Murvica (Poličnik)
| Murvica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Poličnik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23000 |
| Körzethívószám | ( 385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 855 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 76 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 08′ 47″, k. h. 15° 19′ 19″44.146321°N 15.321979°EKoordináták: é. sz. 44° 08′ 47″, k. h. 15° 19′ 19″44.146321°N 15.321979°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Murvica falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Poličnikhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zára központjától légvonalban 8 km-re, közúton 9 km-re északkeletre, községközpontjától 6 km-re délnyugatra, Dalmácia északi részén, Ravni kotar közepén fekszik.
Története
[szerkesztés]A középkorban területe zárai nemesek és polgárok birtoka volt. Egy időben középkori plébániatemploma után Sveta Sofijának nevezték. A murvica név 1439-ben és 1440-ben bukkan fel az írott forrásokban.[2] Nevét az eperfáról (murva) kapta, amely nagy számban termett a határában. Egykori lakói közül az 1375-ben említett Dražoka Filipović, az 1381-ben említett Dragoslav Damjanov és az 1432-ben említett Dujam neve ismert.[2] A 14. század végétől a Velencei Köztársaság-hoz tartozott. A velencei-török háborúk idején a velenceiek egyik határfaluja volt.[2] A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt az Első Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1857-ben 266, 1910-ben 414 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakói főként mezőgazdaságból és állattartásból éltek, de sokan dolgoztak a közeli Zárán is. 2011-ben 701 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 266 | 274 | 306 | 330 | 356 | 414 | 400 | 566 | 714 | 779 | 871 | 909 | 944 | 1.096 | 816 | 701 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt plébániatemploma 1898-ban épült. Építését akkor határozták el, amikor a temetőben álló régi plébániatemplom 1893-ban egy tűzvészben leégett. Megáldása 1899. január 8-án, felszentelése 1912. november 13-án történt. 1989-ben megújították. 1991 szeptemberében szerb gránáttalálat érte, melynek következtében kigyulladt és egész belseje kiégett. Elpusztult a neogótikus oltár a Szűzanya szobrával, Jézus szíve szobra, Szent Paszkál fogadalmi szobra és két harangja is. A templomot 1998-ban meghosszabbítva építették újjá. A régi faoltár helyett egy szembemiséző kőoltárt kapott, melyet Ivan Prenđa zárai érsek szentelt fel. Kő keresztelőmedencéje a nini óhorvát Višeslav keresztelőmedence mintájára készült. Az oltár mögött fából faragott, intarziás poliptichon látható a Szeplőtelen fogantatás, boldog Alojzije Stepinac, Szent Leopold Mandić, Szent Péter és Szent Pál apostolok alakjával. A Szeplőtelen fogantatás és Szent Paszkál szobrait fából faragták. A homlokzat feletti harangtoronyban két harang található.[2]
- Régi, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma a temetőben áll. Építési ideje nem ismert de köztudott, hogy a 17. század végén romos volt és 1868-ban valamennyire újjáépítették. Története során titulusa háromszor is változott. 1754-ben a Havas Boldogasszony tiszteletére szentelték, majd a 18. század végén bővítették és a Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelték fel, végül a 19. században kapta mai titulusát. 1893-ban egy tűzvészben leégett, de nem állították helyre csak újrafedték. Súlyosan megsérült a délszláv háborúban is. Helyreállítása 1994-ben kezdődött és 1995 augusztusában fejeződött be amikor a harangtoronyban elhelyezték a két harangot.[2]
További információk
[szerkesztés]- A falu weboldala (horvátul)
- Poličnik község hivatalos oldala (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d e Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Murvica (A település története és egyházi emlékei) Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
