Ráckanizsa
| Ráckanizsa (Razkrižje) | |
_-_pogled_na_crkvu_sv._Ivana_Nepomuka_u_Raskri%C5%BEju.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Ráckanizsa |
| Rang | község |
| Polgármester | Stanko Ivanušič |
| Irányítószám | 9240 (Ljutomer) |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 279 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Terület | 2 km² |
| Időzóna | UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 31′ 13″, k. h. 16° 18′ 03″46.520181°N 16.300756°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 13″, k. h. 16° 18′ 03″46.520181°N 16.300756°E | |
 | |
| Ráckanizsa község elhelyezkedése | |
| Ráckanizsa weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ráckanizsa (szlovénül Razkrižje IPA: [ˈraːskriʒjɛ]) falu és a hasonló nevű alapfokú közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában.
A község települései
[szerkesztés]Murafüred (Gibina), Kopriva, Ráckanizsa, Ligetfalva (Šafarsko), Šprinc, Végfalva (Veščica).
Neve
[szerkesztés]A településen sohasem éltek rácok (szerbek), és a név a Kanizsa helynevekkel sem tartozik etimológiailag össze. A magyar megnevezés valójában a szláv névvel való hangalaki asszociációkon alapul, és a 19. század végi magyarországi földrajzinév-magyarosítási hullám idején született. Azóta feledésbe merült, a környéken élő magyarok sem használják.
Fekvése
[szerkesztés]A Mura és a Ščavnica folyók összefolyásánál fekszik, a Muraközi-dombság északkeleti határán, Ljutomertől 6 km-re keletre, a horvát határ mellett. Muraköz, Muravidék és a történelmi Stájerország hármashatárának Muraköz felőli oldalán helyezkedik el. Az átcsatolás miatt ma Szlovéniában – egyfajta maradékelven – Alsó-Stájerország történelmi régióhoz számítják, noha sosem volt Stájerország része.[2]
Története
[szerkesztés]A középkorban a Zrínyi család birtoka volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1920-ban Jugoszlávián belül Szlovéniához csatolták, miközben földrajzilag a Muraköz része, ami különben Horvátországé lett.
1941-ben a német csapatok 10 napra megszállták, de azután visszakerült Magyarországhoz egészen 1945-ig, amikor ismét Jugoszlávia része lett. 1991 óta Szlovéniához tartozik.[3]
Mivel a település és néhány szomszédos falu korábban a Muraköz részét alkotta, ami évszázadok óta horvát lakosú terület, ezért ez a kistérség is olykor témája az időszakosan fellángoló horvát-szlovén határvitáknak.
Népesség
[szerkesztés]A lakosság 88,97%-a szlovén, 8,80%-a horvát nemzetiségű.[4]
Az eredetileg horvát lakosság az évtizedek során azonosult a szlovénokkal és átvették a vend nyelvhez közel álló prlekijai nyelvjárást, amely nagyon közeli rokonságban áll a muraközi kaj-horvát dialektussal. Az asszimilációt segítette továbbá, hogy még Trianon előtt is a ráckanizsaiaknak szoros kapcsolatuk volt a stájervidéki szlovénokkal és gyakoriak voltak a kevert házasságok. A falu templomában még az 1990-es években is tartottak horvát nyelvű miséket.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Razkrižje elhelyezkedése. World Places. (Hozzáférés: 2010. október 2.)[halott link]
- ↑ Ráckanizsa község weboldala (szlovén nyelven). razkrizje.si. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
- ↑ Slovenian Population Census results (szlovén nyelven). stat.si/popis2002. [2016. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
További információk
[szerkesztés]- Razkrižje. Geopedia.si. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
- Kovaški muzej Razkrižje - Kovácsműhely Ráckanizsa (német nyelven). jeruzalem.si. [2016. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
