Memmingen

	Memmingen
; Memmingen címere	; Memmingen zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kerület	Svábföld
Járás	Svábföld
Rang	Járási jogú város
Polgármester	Jan Rothenbacher (2023–)
Irányítószám	87700
Körzethívószám	08331
Rendszám	MM
Testvérvárosok	Lista Silvi; Auch (1990–); Glendale (1976–); Teramo (1986–); Lutherstadt Eisleben (1990. október – ); Kiryat Shmona (2009. április 3. – ); Karataş (2009. július 24. – ); Lődös (2009. október 3. – ); Csernyihiv (2009. október – ); Bruntál (1956. június 24. – ); Colmar (1965–);
	Népesség
Teljes népesség	46 178 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	659,69 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	601 m
Terület	70; 70,11; km²
Időzóna	CET, UTC 1
	é. sz. 47° 59′ 16″, k. h. 10° 10′ 52″47.987778°N 10.181111°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 16″, k. h. 10° 10′ 52″47.987778°N 10.181111°E
	Memmingen Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Memmingen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Memmingen témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Memmingen egy város Németországban, a sváb bajor közigazgatási régióban és központi gazdasági, oktatási és közigazgatási központ, a Duna-Iller régióban. Memmingen mintegy 42000 lakosával a sváb közigazgatási terület 5. legnagyobb városa.

Fekvése

Dietenheimtől délre fekvő település. A város nyugati része mellett a Iller folyó jelzi a Baden-Württemberg tartomány határát.

Városrészei

A következő településeket beolvasztattak a városába:

Amendingen
Buxach és Hart
Dickenreishausen
Eisenburg
Steinheim
Volkratshofen és Ferthofen

Története

A város eredete a Római Birodalom korába nyúlik vissza. Területén egy kis katonai város, az úgynevezett Cassiliacum állt. Az 5. században egy Alemanic település jött létre itt, a 7. században pedig egy a frank királyokhoz tartozó palota állt itt.

Mammingen a középkorban már ismert hely volt; 1286-ban császári város lett, fénykorát azonban a 14-15. században élte. Ekkor alakult ki mai arculata, és ekkor vették körül 35 bástyatornyos fallal is.

A mai óváros, ahol számos udvar, kastély és patrícius palota és erődítmény található Dél-Németország egyik legjobb állapotban fennmaradt óvárosa.

Memmingenen át vezetett a Bajorországon, Münchenben át Lindauba tartó só út, egy másik Memmingenen át vezető fontos útvonal volt az Észak-Németországon, a mai Svájcon át Itáliába vezető út. Mindkét út segített abban, hogy Memmingen mint egy kereskedelmi központ kerüljön előtérbe.

A 16. század elején Christoph Schappeler prédikátor fontos alakja volt a reformációnak és a Német parasztháborúnak.

Memmingen az 1630-as években a harmincéves háború egyik központja volt. A városban állomásozott egy rövid ideig a svéd hadsereg is.

1802-ben Németország átszervezését követően, Memmingen Bajor Választófejedelemség része lett. A 19. században megállt a város lassú gazdasági romlása is. A második világháború idejére Memmingen már egy fejlődő város, gazdasági növekedésének üteme pedig átlag feletti Bajorországban.

A város jó közúti, vasúti és légi közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik és közlekedési csomópont a Felső és Közép-sváb területeken.

Nevezetességek

Kempter Tor (kempteni kaputorony) - késő gótikus stílusban épült.
Kirsche Unser Frauen - a város legrégibb temploma, mely a 15. században épült. Belső falán 1470 körülről való freskók találhatók, melyek egy helybeli híres festő- és fafaragó dinasztia, a Strigel család munkái.
Régi céhházak a Weinmarkt körül.
Markplatz - az egyik legszebb német reneszánsz főtér.
Kreuzherrnkirchhe (Keresztes templom) - 1709-ben belül barokk stílusban átalakított hajója ma kiállítási terem.
St. Martins-Kirche (Szent Márton templom) - Erőteljes tornyát párkány és címer díszíti, fölötte az 1530 körül épült nyolcszögletű toronycsúccsal, a jellegzetes, lapos sváb süveggel.
Ulmer tor (Ulmi városkapu)
Westetor (Nyugati kapu)