Ugrás a tartalomhoz

Nagy Karola

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy Karola
Élete
Született1906. május 17.
Segesvár
Elhunyt1933. február 27. (26 évesen)
Brassó
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)színmű, próza

Nagy Karola (Segesvár, 1906. május 17.Brassó, 1933. február 27.) erdélyi magyar író, újságíró.

Életútja

[szerkesztés]

Tizenhárom gyermekes elszegényedett nemesi családjából korán Brassóba került nevelőszülőkhöz, itt a Római Katolikus Leánygimnázium és zárda növendéke. Hányatott életében volt tisztviselő, bolti elárusító is. Férjével Bukarestben és Medgyesen élt, majd visszakerült Brassóba. 1930 őszétől a Brassói Lapok, később a vállalat kiadásában megjelenő Népújság rendőrségi és törvényszéki tudósítója. Itt jelentek meg riportjai, interjúi és esszéi. Két drámáját a kolozsvári Magyar Színházban Janovics Jenő Háborús nemzedék összevont címmel 1933-ban tűzte műsorra, de a Színházi Felügyelőség az előadást nem engedélyezte. A bemutató tervbe vett napja előtt az írónő váratlanul elhunyt.

Hátrahagyott két színdarabja (A lány; A fiú), egy kisregénye (Az ismeretlen), másokkal közösen írt "kollektív regénye" (A földalatti hármak, Tamási Áron előszavával), valamint feljegyzései és naplói csak halála után kerültek a közönség elé.

Már röviddel korai halála után feltette Ligeti Ernő a kérdést: "... miért tudunk mi olyan keveset erről az erdélyi Baskircsev Máriáról, hát olyan gazdagok vagyunk, hogy teljességgel megfeledkezhetünk róla?" Az összehasonlítás az ugyancsak korán elhalt és naplóit hátrahagyó orosz festőnővel bizonyára a hasonló származásnak, a szenvedélyes nőiségnek és a társadalmi elkötelezettségnek szólt, tekintettel a szocialista irodalom kezdeteihez számítható két drámára. A szerző "a lány", Claire élveteg és kegyetlen személyében éppen úgy a korabeli osztályellentéteket jeleníti meg, mint "a fiú" alakjában, Bandiban, a tönkrement földbirtokos diákfiúban, aki a proletárok oldalára állva kezd új életet. A drámai feszültségek szerelmi hátterét a hagyaték jegyzeteinek érzelmi szenvedélyessége magyarázza meg. Ezekből állította össze Csire Gabriella az írónő személyiségét idéző – egyelőre kéziratban rekedt – regényét (Egyedül jártam közöttetek).

Portréját Ruzicskay György festette meg.

Gyűjteményes kötetei

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Reichard Piroska: Itt voltam. Nagy Karola könyve. Nyugat, Budapest, 1935. I. 334-36.
  • Ligeti Ernő: Nagy Karola. Független Újság, 1935/1.
  • Szemlér Ferenc: Egy posztumusz könyv szélére. Erdélyi Helikon 1935/2.
  • Benamy Sándor: A XX. században éltem. Emlékirat. Budapest, 1966. 449-66
  • Benamy Sándor: Egy régi napló vallomása. A Hét, 1973/33.
  • Csire Gabriella: Nagy Karola (1906-1933). Könyvtári Szemle, 1968/2.
  • (B. S.): Versek Nagy Karola 14-17 éves korából. Vigilia, 1980/4. *Rajk András: "Belehalt az életébe". Új Tükör, 1985/3.
  • Balogh Edgár: Ki tud Nagy Karoláról? Utunk, 1986/29.
  • Nagy Karola: Tünemény suhant át Erdély felett. A Nagy Karola-rejtély (emlékezések, tanulmányok, többek között Balogh Edgár, Benamy Sándor, Benedek Marcell, Csire Gabriella, Ion Gheorghe Maurer tollából). Budapest, 1988