Németcsencs
| Németcsencs (Deutsch-Tschantschendorf) | |
 | |
| Kisboldogasszony római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Tobaj településrésze |
| Járás | Tobaj |
| Alapítás éve | 1359 |
| Polgármester | Manfred Kertelics (ÖVP) |
| Irányítószám | 7540 |
| Körzethívószám | 03322 |
| Forgalmi rendszám | GS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Népsűrűség | 25 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 232 m |
| Terület | 10,02 km² |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Németcsencs (németül: Deutsch-Tschantschendorf, horvátul: Njemačka Čenča, gradistyeiül Nimška Čenča) Tobaj településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Németújvártól 7 km-re északnyugatra, a Strém patak bal partján, a Németújvárt Pusztaszentmihállyal összekötő út mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]Csencs neve 1359-ben tűnik fel először az oklevelekben „Poss. Chench” alakban. Ugyanebben a formában említik még 1413-ban és 1510-ben is. Nevét az 1359 és 1588 között gyakran említett Chench nemesi családról kapta, mely első birtokosa volt. A falu neve nemesi előnévként tűnik fel 1467-ben („Michael de Chench et Johannes Nemeth de Chench”) és 1469-ben („Johannes et Michael Farkas de Chench”) is.[1]
A „Németcsencs” névvel 1598-ban szerepel először mint az 1550-ben horvátokkal betelepített Horvátcsencstől északra fekvő település. Ebben az időben a települést a Kis-, vagy Egyházas- előtaggal is említik. Az 1600 előtti németújvári oklevelekben nem találjuk, mivel nem tartozott az uradalomhoz, mivel a Németh és Farkas családok birtoka volt. Mindkét család innen vette az előnevét. 1538 és 1601 között a Chenchy család nevével is találkozunk, mely szintén innen vette a nevét. Ezt követően kisnemesek kezén találjuk, majd 1604-től a Batthyány család birtoka lett, akik 1650-ben a németújvári uradalomhoz csatolták. 1636-ban Batthyány Ádám felsőkáldi Káldy Ferencnek adta zálogba. 1662-ben Batthyány Kristóf és Pál a falu birtokosai. Az 1686-tól vezetett németújvári anyakönyvekben "Tschentschendorf, Dschantschendorf, Schanzendorf, Scanzentorff, Zanchendorff, Schenzendorff" alakban szerepel. 1750-ben már tiszta német lakosságot találunk a településen.
A településen már 1640-ben is állt egy kápolna. Az 1697-es egyházi vizitáció szerint Németcsencsen egy Kisboldogasszony tiszteletére szentelt templom áll, melyet a régi katolikusok építettek. Ekkor már megvolt a plébánia is. A lakosság kétharmada katolikus, a többiek evangélikusok voltak. A templomot 1752-ben megújították, 1807-ben pedig újjáépítették. Mai formáját 1881-ben nyerte el. Batthyány Fülöp herceg halála (1870) után a birtok Júlia unokahúga házassága révén a Montenuovo hercegi családé lett, akiktől 1892-ben Kottuliszky Teodóra grófnő vásárolta meg. Miután az 1880-as években 15 ház égett le tűz következtében, a településen megalakult az önkéntes tűzoltóegylet.
Fényes Elek szerint „Német-Csencs, Deutsch-Schauschendorf., német falu, Vas vgyében, 480 kath. lak., és paroch. templommal.”[2]
Vas vármegye monográfiája szerint „Német-Csencs a Strém patak mellett fekvő község, 134 házzal és 824 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Puszta-Szent-Mihály, távírója Német-Ujvár. Kath. temploma 1787-ben épült. Birtokosa Batthyány Fülöp herczeg.”[3]
1910-ben 757, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben Horvátcsencs, Taródcsencs, Pónic és Vasnyúlfalu községekkel együtt Tobajhoz csatolták.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma mai formájában 1881-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
További információk
[szerkesztés]- Tobaj hivatalos oldala[halott link]
- Németcsencs a dél-burgenlandi települések honlapján
- A németcsencsi plébánia története[halott link]
