Ugrás a tartalomhoz

Miočić

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Miočić
Miočić központja
Miočić központja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségDrniš
Jogállásfalu
Irányítószám22321
Körzethívószám( 385) 022
Népesség
Teljes népesség44 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság380 m
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 52′ 58″, k. h. 16° 14′ 02″43.882800°N 16.233900°EKoordináták: é. sz. 43° 52′ 58″, k. h. 16° 14′ 02″43.882800°N 16.233900°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Miočić témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Miočić falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Knintől légvonalban 17, közúton 20 km-re délre, községközpontjától 7 km-re északkeletre, Dalmácia középső részén, a Petrovo-mező északkeleti részén, a Svilaj-hegység lábánál, a 33-as számú főúttól keletre, Biočić és Parčić között fekszik.

Története

[szerkesztés]

A környező településekkel együtt 1522-ben szállta meg a török és csak a 17. század végén szabadították fel a velencei seregek. 1530-ban a Petrovo poljei falvak között szerepel a Boszniai szandzsák defterében mint Nečven várához tartozó település.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 414, 1910-ben 600 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza. A településnek 2011-ben 70 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
414 418 447 496 545 600 536 640 642 663 659 571 449 415 47 70

Nevezetességei

[szerkesztés]

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1934-ben épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]