Mikosfalva

	Mikosfalva (Mikušovce)
	; Mikosfalva zászlaja
	; Mikosfalva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Illavai
Rang	község
Első írásos említés	1259
Polgármester	Viktor Buček
Irányítószám	018 57
Körzethívószám	042
Forgalmi rendszám	IL
	Népesség
Teljes népesség	1050 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	119 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	308 m
Terület	8,50 km²
Időzóna	CET, UTC 1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 03′ 48″, k. h. 18° 12′ 27″49.063204°N 18.207399°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 48″, k. h. 18° 12′ 27″49.063204°N 18.207399°E
	Mikosfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mikosfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mikosfalva (1899-ig Mikusócz, szlovákul Mikušovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban.

Fekvése

Illavától 8 km-re északra fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint mai község területén egykor a lausitzi, a hallstatti és a puchói kultúra megerősített települései álltak. 1259-ben "villa Mikus" néven említik először. Neve a Mikus személynévből származik. 1439-ben "Mykosoucz", 1470-ben "Kis, Nagh Mikussowcz", 1498-ban "Mikwssowecz" alakban említik az írott források. Oroszlánkő várának uradalmához tartozott. 1598-ban 44 ház állt itt. 1720-ban 36 adózó portája volt. 1784-ben 133 háza, 156 családja és 756 lakosa volt. 1828-ban 91 házában 353 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "MIKOSÓCZ. Miklusovce. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Königszeg Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pruszkának szomszédságában, és annak filiája, réttye, legelője, földgye termékeny, fája is van."^[2]

Fényes Elek szerint "Mikusócz, tót falu, Trencsén vmegyében, Pruszka fil., 858 kath., 14 zsidó lak. Rétje, fája, legelője elég; földe hegyes és középszerü. F. u. gr. Kőnigsegg."^[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 902, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1026 lakosából 984 szlovák volt.

2011-ben 1010 lakosából 950 szlovák volt.

2021-ben 1050 lakosából 1004 ( 6) szlovák, 1 magyar, 1 cigány, ( 2) ruszin, 21 ( 1) egyéb és 23 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ma7.sk

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Illavai járás m v sz Az Illavai járás települései
Illava (Ilava)
Bolesó (Bolešov) · Borcsic (Borčice) · Dúlóújfalu (Dulov) · Felsőtölgyes (Horná Poruba) · Kasza (Košeca) · Kaszaváralja (Košecké Podhradie) · Köveskő (Kameničany) · Lédec (Ladce) · Máriatölgyes (Dubnica nad Váhom) · Mikosfalva (Mikušovce) · Oroszlánkő (Vršatské Podhradie) · Poroszka (Pruské) · Szalonca (Slávnica) · Szedmerőc (Sedmerovec) · Széppatak (Krivoklát) · Tohány (Tuchyňa) · Újtölgyes (Nová Dubnica) · Vágbánya (Bohunice) · Vöröskő (Červený Kameň) · Zsolt (Zliechov)