Nagy Ödön (sakkfeladvány-szerző)
| Nagy Ödön | |
 | |
| Született | Grósz Ödön Imre Ede 1892. június 15. Ercsi |
| Elhunyt | 1966. november 4.(74 évesen) Budapest |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagy Ödön (született Grósz Ödön Imre Ede, Ercsi, 1892. június 15. – Budapest, 1966. november 4.) magyar sakkfeladvány-szerző, a háromlépéses matt specialistája.
Élete
[szerkesztés]1892. június 15-én született az Ercsihez tartozó Aggszentpéter pusztán római katolikus családba. Édesapja Grósz Ignác uradalmi gazdatiszt, édesanyja Adler Anna volt. A család 1909-ben magyarosította nevét Nagy-ra.[1]
Középiskolai tanulmányait a veszprémi Felső Kereskedelmi Iskolában végezte.[2] Ezt követően Budapestre költözött, ahol bankhivatalnokként helyezkedett el. Az első világháború kitörésekor önkéntesnek jelentkezett. A keleti fronton fogságba esett és Szibériába került, ahonnan csak 1921-ben tért haza Magyarországra.[3]
A húszas és harmincas években a Magyar-Olasz Bank fiókvezetője, egy időben egyik cégvezetője volt.[4] A Magyar Vöröskereszt főkönyvelőjeként vonult nyugdíjba.[5] 1966. november 4-én halt meg szívizom-elfajulás következtében a budapesti János Kórházban. 74 éves volt.[6]
Felesége Weszfried Margit volt, akivel 1926-ban házasodtak össze.[7]
Szenvedélyes amatőr fényképész volt.[8]
Sakkfeladvány-szerzőként
[szerkesztés]Már veszprémi diákévei alatt lelkes megfejtője volt a Pesti Naplóban közzétett sakkfeladványoknak.[9] Saját feladványai 1911-től kezdve jelentek meg;[10] ezek összetettségükkel sakkozó körökben hamar nagy feltűnést keltettek. Ahogy a fővárosba költözött, tagja lett a Budapesti Sakk-körnek.[11]
1920 őszén, orosz hadifogsága idején alkalma volt találkozni Moszkvában a világhírű orosz sakkfeladvány-szerzővel, Leonyid Kubbellel.[3]
Hazatérése után rögtön belevetette magát a Budai Sakkozó Társaság életébe. A krisztinavárosi Philadelphia kávéházban tanyázó társaság épp ekkor, az első világháború után élte fénykorát.[12] Nagy itt ismerkedett meg a modern feladvány-technikával. Telkes Imrével együtt a háromlépéses műfaj utolérhetetlen mestere volt. Emellett kedvelte a segítőmattot és az önmattot is.[11]
1922 decemberében a philadelphiai Good Companion sakkfeladvány-klub nemzetközi versenyének első helyét nyerte el.[13]
Feladványszerzői stílusa teljesen egyéni volt. Rendkívül vonzották az éles, megkapó eszmék. Schór Lászlóval együtt teremtette meg hazánkban a modern háromlépéses kultuszát, de kezdettől fogva teljesen más irányban haladtak. Míg Schór László a sötét károsodások stratégiáján alapuló iskolát teremtette meg, addig Nagy a világos játék lehetőségeiben fedezett fel teljesen új lehetőségeket. Feladványait (számítógép híján) hallatlanul nehéz volt megfejteni.[11]
Viszonylag keveset, alig 200 művet publikált, de azok felét kitüntették. Az országos bajnokságok bevezetése után két ízben szerezte meg a három- és többlépéses osztályban az elsőséget.[11] A negyvenes évektől kezdve versenybíróként is tevékenykedett.[14]
Halála után a Magyar Sakkszövetség sakkfeladvány-szerzői emlékversenyt rendezett Nagy tiszteletére. Az 1967-os versenyt Bakcsi György nyerte meg.[15]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A születés bejegyezve a ráckeresztúri római katolikus akv. 56/1892 folyószáma alatt.
- ↑ Vaszary Béla (szerk.) (1909): A Veszprémi Állami Felső Kereskedelmi Iskola értesítője az 1908-1909-es tanévről. Veszprém: Fodor Ferenc Könyvnyomdája, 24.
- ↑ a b Nagy Ödön: Olvasva (1922. 03. 04.) A Békés újság sakkrovata, 1.
- ↑ Kallós János (szerk.) (1938): Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz 1938-1939. évre. Budapest: Pesti Tőzsde, 235.
- ↑ In memoriam Nagy Ödön (1966. 12. 01.) Magyar Sakkélet, 16.
- ↑ Az elhalálozás bejegyezve a Budapest XII. ker. polgári házassági akv. 2051/1966 folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest VII. ker. polgári házassági akv. 545/1926 folyószáma alatt.
- ↑ Solt Dezső (1997): Nagy Ödön, a magyar sakkfeladványszerzés kiemelkedő egyénisége. Kapu 10(6-7), 166.
- ↑ Sakk (1909. 11. 27.) Pesti Napló, 15.
- ↑ 791. számú feladvány. (1911. 08. 13.) Pesti Napló, 37.
- ↑ a b c d Négyesi György, Honfi György (2015): Magyar sakk-feladványszerzők antológiája (lexikonja). Magánkiadás, 472.
- ↑ Saly Noémi (1996): A Krisztinaváros és a Philadelphia. Budapesti Negyed, 4(2-3), 215-242.
- ↑ Sakkhírek (1922. 12. 24.) Új Nemzedék, 10.
- ↑ A Magyar Sakkvilág 1943. évi három- és többlépéses feladványversenye, bírói jelentés (1947. 01. 01.) Magyar Sakkvilág, 23.
- ↑ Bakcsi György (2000): A számítógépés a sakkszerzés. Élet és Tudomány, 5(49), 37.