Nagyfény
| Nagyfény (Stari Žednik) | |
 | |
| A Szent Márk evangélista római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Észak-bánsági |
| Község | Szabadka |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 24224 |
| Körzethívószám | 381 24 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1929 fő (2011)[1] /- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 127 m |
| Terület | 119 km² |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 56′ 54″, k. h. 19° 37′ 48″45.948333°N 19.630000°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 54″, k. h. 19° 37′ 48″45.948333°N 19.630000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyfény témájú médiaállományokat. | |
Nagyfény (szerbül Стари Жедник / Stari Žednik, horvátul Žednik) falu Szerbiában, a Vajdaság Észak-bácskai körzetében, Szabadka község területén.
Fekvése
[szerkesztés]Szabadkától délre, a Szabadka-Újvidék út mentén, Topolya közelében.
Története
[szerkesztés]Már a középkorban lakott volt a térség, 1462-ben már falunak említik. Bajmokkal és Györgyénnel együtt Mátyás király anyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta a birtokot. A török defterekben, 1580-ban és 1590-ben 15 és 25 adózó házzal említik. A török idők végén vált lakatlan pusztává.
A 17. század végén újratelepül a falu, lakóinak száma 1880-ban 1549 lélek, többségükben bunjevácok, akik a rendezetlenül szétszórt tanyákon éltek. A 20. század elején alakult ki a mostani falu a Szabadka-Újvidék és a Csantavér-Bajmoki utak kereszteződésében, az egykori Nagyfényi csárda körül. Az 1900-as évek elején felépült templom véglegesítette a település központjának a helyét.
A trianoni békeszerződésig Nagyfény Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott.
Népesség
[szerkesztés]A 2002-ben 2230-an, 2011-ben 1929-en éltek Nagyfényen. A nemzetiségi összetétel a következő (2002):
- horvátok 727
- magyarok 576
- bunyevácok 327
- szerbek 248
- jugoszlávok 139
- egyéb (montenegróiak, albánok, németek, macedónok, ruszinok, szlovákok).
Legnépesebb az 1961-es népszámlálás idején volt a falu 3022 lakossal.
Látnivalók
[szerkesztés]A római katolikus templomot Moravetz Zsigmond budapesti építészmérnök tervei alapján építették neogót stílusban. 1911-ben szentelték fel, Szent Márk evangélista a patrónusa. Első plébánosa Hegedűs Benjamin volt, jelenlegi lelkésze Željko Šipek, aki mindkét nyelven, horvátul és magyarul is szolgálja a közösséget.
A templomnak egykor magasabb tornya volt, amelyet azonban 1925-ben egy zivatar ledöntött, és azóta a gótikus templom csak egy alacsony, átmeneti toronnyal rendelkezik.
