Ugrás a tartalomhoz

Monsanto

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.
Monsanto
Típus
Alapítva1901[1]
Megszűnt2018. június 7.
Székhely
AlapítóJohn Francis Queeny
Iparág
TulajdonosBayer AG
FormaDelaware corporation
Termékek
Árbevétel15 000 000 000 $ (2015)
Alkalmazottak száma25 500 (2015)
AnyavállalataBayer AG
Leányvállalatai
  • Monsanto Canada
  • NutraSweet
  • Agracetus
  • Cetus Corporation
  • Delta & Pine Land Company
  • Monsanto (United Kingdom)
  • Monsanto (India)
  • Monsanto (Brazil)
  • Seminis Vegetable Seeds, Inc.
TőzsdeNew York-i tőzsde
A Monsanto weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Monsanto témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Monsanto egy amerikai multinacionális vegyi, mezőgazdasági és biotechnológia vállalat volt, mely leginkább Roundup márkájú gyomirtójáról és a génkezelt magok terjesztéséről volt ismert.[2]

A Creve Coeurban székelő[3] vállalatot 1901-ben alapította John Francis Queeny, és a cég az 1940-es évekre az egyik első számú műanyaggyártó lett az Egyesült Államokban. A vállalat sokáig a top 10 vegyipari cég között maradt hazájában, mígnem ezt a részlegét 1997 és 2002 között le nem építette, hogy ehelyett a biotechnológiára koncentrálhasson. A Monsanto a Forbes magazin szerint 2010-ben az év vállalata volt,[4] és ugyanez a lap 2012-ben a 10. leginnovatívabb vállalatnak nevezte.[5]

A cég és alkalmazottai az elsők között voltak, akik genetikailag módosított növényi sejtet hoztak létre. William Standish Knowles a cégnél 1960 és 1986 között a katalitikus aszimmetrikus hidrogenizáció terén végzett kutatásaiért, Nojori Rjódzsival közösen 2001-ben kémiai Nobel-díjat kapott.[6]

Mint a biotechnológia egyik úttörője, a Monsanto üzleti modelljében fontos szerepet játszottak a szabadalmak, amik azonban konfliktusban álltak az általánosan elfogadott mezőgazdasági gyakorlattal, mely szerint a farmerek tárolják, újrahasznosítják, megosztják és fejlesztik a különböző növényeket. Ennek és olyan bizonytalan egészségügyi és természeti hatású termékeinek köszönhetően, mint a génkezelt magok vagy a teheneknek adagolt növekedési hormon, a Monsanto volt az egyik legnegatívabb megítélésű vállalat a világon.

2018-ban egyesült a német Bayer AG-val.

Története

[szerkesztés]

A Monsantót 1901-ben St. Louisban alapította John Francis Queeny részben saját pénzből, részben pedig egy üdítőital-forgalmazó tőkéjéből. A vállalat neve Queeny feleségének leánykori nevéből származik. A cég első terméke a szacharin volt, amit a Coca-Colának adott el.

A cég 1919-ben lépett be az európai piacra a vanilin, az aspirin és annak hatóanyaga, az acetilszalicilsav gyártásával, majd később gumigyártáshoz szükséges vegyi anyagokkal. Az 1920-as évektől a Monsanto elkezdett alapvető vegyi anyagokat is gyártani, mint a kénsav vagy a PCB-k.

A vállalat az 1940-es években megjelent a mosószerek piacán is, de ugyanezen évtizedben részt vettek az atombomba kifejlesztéséhez szükséges Manhattan tervben is. 1944-ben a vállalat 15 másik mellett hozzákezdett a DDT gyártásához,[7] ami az adott korban rendkívül pozitív visszhangot kapott, ám később betiltották túlzott toxicitása miatt. Amikor az Egyesült Államok 1979-ben betiltotta a PCB-k gyártását, a Monsanto volt az utolsó belföldi gyártó.[8] A vállalat fontos terméke volt a vietnami háború során használt Agent Orange is.

A vállalat az 1970-es évektől a LED-ek gyártásában is részt vett, annak egyik úttörője volt. Az 1960-as évek közepén indultak William Standish Knowles kutatásai, melyek gyakorlati eredménye a Parkinson-kór gyógyítására használatos L-dopa létrehozása volt, és amiért később Knowles kémiai Nobel-díjat kapott.

1982-ben a cég elsőként módosított genetikailag egy növényi sejtet, 1985-ben pedig felvásárolta a G. D. Searle & Company-t, amelynek mérnökei 1993-ban létrehozták a Celebrex nevű gyógyszert. Ennek a gyógyszernek a sikere lehet az egyik oka, hogy a vállalat gyógyszeripari részlegét 2002-ben megvette a Pfizer.[9]

1994-től a vállalat a tehenek számára adagolható növekedési hormont is gyártott, ám ezt később eladta.

Az erősödő kritikák hatására a cég létrehozott egy „hírszerzési fúziós központot”, amely 2015 és 2017 között megfigyelte bizonyos újságírók és aktivisták tevékenységét.[10]

A Bayer német vegy- és gyógyszeripari konszern 2016-ban felvásárlási ajánlatot tett 66 milliárd dollár értékben. Az európai és amerikai versenyjogi hatóságok 2018-ban engedélyezték a fúziót. A Bayer–Monsanto azt tervezi, hogy megszünteti a Monsanto nevet.[11]

Termékei

[szerkesztés]

Glifozát gyomirtók

[szerkesztés]
Bővebben: Glifozát

A Monsanto a legnagyobb gyártója a glifozát alapú gyomirtóknak, melyeket az Egyesült Államokban Roundup néven dob piacra. Bár a glifozát laboratóriumi vizsgálatok szerint születési rendellenességeket okoz a kísérleti állatok esetében,[12][13] az emberre gyakorolt hatásai nem tisztázottak.[14][15][16]

A francia Seralini által vezetett kutatás[17] kimutatta, hogy a glifozát – Roundup nevű adjuváns jelenlétben – a humán embrionális köldök- és méhlepény- sejtvonalakon DNS töredezést és sejtpusztulást okoz. Laborkísérletek már egyértelműen a glifozáthoz tudtak kötni bizonyos születési rendellenességeket is.[18]

2015 márciusában a WHO szakirányú szervezete, az IARC az ember számára valószínűleg rákkeltő anyagok osztályába sorolta a glifozátot.[19] A Monsanto a besorolással nem ért egyet.[20]

Vetőmagok

[szerkesztés]

A cég jelenleg többféle mezőgazdasági vetőmagot árul, ezek jelentős része genetikailag módosított. A leghíresebb ilyen termékek a glifozátra rezisztens Roundup Ready néven forgalomba kerülő magok, melyek a cég egyébként vitatott Roundup nevű gyomirtójára teszik immunissá a növényeket. A teljes Roundup divízió a cég bevételeinek 50%-át teszi ki.[21]

A másik génmódosított termék, a Bacillus thuringiensis toxinját előállító, így a rovarirtókat feleslegessé tevő növények magva.

PCB

[szerkesztés]

A poliklórozott bifenilek (PCB) klórt tartalmazó szerves vegyületek, melyekben a klóratomok egy bifenil gyűrűhöz kapcsolódnak. A PCB-k egy kb. 200 különböző rokonvegyületből álló csoportot alkotnak. A rákkeltő vegyszert az 1970-es években elektronikai cikkek gyártásakor használták mint dielektrikum, hővezető folyadék vagy a szénmentes fénymásolópapír egyik alapanyaga. Kiderült, hogy nem lebomló vegyület, amely beépül az élő szervezetbe, így az ember vérébe is, ezért Európában betiltották.

Mióta a PCB-t világszerte betiltották, a Monsanto sem gyártja őket többé. Érdekes adalék, hogy a vállalat 1926-ban, amikor a környezeti szabályozás helyi szinten határozódott meg, saját várost is alapított Monsanto néven. Ma ez a település Sauget néven ismert és az egyesült államokbeli Illinois államban található. Az amerikai környezetvédelmi hatóság szerint, noha a PCB-k gyártását az 1970-es években betiltották, a város a régió legszennyezettebb területei közé tartozik.[22]

2002-ben a The Washington Post írt az alabamai Anniston Monsanto általi szennyezéséről, ahol a vállalat 40 évig tudatosan ürítette a higanyt és a PCB-vel szennyezett szemetet a környékbeli patakokba.[23]

Tehén növekedési hormon

[szerkesztés]

A tejhozamot 11-16%-kal növelő szintetikus hormon is a Monsanto találmánya,[24][25] amit a vállalat annak vitatottsága miatt 2008-ban eladott.

Agent Orange

[szerkesztés]
Bővebben: Agent Orange

DDT

[szerkesztés]
Bővebben: DDT

Lehetséges termékek

[szerkesztés]

Öngyilkos magvak

[szerkesztés]

Az öngyilkos magvak lehetetlenné tennék, hogy a termés vetőmagként újrafelhasználható legyen, aminek lehetősége számos tiltakozást váltott ki világszerte. A Monsanto végül ígéretet tett arra, hogy ilyen termékeket nem dob piacra, és ezt az ígéretét eddig tartotta is.[26][27][28]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Monsanto című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://www.monsanto.com/global/fr/qui-sommes-nous/pages/l-histoire-de-monsanto.aspx
  2. ↑ Berry, Ian. „Monsanto Digs Into Seeds”, The Wall Street Journal, 2012. június 26. 
  3. ↑ Monsanto CFO to retire – St. Louis Business Journal. Wednesday 12 August 2009. Hozzáférés ideje: 19 August 2009.
  4. ↑ The Planet versus Monsanto – Forbes.com. Published 18 Jan 2010, Hozzáférés ideje: 29 July 2012. (angolul)
  5. ↑ The World's Most Innovative Companies – Forbes.com. Hozzáférés ideje: 29 July 2012. (angolul)
  6. ↑ Transgenic Crops: Introduction and Resoure Guide Archiválva 2013. január 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
  7. ↑ Agribusiness, Biotechnology and War. Organicconsumers.org. [2010. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 28.)
  8. ↑ EPA.gov
  9. ↑ „Pfizer to Buy Pharmacia For $60 Billion in Stock”, The Wall Street Journal, 2002. július 15.. [2013. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.) 
  10. ↑ Belső anyagokból derült ki, hogy a Monsanto „hírszerző központja” megpróbált lejáratni újságírókat és kritikusokat – 444.hu, 2019. augusztus 9.
  11. ↑ Megszűnik a Monsanto márkanév – Index, 2018. június 4.
  12. ↑ Lammer, E. J., Chen, D.T. et. al.. „Retinoic acid embryopathy”. N Engl J Med 313, 837–841. o. 
  13. ↑ Durston, A. J., Timmermans, J. P. et al. (1989. július 13.). „Retinoic acid causes an anteroposterior transformation in the developing central nervous system”. Nature 340 (6229), 140–144. o. DOI:10.1038/340140a0. (Hozzáférés: 2011. június 9.) 
  14. ↑ Graves, Lucia. „Roundup: Birth Defects Caused By World's Top-Selling Weedkiller, Scientists Say”, Huffington Post, 2011. június 24. 
  15. ↑ Williams GM, Kroes R, Munro IC (2000). „Safety evaluation and risk assessment of the herbicide Roundup and its active ingredient, glyphosate, for humans”. Regulatory Toxicology and Pharmacology 31 (2), 117–165. o. DOI:10.1006/rtph.1999.1371. PMID 10854122. 
  16. ↑ United States EPA assessment.
  17. ↑ http://journals1.scholarsportal.info/details.xqy
  18. ↑ Archivált másolat. [2016. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 4.)
  19. ↑ "Rákkeltő lehet a világ egyik legnépszerűbb gyomirtója", 2015. „"A franciaországi székhelyű Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) öt rovar- és növényirtó szer, köztük a glifozát alapú herbicidek minősítését végezte el. Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) is mérlegelni fogja az IARC értékelését. ... A szakértők szerint "korlátozott bizonyítékok" vannak rá, hogy a szer non-Hodgkin limfómát okozhat az embereknél, és meggyőző bizonyítékok támasztják alá, hogy egyéb rákfajták kialakulását eredményezheti patkányoknál és egereknél. A francia ügynökség szerint az anyag kimutatható a mezőgazdasági munkások vérében és vizeletében, ami azt jelenti, hogy a szervezet felszívja a glifozátot."”
  20. ↑ "Monsanto’s Statement on the IARC Decision", 2015. [2015. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 13.) „"In March 2015 IARC convened a meeting to evaluate the potential carcinogenic risks to humans from several pesticides, including glyphosate, an active ingredient in many popular herbicides like Roundup brand herbicides. IARC concluded that glyphosate belongs in a 2A category as probably carcinogenic to humans, a category that includes professions such as barbers and fry cooks. The 2A classification does not establish a link between glyphosate and an increase in cancer. “Probable” does not mean that glyphosate causes cancer and IARC’s conclusion conflicts with the overwhelming consensus by regulatory bodies and science organizations around the world, like the U.S. EPA, which concluded that there is evidence of non-carcinogenicity."”
  21. ↑ Cavallaro, Matt. „The Seeds Of A Monsanto Short Play”, Forbes, 2009. június 26. (Hozzáférés: 2009. július 11.) 
  22. ↑ Spain, William. „Tiny Sauget, Illinois, likes business misfits”, Post-gazette.com, 2006. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 28.) 
  23. ↑ Grunwald, Michael. „Monsanto Hid Decades Of Pollution”, Washington Post, 2002. január 1.. [2012. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. október 11.) 
  24. ↑ Dohoo, I., Leslie, K.; Descôteaux, L.; Shewfelt, W. (2003. október 1.). „A meta-analysis review of the effects of recombinant bovine somatotropin: 1. Methodology and effects on production”. Can J Vet Res 67 (4), 241–251. o. PMID 14620860. PMC 280708. 
  25. ↑ Dohoo IR, DesCôteaux L, Leslie K, et al. (2003). „A meta-analysis review of the effects of recombinant bovine somatotropin: 2. Effects on animal health, reproductive performance, and culling”. Can. J. Vet. Res. 67 (4), 252–64. o. PMID 14620861. PMC 280709. 
  26. ↑ „Farmers welcome halt of 'terminator'”, BBC News, 1999. október 5. 
  27. ↑ Archivált másolat. [2013. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  28. ↑ Archivált másolat. [2012. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Ez az intézményről, szervezetről vagy gazdasági társaságról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Monsanto&oldid=26959507”