Metil kation
A metil kation vagy más néven metiliumion[1] pozitív töltésű ion (kation), képlete CH 3. Szerkezetét le lehet vezetni egy metiléngyök (:CH2) és egy proton egyesülésével, vagy egy metilgyökből (•CH3) egy elektron eltávolításával. A metil kation a legegyszerűbb szén kation (karbokation), a legegyszerűbb karbóniumion és a legegyszerűbb éniumion.[2]
Szerkezete
[szerkesztés]A metil kationban az atomok egy síkban vagy majdnem egy síkban vannak, a szerkezetnek háromfogású szimmetriatengelye van.[2]
Előállítása és reakciói
[szerkesztés]Kis nyomású tömegspektrometriás vizsgálatok céljából a metilgyök ultraibolya sugárzás hatására bekövetkező fotoionizációjával,[2] vagy semleges metánmolekula egyatomos kationnal, például C és Kr ionokkal történő ütközése révén állítható elő.[3] Ilyen körülmények között acetonitrillel (CH3CN) a (CH3)2CN ion keletkezése közben reagál.[4]
A metilkation rendkívül reakcióképes, még az alkánokkal szemben is. Ha kis energiájú (1 eV-nál alacsonyabb energiájú) elektront fog be, spontán disszociálódik.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [1][halott link]
- ↑ a b c L. Golob, N. Jonathan, A. Morris, M. Okuda, K.J. Ross (1972). „The first ionization potential of the methyl radical as determined by photoelectron spectroscopy”. Journal of Electron Spectroscopy and Related Phenomena 1 (5), 506-508. o. DOI:10.1016/0368-2048(72)80022-7.
- ↑ R. B. Sharma, N. M. Semo , W. S. Koski (1987). „Dynamics of the reactions of methylium, methylene radical cation, and methyliumylidene with acetylene”. Journal of Physical Chemistry 91 (15), 4127–4131. o. DOI:10.1021/j100299a037.
- ↑ Murray J. McEwan, Arthur B. Denison, Wesley T. Huntress Jr., Vincent G. Anicich, J. Snodgrass, M. T. Bowers (1989). „Association reactions at low pressure. 2. The methylium/methyl cyanide system”. Journal of Physical Chemistry 93 (10), 4064–4068. o. DOI:10.1021/j100347a039.
- ↑ E. M. Bahati, M. Fogle, C. R. Vane, M. E. Bannister, R. D. Thomas and V. Zhaunerchyk (2009). „Electron-impact dissociation of CD 3 and CH 3 ions producing CD 2, CH and C fragment ions”. Physical Review A 79, article 052703. DOI:10.1103/PhysRevA.79.052703.CD+3 and CH+3 ions producing CD+2, CH+ and C+ fragment ions&rft.jtitle=Physical Review A&rft.date=2009&rft.volume=79, article 052703&rft.au=E. M. Bahati, M. Fogle, C. R. Vane, M. E. Bannister, R. D. Thomas and V. Zhaunerchyk&rft_id=info:doi/10.1103/PhysRevA.79.052703">
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Methenium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.