Minőség
A minőség a filozófiában a dolgok lényegét jellemző tulajdonságok összessége, köznapi értelemben pedig az igény vagy a cél kielégítésének mértéke. Napjainkban szokásos „megfelelőség” értelemben is használni.[1]
A szervezés- és vezetéstudományban
[szerkesztés]A szervezés- és vezetéstudományban ismert ún. klasszikus minőségiskolához tartozik például
- F. B. Crosby alapvető szemlélete, mely szerint a minőséget a vezetőség tevékenysége határozza meg. Ezzel kapcsolatos követelmények:
- W. E. Deming minőségfilozófiájának alapvető minőségszemlélete az alábbiakat követeli meg:
- Állandó célokat kell kitűzni a termék vagy a szolgáltatás minőségének javítására
- Az alkalmazottakat úgy kell ösztönözni, hogy büszkék legyenek munkájukra és elégedettek legyenek azzal
- Vezetési stílus kialakítása
- Statisztikai módszereket kell alkalmazni a speciális hibák feltárására
- A folyamatos minőségjavítás fő eszköze a „PDCA elv” (ún. Deming kerék)[6]
Minőség-ellenőrzéstől minőségirányítási rendszerig
[szerkesztés]A kis műhely mestere maga javította a hibát. A gyárban a művezető ellenőrizte a terméket. Kialakult a minőség-ellenőrzés. Statisztikailag (hibatáblával) keresték a folyamat hibás részét. Japánból átvették a TQC (teljes körű minőségszabályozás)t és kialakították a TQM (teljes körű minőségirányítás)t. Elterjed a minőségirányítás ISO szabványa. Önértékelés, EFQM (European Foundation for Quality Management) alapította 1992-ben az Európai Minőségdíjat. 8 alapelve: 1. Eredményorientált (Érték az összes érdekeltnek) 2. Vevőközpontú (A jelenlegi és lehetséges vevőt szolgálni) 3. A vezetés és a célok következetesek (dolgozói elkötelezettség és piaci elismerés) 4. Folyamatok és tények irányítanak (mindenki érdekelt a hatékonyabb működésben) 5. Emberfejlesztés és bevonás (bizalom, felhatalmazás) 6. Folyamatos tanulás, innováció, fejlődés (tudásmegosztás, agilitás) 7. Partnerkapcsolatok fejlesztése (beszállítók, más közreműködők kölcsönös előnyben) 8. Közösségért felelősségvállalás (termékkövetés, újra hasznosítás)[7]
Irodalom
[szerkesztés]- Bálint Julianna Minőség tanuljuk, tanítsuk, valósítsuk meg és fejlesszük tovább, Terc, Budapest, 2006. ISBN 963 9535 52 4 Rajzolta Ujhelyi Gergely
- Crosby, F.B. (1995) Quality without Tears, New York, McGraw Hill
- Crosby, F.B. (2000) Mire való az ISO? Magyar Minőség IX. évf. 9. sz. 6-8. p.
- ↑ A „megfelelőség” egyértelmű (igen/nem); a minőség átfogóbb. Hozzá értik a vevő elégedettségét, a használhatóságot; a környezetbarát hozzáállást; javíthatóságot; méltányos árat; rendelkezésre állást (bárhol, bármikor) és más igény szolgálatát. ISBN 963 9535 52 4 / 1. (ISO 9500:2005)
- ↑ szabvány (ISO); használható; jó minőség alacsony áron (elvárás); rejtett igény fölismerése; vállalati hagyomány; beépített ismeret; fenntartható fejlődés (újra hasznosítás) 2000 után ISBN 963 9535 52 4 / 1.1.Minőség értelmezés
- ↑ A hibák csökkentése eljárás alkalmazásával indul: a folyamat a megfelelésen túl mérhető (ellenőrpont), visszacsatol; mutatói eredmények; gazdája felelős. ISBN 963 9535 52 4 /1.4.
- ↑ Az 1960-as években naiv elképzelésnek minősítették. ISBN 963 9535 52 4 / 1. A minőség alapjai és értelmezésének fejlődése. Az űrhajózás és az atomerőművek biztonsági igénye fokozott.
- ↑ Minden gyártott termék megadott szabvány tűrésébe essen, visszacsatolással, javítással a gyártás folyamán, nem a végterméknél. Így megfelelő termék készül olcsón, folyamat szabályozással, igény szerint. ISBN 963 9535 52 4 / 1. A vevők jelenlegi igényeinek megfelelés
- ↑ P(plan) Tervezd meg - Mi a kulcs-gond, hogyan javítható? D(do) Cselekedj! Valósítsad meg! C (check) Ellenőrizd - Vizsgáld és elemezd a működést és a javulást. A (act) Avatkozz be! - Módosítsad a folyamatot, majd alkalmazd a javítást a fejlesztésre, további körben, ciklusban. ISBN 963 9535 52 4 /1.5.
- ↑ ISBN 963 9535 52 4 /4. Minőségdíjmodellek