Nördlingen

	Nördlingen
	Légi felvétel, kilátás nyugat-délnyugat felől (2016)
	; Nördlingen címere
	; Nördlingen címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Svábföld
Járás	Donau-Ries járás
Polgármester	David Wittner
Irányítószám	86720
Körzethívószám	09081
Rendszám	DON; NÖ;
Testvérvárosok	Lista Olomouc; Wagga Wagga; Riom; Stollberg/Erzgeb.; Markham; Adur;
	Népesség
Teljes népesség	21 053 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	309,19 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	441 m
Terület	68,09 km²
Időzóna	CET, UTC 1
	é. sz. 48° 51′, k. h. 10° 30′48.850000°N 10.500000°EKoordináták: é. sz. 48° 51′, k. h. 10° 30′48.850000°N 10.500000°E
	Nördlingen Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Donau-Ries járás térképén
	Nördlingen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nördlingen témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Nördlingen város Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 21 053 fő (2023. december 31.).^[1] Nördlingen Baldingen, Munningen, Oettingen in Bayern, Nördlingen és Nördlingen községekkel határos.

Földrajz

A város egy nagyjából 1 kilométer átmérőjű meteor által ütött becsapódási kráterben helyezkedik el. A becsapódás következményeképp létrejövő magas nyomás hatására a kráter kőzetében gyémántszemcsék jöttek létre nagy – egyes feltételezések szerint a Földön a legmagasabb – koncentrációban.^[2]

Városrészei

Baldingen
Dürrenzimmern
Grosselfingen im Ries
Bruckmühle
Grünenbaind
Herkheim

Hobelmühle
Holheim
Kleinerdlingen
Klötzenmühle
Löpsingen
Nähermemmingen

Nördlingen
Pfäfflingen
Schmähingen
Walkmühle
Wiesmühle

Története

Nördlingen írott forrásban elsőként 898-ban tűnik fel és 1215-ben nyerte el a „szabad birodalmi város“ (freie Reichsstadt) státust.

1634. szeptember 6-an a város mellett folyt le a nördlingeni csata, a harmincéves háború jelentős eseménye, amely a svéd inváziós erők vereségét hozta a spanyol−német birodalmi szövetséggel szemben. 1654. augusztus 3-án a közeli Alerheim községnél zajlott az alerheimi csata, ahol Franciaország és német protestáns szövetségesei mértek vereséget a Német-római Birodalom és a Bajor Hercegség erőire, ezt az ütközetet gyakran nevezik „második nördlingeni csatának” is.

1802-ben a birodalmi főrendi határozat (Reichsdeputationshauptschluss) alapján Nördlingen a Bajor Választófejedelemség része lett.