Nagy amerikai regény

A Nagy Amerikai Regény (angolul: Great American Novel, rövidítve: GAN) egy regény, ami legjobban bemutatja az Egyesült Államok életérzését, karakterét. A fogalmat John William De Forest hozta létre 1868-ban, de véleménye az volt, hogy a könyvet még valószínűleg nem írták meg. A gyakran említett könyvek közé tartozik a Moby Dick (1851), A nagy Gatsby (1925) és a Huckleberry Finn kalandjai (1884).

Lawrence Buell öt típusát írta le a lehetséges regénynek, míg Grant Shreve (JSTOR Daily) több kitételt is írt, aminek egy GAN-nek meg kell felelnie.

Leggyakrabban említett regények

Év	Borító	Regény	Portré	Író	Megjegyzések	For.
1826		utolsó mohikán Az utolsó mohikán		Cooper James Fenimore Cooper	Ugyan John William De Forest szerint Cooper írása unalmas volt, sokak szerint az első Nagy Amerikai Regény. Nagy befolyással rendelkezett az amerikai irodalom alakításában, és több fontos témát is feldolgozott, amely az ország későbbi művein középpontjában állt.
1850		skarlát betű A skarlát betű		Hawthorne Nathaniel Hawthorne	Ugyan De Forest szerint A skarlát betű nem volt elég jó könyv, hogy kiérdemelje az elismerést, a legtöbb listán szerepel napjainkban. Lawrence Buell nem értett egyet De Foresttel.
1851		Moby Dick		Melville Herman Melville	Hester Blum (Pennsylvaniai Állami Egyetem) szerint „Az teszi a Moby Dicket a legnagyobb amerikai regénnyé, hogy Melville tökéletesen meg tudja igézni egy szívsebzett jávorszarvas abszurd képét, és azt gondoljuk, hogy igen, pontosan tudjuk, hogy ez hogyan hangzik, és tudom, hogy a borzalmas hangnak mennyi jelentése van.”
1852		Tamás bátya kunyhója		Stowe Harriet Beecher Stowe	Lawrence Buell szerint ez volt az első regény, amely kiérdemelte a címet, és széles körben elfogadott, hogy ez az, amely legközelebb tudott kerülni a jelenség definíciójához. De Forest is úgy tekintett rá, mint az amerikai élet képének egyik legjobb leírása.
1868		Kisasszonyok		Alcott Louisa May Alcott	Marlowe Daly-Galeano szerint azt teszi a Kisasszonyokat az egyik jelöltté a Nagy Amerikai Regény címért folytatott versenyben, hogy „megadja a nők hangjának és a nők történeteinek azt a pozíciót, amely nagyon új volt az olvasóknak az 1860-as években,” és kiemeli, hogy az azt követő nőközpontú regények mindegyike köthető a Kisasszonyokhoz. Gregory Eiselein hozzáadta, hogy a könyv az amerikai irodalmi realizmus egyik legfontosabb dokumentuma.
1884		Huckleberry Finn kalandjai		Twain Mark Twain	A Huckleberry Finn kalandjai az egyik első amerikai regény, amelyet egy adott területi dialektusban írtak. 1935-ben Ernest Hemingway azt írta, hogy „minden modern amerikai irodalom Mark Twain egyik könyvén alapul, amelynek Huckleberry Finn a címe.” Egy 1955-ben kiadott esszében William van O’Connor azon a véleményen volt, hogy a Huckleberry Finn kalandjai „az igazán amerikai regény.”
1895		bátorság vörös szalagja A bátorság vörös szalagja		Crane Stephen Crane	Crane tagja volt az első amerikai írógenerációnak, akire hatással volt John William De Forest, és azzal a céllal írt, hogy létrehozza a nemzet regényét. Robert Barr szakértő Crane-ről mondta azt, hogy a legvalószínűbb szerző, aki megírhatná a Nagy Amerikai Regényt, mindössze két évvel az előtt, hogy Crane 28 évesen váratlanul meghalt. Jay Martin, a Yale Egyetem egyik professzora szerint Crane háborús regénye, amely az amerikai polgárháború idején játszódik, a Nagy Amerikai Regényért folytatott verseny csúcspontja.
1899		McTeague		Norris Frank Norris	A McTeague-et már 1899-ben is a lista egyik biztos tagjának tartották. Faith Lee szerint megkérdőjelezhetetlen, hogy a McTeague kiérdemelte az elismerést. Norris The Octopus című könyvét is hasonlóan méltatta Bill Kauffman.[forrás?]
1925		nagy Gatsby A nagy Gatsby		Fitzgerald F. Scott Fitzgerald	Emory Elliott 1991-ben azt írta, hogy A nagy Gatsby „még mindig gyakran van jelölve GAN-nek.” Adam Kirsch 2013-ban azt írta, hogy mindig az első cím, amely szóba esik, mikor a Nagy Amerikai Regényről beszélünk.” Deirdre Donahue (USA Today) és James L. W. West III szerint „az amerikai szellem megtestesítése,” relevanciája és prózája az oka, amiért A nagy Gatsby a Nagy Amerikai Regény.
1925		Szőkék előnyben		Loos Anita Loos	Edith Wharton és Frank Crowninshield szerint is a Nagy Amerikai Regény.
1936		Fiam, ​Absolon!		Faulkner William Faulkner	A Fiam, ​Absolon! szakértők szerint tökéletesen megfelel Lawrence Buell „a megosztottság romantikája” kitételének.
1939		Érik a gyümölcs		Steinbeck John Steinbeck	Jay Parini szerint az Érik a gyümölcs azért az egyik nagy amerikai regény, mert az Egyesült Államokra koncentrál egy krízis közben, míg az amerikai életet eklektikusan írja le. Hasonlóan Richard Rodriguez is úgy gondolta, hogy ez a könyv „a nagy amerikai regény, amelyre mindenki csak vár,” azért ahogy bemutatta „Amerika lúzereit.” Bill Kauffman szerint egyike a három regénynek, amely jelölt lehet a címre.
1951		Zabhegyező Zabhegyező		Salinger J. D. Salinger	A Zabhegyező egyike azok könyveknek, amelynek célja volt, hogy megkapja az elismerést, és sokak szerint sikeresen el is érte azt.
1952		láthatatlan A ​láthatatlan		Ellison Ralph Ellison	Joseph Fruscione szerint A ​láthatatlan azért GAN, mert minden olvasónak jelenthet mást.
1953		Augie March kalandjai		Bellow Saul Bellow	Martin Amis szerint az Augie March kalandjai „fantasztikus inkluzivitása, pluralizmusa és aggálytalan promiszkuitása” miatt a Nagy Amerikai Regény.
1955		Lolita		Nabokox Vladimir Nabokov	Mary Elizabeth Williams szerint a Lolita prózája miatt a Nagy Amerikai Regény.
1960		Ne bántsátok a feketerigót!		Lee Harper Lee	John Scalzi azért hívja GAN-nek a könyvet, mert moralitással és az amerikai tapasztalattal is foglalkozik. Oprah Winfrey szerint „a nemzeti regényünk.”
1973		Súlyszivárvány		Pynchon Thomas Pynchon	Pynchon második világháborús posztmodern regénye gyakran a háború utáni időszak legfontosabb regényeként van megnevezve. Szakértők szerint megfelel Buell negyedik GAN-típusához.
1985		Véres ​délkörök		McCarthy Cormac McCarthy	David Vann szerint a Véres ​délkörök azért felel meg a címnek, mert az Egyesült Államok népirtó múltját kutatja fel. William Dalrymple egyetértett: „ez a könyv a Nagy Amerikai Regény. Gyönyörűen van megírva, sötét, zord western – de egyetlenhez se hasonlít, amit valaha olvastam.”
1987		kedves A ​kedves		Morrison Toni Morrison	A regény a rabszolgaság és a rasszizmus pszichológiai hatásait kutatja. 2005-ben a könyv első helyen végzett a The New York Times What Is the Best Work of American Fiction of the Last 25 Years? című listáján, amelyet követően A. O. Scott azt írta, hogy „Bármely más kimenetel meglepő lett volna, hiszen Morrison regénye tökéletesebben illesztette önmagát az amerikai kánonba, mint bármely más riválisa.” A ​kedves szakértők szerint megfelel Buell harmadik GAN-típusának.
1991		Amerikai psycho		Ellis Bret Easton Ellis	Julia Keller szerint azért a Nagy Amerikai Regény az Amerikai psycho, mert a könyvben szerepelnek „márkanevek, szex és szociális szorongás témái.”
1996		Végtelen ​tréfa		Wallace David Foster Wallace	Lawrence Buell szerint sok 21. század elejei olvasónak „a Végtelen ​tréfa a napjaink GAN-je.”
1997		Underworld		DeDlillo Don DeLillo	Robert McCrum szerint szinte azonnal megjelenése után bekerült a GAN-versenybe a regény.
2010		Szabadság		Franzen Jonathan Franzen	Lawrence Buell szerint a Szabadság a leginkább GAN-ként elismert könyv, amelyet a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után írtak.
2012		Telegraph Avenue		Chabon Michael Chabon	John Freeman (Boston Globe) méltatta az írót, amiért a Nagy Amerikai Regényt úgy képzelte el, ahogy.
2013		aranypinty Az aranypinty		Tartt Donna Tartt	Randy Boyagoda szerint a könyv „pontosan az, ami az eszünkbe jut, ha a Nagy Amerikai Regényre gondolunk: cselekménye burjánzó, okos, releváns, és mindezek felett pofátlanul fölényesen elhiszi, hogy 800 oldalon keresztül akarod majd követni Theót, hősét, ahogy megpróbál áthaladni a hangos és őrült Amerikán.”

Források

• Buell, Lawrence. The Dream of the Great American Novel. The Belknap Press of Harvard University Press (2014. december 23.). ISBN 9780674051157. OCLC 871257583 
• Martin, Jay. Harvests of Change: American Literature, 1865-1914. Prentice-Hall (1967. december 23.) 
• Weisenburger, Steven C.. A Gravity’s Rainbow Companion: Sources and Contexts for Pynchon’s Novel. Georgiai Egyetem (2006). ISBN 9780820328119 

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Great American Novel című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.