Mexikó kultúrája

Mexikó kultúrája az amerikai prekolumbiánus amerikai és a spanyol kultúra keveredésének eredményeként alakult ki a 16. században, majd a modern korban az USA is erősen befolyásolta. A két nagy civilizáció – az őslakos és az európai – hiedelmei és szokásai békésen élnek ma együtt az országban, lakói pedig a globalizáció ellenére tisztelik és tartják hagyományaikat.

Oktatási rendszer

Mexikóban az alapoktatás általában három szintre oszlik: általános iskola (primaria), amely 1–6. osztályból áll; a középiskola első szakasza (secundaria), amely a 7–9. osztályból áll; és középiskola második része (preparoria), amely a 10–12. évfolyamot foglalja magában.

A felsőoktatásban vannak állami és magán felsőoktatási intézmények is. A felsőoktatás általában az Egyesült Államok oktatási modelljét követi, legalább 4 éves alapképzési fokozattal (Licenciatura), két posztgraduális fokozattal, 2 éves mesterképzéssel (Maestría) és 3 éves doktori fokozattal (Doctorado).

2010 táján míg a gyerekek több mint 90%-a jár általános iskolába, addig csak 62%-uk a középiskolába és csak 45%-uk fejezi be a középiskolát. A középiskola után mindössze egynegyedük megy tovább a felsőoktatásba.

Művészetek

Építészet

A spanyol hódítást megelőzően Mezo-Amerika legrégebbi városainak és szertartási helyszíneinek elrendezése a modern városok alaprajzaira hasonlított. A városok közepén levő zócalót (→ Zócalo (Mexikóváros)), vagyis a központi teret templomok és paloták szegélyezték. A középületek és házak legfőbb építőanyaga a kő, a vályogtégla és a habarcs volt, amelyet természetes anyagok, például fa és szalma egészítettek ki. A fontos épületeket aprólékos kidolgozású falfestések és kőfaragások díszítették.

A 16. század óta az európai ízlés és technika rányomta a bélyegét a mexikói építészetre. A spanyol hódítók a rabszolgává tett őslakosokkal palotákat és keresztény templomokat építettek a lerombolt „pogány” építmények köveiből.

A modern mexikói építészet prehispán, gyarmati és mexikói elemeket mutat.

Képzőművészetek

Festészet

A képzőművészeti ágai közül a leghíresebb a falfestés (freskó) volt. Fejlődését erősen befolyásolta az aztékok és a maják művészete, valamint más, Kolumbusz előtti civilizációk.

A jól ismert modern művész, Frida Kahlo mexikói volt.

Filmművészet

Mexikó legrégebbi filmjei révén a mariachizene és az észak-mexikói cowboyok életstílusa nagyon népszerű lett. Pancho Villa hőstettei kedvelt témának számítottak, akárcsak a városi családok szenvedései és megpróbáltatásai. Az 1930-as évekre a mexikói film világszerte figyelmet kapott.

Rengeteg USA-beli filmet forgattak Észak-Mexikóban és az 1940-es években hollywoodi sztárok jártak Acapulcóban. A leghíresebb mexikói rendező Luis Buñuel (1900–1983) volt, aki az 1950-es években, a polgárháború idején elhagyta hazáját. Az általa rendezett Elhagyottak (1950) valódi mexikói remekmű.

Az 1990-es évek leghíresebb mexikói filmje a Szeress Mexikóban Laura Esquivel óriási könyvsikerének érzelmes feldolgozása volt. Napjainkban egyre több mozi-, dokumentumfilm és szappanopera készül Mexikóban. A mexikói filmkészítők a világ számos pontján versengenek a támogatásokért és díjakért, a mexikói színészek pedig saját hazájukban és külföldön egyaránt hírnévre tesznek szert.

Zene

A leghíresebb és legközismertebb zenei stílus a ranchera, melyet mariachizenészek énekelnek és játszanak hegedűvel, trombitával és különféle gitárszerű hangszerekkel.

Az ország mindegyik része egyedi, jellegzetes zenei világgal rendelkezik. A norteṅo együttesek harmonika, basszusgitár és gitár hangjával keverik a polkát és a ranchera dallamokat, melyből Mexikó északi részén népszerű, pezsdítő country-t és nyugati zenét hoznak létre. A trópusi ritmusú cumbia, salsa és marimba ütemére táncolnak az emberek Veracruzban. A sinaloai rézfúvós bandát német hatás jellemzi, köszönhetően az 1920-as években ide érkező bevándorlóknak. Országszerte hallani ismerős és szokatlan zenéket.

Képek Mariachi népzenészek Utcai zenészek mexikói vihuélával és diatonikus harmonikával, Tijuana Tamborileros de Tabasco Hagyományos ruházat Jarabe Mixteco néptáncosok Néptáncosok Danza de los Voladores de Papantla, vagyis a voladorok tánca nevű akrobatikus táncmutatvány Karneváli jelmezek Fesztiváli szereplők Bikaviadal Palacio de Zambrano Guacamole Tequila

Hagyományok

Az olmék kortól kezdve az összes prekolumbián mezo-amerikai civilizáció egy csoportos labdajátékot játszott. A játékot téglalap alakú, földes, később kővel borított, fallal övezett pályán játszották. A pontos szabályokat nem ismerjük, de a fő cél az volt, hogy a játékosok a kemény gumilabdát a magasan az egyik falra erősített, kis méretű gyűrűbe juttassák. A játéknak rituális jellege volt: a pálya a világegyetemet jelképezte, a labda pedig a Napot. A vesztes csapat tagjait vélhetőleg feláldozták.

Ősi mezoamerikai, vallásos eredetű akrobatikus mutatvány a voladorok tánca. Manapság főleg Veracruz állam bizonyos részein láthatjuk.

Illemtan – szokások

• Megszólításkor minden esetben használjuk az illető személy címét (pl. doktor, professzor, mérnök)
• A méltóság és udvarias viselkedés a mexikóiak számára nagyon fontos. Elváláskor minden esetben köszönjünk el, és még csak utalást se tegyünk arra, hogy valakinek a modora szerintünk kívánnivalót hagy maga után.
• Ne beszéljünk az USA-ról úgy, hogy Amerika, hiszen Mexikó is ugyanazon földrészen található.
• Ne tegyük szóvá, ha partnerünk elkésik egy találkozóról.
• A társadalomra a kötetlenség jellemző. A határidőknek kicsi a jelentősége és általában nem is tartják be őket.
• A mexikóiak ritkán utasítják el valaminek a lehetőségét. Viszont inkább megígérnek olyasmit is, amit egyébként lehetetlenség teljesíteni.

Gasztronómia

A mexikói konyha az őslakos és az európai kultúrák keveredéséről ismert, de az évszázadok során több kultúrából vett át különféle dolgokat. Ma az indián, az amerikai és az európai ízlések egyvelege. A konyhát 2010-ben az UNESCO felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára.

Hagyományosan a fő mexikói összetevők kukoricából, babból, vörös és fehér húsokból, burgonyából, paradicsomból, a tenger gyümölcseiből, csilipaprikából, tökből, diófélékből, avokádóból és különböző Mexikóban őshonos fűszernövényekből állnak.

A legfontosabb étkezés az ebéd. Este egy kevés gyümölcsöt és tacót (vagy tortillát) fogyasztanak.

Régiónként

A Kaliforniai-félszigeten gyakoriak a tengeri ételek.

A Csendes-óceán partján homárt, tengeri rákhúst, teknőssültet, fürjhúst szolgálnak fel. Ezenkívül szeretik még a cevichét, amely egy nyers tengeri étel, citruslében párolva.

Mexikó északi részein a helyiek kedvence a marhasült, a nyárson sült vegyes marha, bárány és szalonna, ezeket általában rizzsel szolgálják.

Guadalajarában a látogató marha- vagy csirkepörköltet ehet, melyet paradicsommal vagy hagymával készítenek.

Oxacában molést találunk, melyet tamalesszel kínálnak. A mole egyfajta szósz és az ebben a szószban felszolgált pulyka nemzeti ételnek számít. A tamales általában párolt kukoricalepényből vagy banánlevélből készül. Ezt legtöbbször hússal, zöldségekkel vagy chilibabbal töltik.

Italok

Nemzeti italuk a tequila, a mezcal, a pulque, de a sör is kedvelt.

Sport

Nemzeti sportok a bikaviadal és a charrería (ejtsd: csaréria). Utóbbi egy lovas sport, amelyet az UNESCO 2016-ban felvett az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára.

Mexikóban található a világ legnagyobb bikaviadalának helyszíne, a mexikóvárosi Plaza de Toros México, amely több mint 40 ezer fő befogadására alkalmas.

A labdarúgás a legnépszerűbb csapatsport.

Ünnepek

A mexikóiak szeptember 16-án ünneplik a Spanyolországtól való függetlenedésüket, más ünnepeket pedig a "Fiestas" néven ismert fesztiválokkal ünneplik. Sok mexikói városban, településen és faluban évente fesztivált tartanak helyi védőszentjeik emlékére. Az ünnepek alatt az emberek a templomban imádkoznak és gyertyákat égetnek szentjeik tiszteletére. Emellett nagy felvonulásokat, tűzijátékokat, táncversenyeket vagy szépségversenyeket is tartanak, miközben a piactereken és köztereken buliznak. A kisebb városokban és falvakban focit vagy ökölvívást is rendeznek az ünnepek alatt.

A "Guadalupe-napot" sok mexikói országa legfontosabb vallási ünnepének tekinti. A guadalupei szűz, Mexikó védőszentje előtt tisztelegnek, ezt december 12-én ünneplik.

A halottak napja a Kolumbusz előtti hiedelmekből és keresztény elemekből épül fel. Az ünnep középpontjában a család és a barátok összejövetelei állnak, hogy emlékezzenek az elhunyt barátokra és családtagokra.

Nemzeti ünnepek

Dátum	spanyol neve	magyar neve
január 1.	Año Nuevo	újév
február 5.	Aniversario de la Constitución Mexicana	az alkotmány napja
február 24.	Día de la Bandera	a zászló napja
március 21.	Natalicio de Benito Juárez	Benito Juárez születésnapja
március/április	Jueves Santo	nagycsütörtök
március/április	Viernes Santo	nagypéntek
május 1.	Día del Trabajo	a munka ünnepe
május 5.	Batalla de Puebla (Cinco de Mayo)	a pueblai csata évfordulója
szeptember 1.	Informe Presidencial	a Kormánynyilatkozat évfordulója
szeptember 16.	Día de la Independencia	a függetlenség napja
október 12.	Día de la Raza	Kolumbusz napja – Az újvilág felfedezésének napja
november 1.	Días de los Muertos	halottak napja
november 2.	Día de los Fieles Difuntos	mindenszentek napja
november 20.	Aniversario de Revolución Mexicana	a forradalom napja
december 12.	Nuestra Señora de Guadalupe	a Guadalupei Szent Szűz napja
december 25–26.	Navidad	Karácsony

Kulturális világörökség

Guanajuato kolostorának egy része

A Kolumbusz előtti Amerika kulturális teljesítményének csúcsai találhatók Mexikóban. De a hódítók civilizációja is nagyszerű alkotásokra volt képes. A mai Mexikó kultúrája mindkettő örököse. Ezt a sajátos örökséget becsüli nagyra az UNESCO a világörökséggé nyilvánított építmények nagy számával.

• Palenque prehispán városa és Nemzeti Parkja
• Mexikóváros történelmi központja és Xochimilco
• Teotihuacán prehispán városa
• Oaxaca történelmi központja és Monte Alban régészeti lelőhelyei
• Puebla történelmi központja
• Guanajuato történelmi városa és a szomszédos bányaterület
• Chichén Itzá prehispán városa
• Morelia történelmi központja
• El Tajín prehispán város
• Zacatecas történelmi központja
• A Sierra de San Francisco sziklarajzai
• Korai 16. századi kolostorok a Popocatépetl lejtőin
• Uxmal prehispán városa
• A Querétaro körzet történelmi műemlékei
• Hospicio Cabañas, Guadalajara
• Paquimé régészeti lelőhelyei, Casas Grandes
• Tlacotalpan történelmi műemlékegyüttese
• Xochicalco régészeti műemlékei
• San Francisco de Campeche erődített történelmi városa
• Calakmul ősi maja városa, Campeche
• Sierra Gorda / Querétaro ferences rendi missziói
• Luis Barragán-ház és -műterem
• Agave tájegység és Tequila régi ipari építményei
• Az Universidad Nacional Autónoma de México egyetemvárosának központja
• San Miguel de Allende városa és az Atotonilcói Názáreti Jézus-szentély