Nagy tarkalepke
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Nagy tarkalepke a hegyi kosbor (Orchis anatolica) virágán (Híosz szigetén, Nea Moni mellett)
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Melitaea phoebe Denis & Schiffermüller, 1775 | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Nagy tarkalepke témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy tarkalepke témájú médiaállományokat és Nagy tarkalepke témájú kategóriát. |
A nagy tarkalepke (Melitaea phoebe) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjához tartozó faj.
Elterjedése
[szerkesztés]Észak-Európát kivéve egész Egész Eurázsiában elterjedt, emellett megtalálható Észak-Afrikában is. Dél- és Közép-Európában kifejezetten gyakori. Magyarországon is mindenütt előfordul, de csak elvétve jelenik meg tömegesen.
Megjelenése
[szerkesztés]A hernyó szájszerve rágó, az imágóé pödörnyelv (feltekeredő szívó-nyalócső).
Szárnyának fesztávolsága 36–46 mm; a nőstény nagyobb a hímnél. A szárny színezete és a fekete mintázat kiterjedése is meglehetősen változékony. Alapszíne sárgásvörös vagy gesztenyebarna, a fekete rajzolat éles, terjedelmes — olyannyira, hogy gyakran a háttérbe szorítja az alapszínt, amely ilyenkor világos foltokká zsugorodik össze. Hátsó szárnyán a gyöngyfoltsor sávjában nincsenek fekete pettyek, csak a legritkább esetben látható benne egy-két pontszerű árnyék. Legjobb elkülönítő bélyege, hogy a hátsó szárny fonákján a szegélytér sárga szalagját minden érközben egy-egy vörös pont díszíti. Igen jellemző a fajra az elülső szárnyon az m³-cu¹ ér közében a külső szegély világos foltsorában fellépő és mélyen a tő felé kiugró háromszögletű vagy ívelt sapkafolt, amely ugyanilyen erőteljesen látható a szárny fonákján is. A világos foltsorok színe többnyire eléggé egyenletes világos vörhenyesbarna, de vannak olyan, tarka példányok is, amelyek egyes foltjai világos sárgásvörösek. A fonák mintázata is élesen rajzolt, a gyöngyfoltsort mindkét oldalról igen mély és rendszerint sötét (fekete) ívek határolják; ezek mindig kapcsolódnak egymáshoz. A gyöngyöket a világospiros szalagban sötétvörös, de elmosódott foltocskák képviselik. A kapilláris csík olykor elég fejlett.
A hernyó feketésszürke, sárgásfehér foltokkal, sárgásfehér oldalsávval, fekete fejjel, rövid vörösesbarna áltüskékkel.
-
♂ -
♂ △ -
♀ -
♀ △
Életmódja
[szerkesztés]Az oligofág hernyó főleg az:
- útifűfélék (Plantago,
- imola-fajok (Centaurea spp.) és
- aszat-fajok (Cirsium spp.) leveleit rágja, a lepke nektárt szív. Hernyó állapotban telel át.
Magyarországon évente két nemzedéke repül:
- május-júniusban, illetve
- július közepétől szeptember legelejéig.
Délebbre, melegebb éghajlaton olykor egy harmadik nemzedéke is kifejlődik.
Tág életterű faj: hazánkban száraz sztyeppréteken, valamint nedvesebb kaszálókon, hegyvidéki völgyekben egyaránt előfordul.
A hernyó telel át, társasan, selyem szövedékben.
Szaporodása
[szerkesztés]Rokon fajok
[szerkesztés]Legközelebbi rokona a magyar tarkalepke (Melitaea punica telona).
Források
[szerkesztés]- Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 52.
- kitaibel.hu: Melitaea phoebe
- Melitaea phoebe
- Nagy tarkalepke[halott link]
