Nagy színjátszólepke

Nagy színjátszólepke
	A lepke közelről
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Lepkealakúak (Lepidopteroidea);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Osztag:	Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia);
Tagozat:	Cossina;
Altagozat:	Bombycina;
Csoport:	Rhopalocera;
Öregcsalád:	Pillangószerűek (Papilionoidea);
Család:	Tarkalepkefélék (Nymphalidae);
Alcsalád:	Színjátszó lepkék (Apaturinae);
Nem:	Színjátszólepke (Apatura); Fabricius, 1807
Faj:	A. iris;
Tudományos név
	Apatura iris; (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nagy színjátszólepke témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy színjátszólepke témájú médiaállományokat és Nagy színjátszólepke témájú kategóriát.

A nagy színjátszólepke (Apatura iris) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A nagy színjátszólepke az Egyesült Királyság déli részétől és Észak-Spanyolországtól keletre szinte egész Európában és tovább Ázsia mérsékelt övi részein egészen Kínáig előfordul. Magyarországon a domb- és hegyvidékek erdőségeiben él.

Megjelenése

A nagy színjátszólepke szárnyfesztávolsága 55-65 milliméter. A két pár pikkelyes szárny szorosan egymás mögött helyezkedik el. A hímek szárnyai a legtöbb nézőpontból lilásbarnák fehér rajzolattal, de egy adott szögből élénk liláskéken csillannak be. A színváltás szerepe a védekezés és az ellenség megtévesztése. A nőstény szárnyán nincs ilyen csillogó réteg, ezért az kevésbé feltűnő. A nőstény határozottan nagyobb a hímnél, fehér rajzolata kiterjedtebb és nincsenek lila pikkelyei: szárnya egyértelműen barna.

Testét sűrű, apró sörte borítja, ami bársonyos külsőt kölcsönöz a lepkének. Csápjainak végén rendkívül kifinomult érzékelőkkel fogja fel a szagjeleket.

A hernyó szájszerve egy pár rágó, a kifejlett lepkéé pödörnyelv.

Életmódja

Ez a nappali lepke többnyire magasan az erdő lombozatában található meg, tehát az egyszerű járókelő főleg az erdei utakon, illetve a patakvölgyekben pillanthatja meg. Leginkább délelőtt és késő délután aktív; ilyenkor időnként a nedves földön szívogat vagy elhullott állatok tetemén táplálkozik. Előnyben részesíti a ritkás ártéri erdőket és a kevert lomberdőket. Szárnyait nyugalmi állapotban függőlegesen a teste felett tartja.

A hernyó a kecskefűz vagy egyéb füzek levelével táplálkozik, a kifejlett lepke nektárt és állati ürüléket fogyaszt. Az imágó mintegy 2 hónapig él.

A nőstény júniusban és júliusban többnyire egyesével rakja le a petéit a növényekre. A hernyó 8 hónap alatt fejlődik bábbá. Augusztus-szeptemberben, majd áttelelve május végéig táplálkozik. A fák kérge alatt a telet átalvó hernyó színe zöldről barnára vált, majd amikor tavasszal táplálkozni visszamászik a levelekre, visszazöldül. A bábból 2-3 hét alatt fejlődik ki a lepke.

Rokon fajok

A nagy színjátszólepke legközelebbi rokona a kis színjátszólepke (Apatura ilia). Távolabbi rokon a nagy nyárfalepke (Limenitis populi) és a kis lonclepke (Limenitis camilla).

Források

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Greenfo.hu^{[halott link]}
Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 36.

További információk

nagy színjátszólepke - Apatura iris (Linnaeus, 1758). izeltlabuak.hu . (Hozzáférés: 2018. július 6.)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap