Tervezte: Csillag Endre, kivitelezte: Veress Zoltán rábéi kőfaragó, Bene István földesi géplakatos mester, Gáll Gyula rábéi festő és mázoló mester. Finanszírozta: Csillag Endre, Veress Zoltán és az Önkormányzat.

A település mind természeti, építészeti, mind néprajzi oldalról vonzó idegenforgalmi lehetőségekkel rendelkezik. Területére kiterjed a Bihari-sík Tájvédelmi körzet. Bihardancsháza felé eső határrészén előfordul hazánk legnagyobb testű madara, a túzok.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2164
2167
2136
1933
1885
1862
1861
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 6,5% cigánynak mondta magát (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,1%, református 54,5%, felekezeten kívüli 17,9% (23,6% nem válaszolt).[3]

2021. január 1-én a település állandó lakossága 2059 fő volt.[4]

2022. január 1-én a település állandó lakossága 2022 fő volt.[5]

2022-ben a lakosság 95,2%-a vallotta magát magyarnak, 8,1% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, örménynek, ruszinnak és szlováknak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,1% volt református, 2,2% római katolikus, 0,4% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 0,1% ortodox, 13% felekezeten kívüli (27,3% nem válaszolt).[6]

Híres emberek

[szerkesztés]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Polgármester Párt Megjegyzés
1990–1994 Józsa Kálmán független[7]
1994–1998 független[8]
1998–2002 független[9]
2002–2006 független[10]
2006–2010 Gyarmati Sándorné független[11]
2010–2014 független[12]
2014–2019 Tiszai Károly Fidesz-KDNP[13]
2019–2024 Fidesz-KDNP[14]
2024– Major József független[1]

2024. október 1-től Major József vezeti a települést, aki 2007 és 2019 között Bihardancsháza polgármestere volt.

A település rendezvényei, szellemi értékei

[szerkesztés]

Rendezvények:

Sárrét Íze Fesztivál – A "sárrét" legnagyobb gasztronómiai fesztiválja, amely mára már országos hírű. A rendezvényt a Földművelésügyi és a Vidékfejlesztési Minisztérium is kiemelt jelentőségű hagyományőrző rendezvényként tartja számon. Minden év április utolsó szombatján kerül megrendezésre. A rendezvény keretében megrendezett "főzőversenyre" benevezett csapatok száma közel 100, évről évre többen vannak. A zsűri tagjai olimpiai és világbajnok érmes séfek.

A több évtizede megrendezett "Nagyrábéról elszármazottak találkozója" – mely 2016-tól a "Sárrét-Íze Fesztivál" előestéjén kerül megrendezésre minden évben.

A falu apraját nagyját megmozgató "Szüreti Felvonulás" – több mint négy évtizede minden év októberének első szombatján.

A "Kistérségi Ifjúsági Találkozók" évente február és augusztus hónapokban, mely a térség fiataljainak kulturális találkozói.

Nyugdíjas nap, nyugdíjasok megyei színjátszó fesztiválja, családi napok, adventi készülődések... a művelődési házban folyó színes, gazdag aktuális időszakhoz igazodó programok.

Szellemi értékek:

A Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület tagjai által írt és szerkesztett Nagyrábéi Falukönyv három kötete, a nagyrábéi képes (fotó) könyv.

Az Arany Páva-díjas Pávakör, a Citera együttes, a szövőkör működése.

Közösségi élet: civil szervezetek rendezvényei, a Nők népfőiskolája, a nemzetközi fesztiválokra érkező hazai és külföldi csoportok műsora, a Nagyrábéi Művésztelep, az állandó kiállítások, az oktatási intézményekben folyó igényes munka, gazdag az értékteremtő és hagyományőrző tevékenység.

A Barangoló Ifjúsági és Kulturális egyesület[halott link] (BIKE) szellemi-kulturális tevékenysége, már több mint 10 éve.

A Petőfi Sportkör Nagyrábé Archiválva 2020. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben – 1945 évi alapítása óta végzett sikeres sporttevékenysége (szakosztályok: labdarúgás, birkózás, asztalitenisz, sakk)

Település adatai

[szerkesztés]

Település típusa: Nagyközség

Közigazgatási terület: 8541 hektár. Belterület: 213 hektár. Zártkert: 73 hektár.

Magassági pontok: Református templom falicsapja 91,581 m, Echerolles kastély falicsapja 90,624 m, Malomépület 89,947 m.

Koordináta: Református templom North lat 47 12.36 East long 21 19.28

Népesség: 2136 fő (2015 évben) 2, ami akkori Magyarország népességének 0,02%-a (Hajdú-Bihar megyének 0,4%-a). Népsűrűsége 25 fő/km2.

Népcsoportok: 2011-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

Lakás állomány: 937, népességet figyelembe véve, ez 2,3 fő per lakás.

Közintézmények

[szerkesztés]
  • Nagyrábéi Közös Önkormányzati Hivatal

4173 Nagyrábé, Kossuth Lajos út 5.

Telefon/fax: 54/477-020

E-mail: [email protected]

Web: www.nagyrabe.hu

  • Kossuth Lajos Művelődési Ház és Könyvtár

4173 Nagyrábé, Rétszentmiklósi út 2/c

  • Nagyrábéi Óvoda – Bölcsőde, Családsegitő és Gyermekjóléti szolgálat

4173 Nagyrábé, Rétszentmiklósi út 2/c

4173 Nagyrábé, Rétszentmiklósi út 2/c

  • 1. és 2. sz. háziorvosi körzet – orvosi rendelői, fogorvosi rendelő, védőnői szolgálat

4173 Nagyrábé, Kossuth Lajos út 50.

  • Állatorvosi rendelő

4173 Nagyrábé, Rétszentmiklósi 8.

  • Gyógyszertár

4173 Nagyrábé, Kossuth Lajos út 15.

  • Idősek Napközi Otthona – Segitő Kezek szociális szolgálat központ

4173 Nagyrábé, Arany János út 19.

4173 Nagyrábé, Kossuth Lajos út 5. (sportpálya: 4173 Nagyrábé, Rákóczi utca 8.)

Források

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nagyrábé települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Nagyrábé Helységnévtár
  4. ↑ BELÜGYMINISZTÉRIUM NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSÉÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
  5. ↑ BELÜGYMINISZTÉRIUM NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSÉÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
  6. ↑ Nagyrábé Helységnévtár
  7. ↑ Nagyrábé települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Nagyrábé települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  9. ↑ Nagyrábé települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  10. ↑ Nagyrábé települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  11. ↑ Nagyrábé települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  12. ↑ Nagyrábé települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  13. ↑ Nagyrábé települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  14. ↑ Nagyrábé települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
  15. ↑ A 2011-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk

[szerkesztés]
  • Nagyrábé honlapja: https://web.archive.org/web/20061005144948/http://www.nagyrabe.hu/
  • Nagyrábé Facebook oldala: https://web.archive.org/web/20190920120919/https://hu-hu.facebook.com/nagyrabe
  • Légi képek Nagyrábéról: https://www.youtube.com/watch?v=C3YhGGKE4sI
  • Borsós László: Tanyázó olvasókör alakult a nagyrábéi kultúrotthonban. Módszertani levél; Népművelési Minisztérium Módszertani Osztálya, Bp., 1954
  • A nagyrábéi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet életéről; Hazafias Népfront Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága, Debrecen, 1955
  • Molnár Ambrus: Tanulmányok Nagyrábé történetéből; Nagyrábéi Mgtsz, Püspökladány, 1985
  • Nagyrábé; tan. Baranyi Béla et al., szerk. Radics Kálmán; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Nagyrábéi ízek. Ahogy elődeinktől tanultuk; összeáll. Lőrinc Istvánné Borsós Judit; Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület, Nagyrábé, 2005
  • Józsa Kálmán: Nagyrábéi képeskönyv; Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület, Nagyrábé, 2009
  • Nagyrábéi falukönyv, 1-2.; Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület–Önkormányzata, Nagyrábé, 2010
  • Visszfény. Válogatás nagyrábéiak munkáiból; szerk. Nagy Károly, Csillag Endre; Nagyrábéi Baráti Kör Egyesület, Nagyrábé, 2013
  • Nagyrábé 800, 1215–2015. Nagyrábé múltja, jelene és jövője; szerk. Bakó Endre, Bogya Pál, Korponai Sándor; Önkormányzat–Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület, Nagyrábé, 2016
  • Józsa Kálmán: Nagyrábéi képeskönyv II.; Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület, Nagyrábé, 2017
  • Ványai Gusztáv: Okos gépek – találékony emberek. A nagyrábéi Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteménye rendhagyó műtárgykatalógusa; Szorgalmatos Mezei Gazda Alapítvány, Nagyrábé, 2019
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagyrábé&oldid=27583389”