Innsbruck–Garmisch-Partenkirchen-vasútvonal

Innsbruck–Garmisch-Partenkirchen- vasútvonal
Vonalszám:	960
Vonal:	410
Hossz:	63,7 km
Nyomtávolság:	1 435 mm
Feszültség:	15 kV, 16,7 Hz ~
Üzemeltető:	Osztrák Szövetségi Vasutak
Maximális emelkedés:	38 ‰
Legkisebb ívsugár:	200 m
Maximális sebesség:	70 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Innsbruck–Garmisch-Partenkirchen-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Üzemeltető	ÖBB, DB
tovább Kufstein felé -0,434 Innsbruck Hbf 582  t.sz.m. Brenner-vasútvonal tovább Verona felé 1,325 0,000 Innsbruck Westbf Arlberg vasútvonal tovább Bludenz felé 0,80 Inn-Viadukt; 230,5 m acél/Stein 1,20 Innbrücke; 108,4 m acél 1,782 Innsbruck Hötting 2,10 Tiroler Straße; 38 m acél 3,739 Allerheiligenhöfe 631 t.sz.m. 5,025 Kerschbuch alagút (214,23 m) 5,618 Kranebitterklamm alagút (34,65 m) 5,718 Kranebitten 697 t.sz.m. 5,80 Klammbach-Brücke; 34 m Beton 7,004 Lawinenschutzgalerie (66 m) 7,206 Martinswand 7,370 Hechenberg alagút (26,02 m) 7,90 Meilbrunnen-híd; 15 m Beton 8,50 Finstertal-Viadukt; 54 m Beton 8,922 An der Wand I alagút (109 m) 9,048 An der Wand II alagút (202 m) 9,250 Galerie Martinswand (228 m) 9,477 Martinswand alagút (1.810,23 m) 11,477 Ehnbach alagút (347,22 m) 11,898 Brunntal alagút (99,30 m) 12,713 Hochzirl 922 t.sz.m. 13,139 Vorberg I alagút (147,77 m) 13,303 Vorberg II alagút (97,65 m) 13,564 Vorberg III alagút (46,82 m) 13,70 Vorberg-Viadukt; 117 m Beton 14,005 Vorberg IV alagút (43,62 m) 14,207 Schloßbach alagút (721,52 m) 14,90 Schlossbach-Brücke; 66 m acél 15,069 Pflegertaltunnel (31,77 m) 15,10 Pflegertal-Brücke; 18,5 m Beton 15,137 Fragensteintunnel (394,62 m) 15,60 Lehnen-Viadukt; 28 m Beton 15,80 Kaiserstand-Viadukt; 46,8 m Beton 16,783 Leithen 17,817 Leithener alagút (84,29 m) 18,20 Gurgelbach-Viadukt; 75,4 m Beton 18,835 Reith 1 120 t.sz.m. 20,50 Hermelebach-Viadukt; 20 m Beton 22,427 Seefeld in Tirol 1 182 t.sz.m. 24,943 Seefeld Play Castle 29,226 Gießenbach in Tirol 1 019 t.sz.m. 29,40 21,3 m acéll 32,10 26,6 m acél 32,491 Scharnitz 964 t.sz.m. 33,160 123,527 Osztrák/Német határ 118,540 Mittenwald 914 t.sz.m. 112,267 Klais 933 t.sz.m. 107,349 Kaltenbrunn (Oberbay) (PV bis 2. Juni 1984) 102,50 Kainzenbad Außerfernbahn Kempten (Allg) felé 100,571 Garmisch-Partenkirchen 708 t.sz.m. Átszállási lehetőség a Zugspitzbahnra tovább München felé

Egy DB 111 sorozatú villamosmozdony regionális vonatával Mittenwald állomáson

Az Innsbruck–Garmisch-Partenkirchen-vasútvonal, ismert még mint Mittenwaldbahn vagy Karwendelbahn egy normál nyomtávú, 63,7 km hosszúságú, 15 kV, 16,7 Hz-cel villamosított vasútvonal Innsbruck és Garmisch-Partenkirchen között az osztrák és német Alpokban. Innsbruckot Seefeldön keresztül (mindkettő Tirolban, Ausztriában található) köti össze Mittenwalddal és Garmisch-Partenkirchennel (mindkettő Bajorországban, Németországban található).

A Mittenwaldbahnt 1910 és 1912 között Josef Riehl és Wilhelm Carl von Doderer mérnökök és építők építették az általuk alapított Mittenwaldbahn AG költségén villamosított helyi vasútként, és ezen a néven magában foglalta mind a Reutte és Garmisch-Partenkirchen (Außerfernbahn szakasz), mind a Garmisch-Partenkirchen és Innsbruck (Karwendelbahn szakasz) közötti összeköttetést. A vonalat 1912. október 26-án adták át ünnepélyesen; 1912. október 28-án indult meg a közforgalom, és az osztrák- és a bajor államvasutak közösen üzemeltették.

Ez volt az egyik első nagyfeszültségű, egyfázisú váltóárammal villamosított vasútvonal. Ennek eredményeképpen nagy hatással volt a közép-európai villamosvasút-üzemeltetési szabványokra. Ma már csak a vonal Garmisch-Partenkirchen és Innsbruck közötti részét nevezik Mittenwaldbahnnak, amely az Außerfernbahnnal együtt a Fern Pass túloldalán lévő Außerfernt köti össze Tirolnal. A vonalon számos híd és 18 alagút található.

Geográfia

A Karwendelbahn főként dél-északi irányban halad az Északi Mészkő-Alpok több részhegysége között. Délen Innsbruckból az Inn-völgyben halad a Hochzirl-en keresztül a Zirler Berg mellett a Seefelder Sattel-en át Seefeldbe, amely a nyugati Mieminger Gebirge és a Wetterstein-hegység, valamint a keleti Karwendel-hegység Erlspitzgruppe között fekszik.

Innen a keleti Nördliche Karwendelkette és a nyugati Arnspitzgruppe között a Scharnitz-völgyön és az osztrák-német határon át Mittenwaldig vezet; Scharnitzból egy darabig az Isar felső folyása mentén halad. Ezután nyugat felé kanyarodik, és a Wetterstein-hegység déli és az Ester-hegység északi része között ér Garmisch-Partenkirchenbe.

A Karwendelbahn útvonalán figyelemre méltó a hosszú, alagutakban gazdag függő szakasz a Martinswandig, Kranebitten és Hochzirl megállóhelyek között, ahol a Martinswandtunnel (1810,23 m) az útvonal leghosszabb alagútjaként a sziklafalon keresztül vezet. Hochzirltől valamivel északnyugatra a vonal a Rauenkopf déli szárnyában és a Brunstkopf délnyugati szárnyában, a Schlossbachot keresztezve, egy hosszúkás ívben, hidakkal és alagutakkal. Ettől az ívtől nem sokkal délnyugatra halad el a Zirler Berg mellett.

Története

Josef Riehl mérnök és vállalkozó már az 1880-as évek végén benyújtotta a k.k. Ministerium für Handel und Volkswirthschafthoz a tervezetet, amely egy Innsbruckból először Hallba, majd egy hajtűkanyar után, főként alagutakban Seefeldbe vezető vasútvonalat irányzott elő. Annak érdekében, hogy megkapja a szerződést erre a projektre, évekig tartó vitákat kellett elviselnie a projekt finanszírozása körül, és több százezer koronát kockáztatott előlegként, anélkül, hogy garantáltan valaha is visszakapta volna. Az Osztrák-Magyar Monarchia és Bajorország közötti 1904. november 22-i államszerződésben a mittenwaldi vasútvonal is szerepelt. Az Innsbruck-Reith szakasz tervei 1907-re készültek el. Viták alakultak ki a Fern Pass mentén, az ausernberni Reutte és az inntali Imst közötti távolsági vasútvonal híveivel, amely megspórolta volna a Garmisch-Partenkirchenen át vezető kerülőutat. Amikor Riehl végül megkapta a hatóságok jóváhagyását a mittenwaldi vasútvonal megépítésére a határ osztrák-magyar oldalán, Wilhelm Carl von Doderer mérnökkel és vállalkozóval konzorciumot alakított az építkezésre. Az építkezés irányításáért Riehl részéről Karl Innerebner, Doderer részéről August Mayer volt a felelős. A szerződés magában foglalta a vasút üzemeltetéséhez szükséges összes létesítményt. A pálya építésén kívül ez magában foglalta a földterületet, a járműparkot, a villamos berendezések és a Ruetzbachon lévő erőmű beszerzését is. A Riehl és von Doderer vállalkozók 24 401 700 koronát kaptak egyösszegű átalányárként. Így egyedül ők viselték az esetleges költségtúllépések kockázatát.

A Mittenwaldbahn a hosszúságához mérten a kor egyik legdrágább vasúti projektje volt a sok alagút miatt. Már a kezdetektől fogva villamos üzemre tervezték. Az áramellátáshoz a Stubaitalban, a Stephansbrücke közelében épült a Ruetz erőmű, amely kétszer 4000 lóerőt szolgáltatott. A vonal bajorországi részét a Walchensee erőműnek kellett volna ellátnia, amely csak 1924-ben készült el. Az osztrák szakasz építési munkálatai 1910. március 10-én kezdődtek a Martinswand-alagút megépítésével. Minden kihívás ellenére a Mittenwaldbahn az osztrák-magyar területen figyelemre méltóan rövid idő alatt, mintegy két év alatt épült meg.

Forgalom

Korábban a DB regionális ingavonatai DB 111 sorozatú villamosmozdonnyal (München-) Garmisch-Partenkirchen-Mittenwald között közlekedtek, majd a forgalomba álló új Bombardier Talent2-es motorvonatok lassan kiszorították a hagyományos szerelvényeket. Ausztria felől az ÖBB S-Bahn motorvonatai Mittenwaldig jönnek el, átszállási lehetőséget biztosítva a München felől csak eddig közlekedő vonatokra. Ezen kívül még heti néhány ICE motorvonat közlekedik München-Innsbruck között. Rendszeres teherforgalom nincs a vonalon.

Irodalom

• Joseph Riehl: Allgemeines über die Innsbruck-Mittenwalderbahn (Scharnitzerbahn). Vortrag im technischen Club Innsbruck am 3. Februar 1902. Buchdruckerei Edlinger, Innsbruck 1902. 
• Joseph Riehl: Vischgauer und Fernbahn in Beziehung zur Scharnitzer-Linie. Vortrag. Wagner, Innsbruck 1903. 
• Josef Ernst Langhans: Karwendelbahn. München – Starnberg – Murnau – Garmisch-Partenkirchen – Mittenwald – Innsbruck, Murnau – Oberammergau. Hendschels Luginsland, Band 30. Hendschel, Frankfurt am Main 1912. 
• Narciss Lechner: Die Karwendelbahn. (Lindau – Ulm – Kempten) Reutte – Lermoos – Ehrwald – Garmisch-Partenkirchen, (Augsburg – München) Garmisch-Partenkirchen – Mittenwald – Scharnitz – Seefeld – Innsbruck. Wagner, Innsbruck 1912. 
• Karl Innerebner, Heinrich von Ficker: Die Mittenwaldbahn. Innsbruck – Garmisch-Partenkirchen – Reutte. Schilderungen der Bahn und des Bahngebietes. Schwick, Innsbruck 1913. 
• Ludwig Th. Jakopp: Die Mittenwaldbahn und ihr Verkehrsgebiet. Praktisches Reisehandbuch für das Verkehrsgebiet der Bahnlinien. 3. Auflage. Deutsche Buchdruckerei, Innsbruck 1913. 
• Wolfgang Krutiak: Mittenwaldbahn. Innsbruck – Garmisch-Partenkirchen. Geschichte, Technik und Landeskunde der Mittenwald- und Außerfernbahn Innsbruck – Garmisch-Partenkirchen – Reutte. 1 Übersichtskarte. Slezak, Wien 1976, ISBN 3-900134-30-8.
• Johann Stockklausner: Innsbruck–Garmisch-Partenkirchen–Reutte. Eine Gebirgsbahn wird 75 Jahre alt. Eisenbahn-Journal-Sonderausgabe, Band 1986,4. Merker, Fürstenfeldbruck 1987. 
• Siegfried Bufe: Karwendelbahn München – Garmisch-Partenkirchen – Innsbruck. 2. Auflage. Bufe-Fachbuch-Verlag, Egglham 1992, ISBN 3-922138-45-4.
• Markus Hehl: Die Karwendel-Bahn. Eisenbahn-Kurier Special, Band 60. EK-Verlag, Freiburg (Breisgau) 2001. 
• Günter Denoth (Red.): … Über den Fern. Die Mittenwaldbahn Innsbruck – Garmisch – Reutte … anlässlich „90 Jahre Ausserfernbahn“ 14. September 2003. Eisenbahntechnische Sonderpublikationen, Band 1. Eigenverlag, Neugötzens/Innsbruck 2003. 
• Werner Duschek, Walter Pramstaller (u. a.): Local- und Straßenbahnen im alten Tirol. Eigenverlag Tiroler Museumsbahnen, Innsbruck 2008. 
• Stefan Wölk (Hrsg.): Die Mittenwaldbahn. Bahnfotografie, Band 3. LOK-Report-Verlag, Berlin 2008, ISBN 978-3-935909-24-2.
• Stefan Wölk (Hrsg.): Die Nebenstrecken der Mittenwaldbahn. Bahnfotografie, Band 4. LOK-Report-Verlag, Berlin 2008, ISBN 978-3-935909-27-3.

Film

• SWR: Eisenbahn-Romantik – Die Karwendelbahn – Von Innsbruck nach München (Folge 633)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Innsbruck–Garmisch-Partenkirchen-vasútvonal témájú médiaállományokat.

• Balogh Zsolt: München-Innsbruck: A Mittenwaldbahn - Vonattal? Természetesen!. vonattal-termeszetesen.blog.hu, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. május 24.)
• Die Mittenwaldbahn. In: tecneum.eu, abgerufen am 17. März 2011.
• Tiroler Museumsbahnen
• Mittenwaldbahn bei mittenwaldbahn.de
• Mittenwaldbahn bei bahnarchiv.net
• Fotoalbum über die Karwendelbahn auf eisenbahnen.at
• Die Karwendelbahn
• Videos zur Karwendelbahn