Mlakva (Perušić)
| Mlakva | |
 | |
| A Sklope vízierőmű a falu határában. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Perušić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53202 |
| Körzethívószám | 385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 31 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 504 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 41′ 57″, k. h. 15° 17′ 18″44.699080°N 15.288234°EKoordináták: é. sz. 44° 41′ 57″, k. h. 15° 17′ 18″44.699080°N 15.288234°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mlakva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mlakva falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Perušićhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Otocsántól légvonalban 19 km-re közúton 32 km-re délre, községközpontjától légvonalban 9 km-re közúton 20 km-re északnyugatra a Lika jobb partján fekszik. A falu délnyugati határán fekszik a Lika folyó gátjával mesterségesen felduzzasztott Kruščica-tó.
Története
[szerkesztés]1527-ben a vidék több mint százötven évre török megszállás alá került. 1689-ben a terület felszabadult a török uralom alól és a szabaddá vált területre pravoszláv vlachok települtek, akik határőrszolgálatot láttak el. Az otocsáni ezred gornji kosinji századához, egyházilag a studenci parókiához tartoztak. Szerb pravoszláv templomát 1882-ben építették. A falunak 1857-ben 759, 1910-ben 821 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Perušići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején lakói közül sokan vettek részt a partizánmozgalomban. 1941. augusztus 6-án az usztasák a falu egyik épültében Jova Glumičić házában 286 szerb polgári lakost gyűjtöttek össze és az épületet rájuk gyújtották. A tett színhelye ma a Kruščica-tó mélyén található. A 40 méter mély gornji kosinji Sveta Ana barlangba dobott áldozatok közül is 62 mlakvai volt. 1968 és 1970 között a Lika folyón gátat és vízierőművet építettek és kialakították a Kruščica tavat. 1991-ben lakosságának 89 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 51 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 759 | 516 | 492 | 786 | 762 | 821 | 791 | 685 | 272 | 275 | 300 | 223 | 169 | 114 | 62 | 51 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Legszentebb Istenanya Születése (népi nevén Mlada Nedelja) tiszteletére szentelt szerb pravoszláv templomát 1882-ben építették. Utolsó felújítása 1935-ben volt, azóta igencsak megviselte az idő vasfoga, tornya ledőléssel, tetőszerkezete beszakadással fenyegetett. A templomot 2009 és 2011 között a hívek segítségével és a faluból nyugati országokba elvándorolt egykori lakosok bőkezű anyagi támogatásával teljesen megújították. A megújított templomot 2011. november 28-án szentelte fel Geraszim felsőkárolyvárosi pravoszláv püspök.
- A II. világháború idején legyilkolt áldozatok 1955-ben emelt emlékműve a templom közelében az út mellett áll.
- A Sklope vízierőművet 1968 és 1970 között építették a Lika folyón, kialakítva a festői Kruščica-tavat.
További információk
[szerkesztés]- Perušić község hivatalos oldala (horvátul)
- Perušić község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Lika kronológiája (horvátul)
- A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
- A gornji kosinj barlangok áldozatairól (szerbül)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
