Međurić
| Međurić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Kutenya |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44321 |
| Körzethívószám | ( 385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 427 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 118 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 27′, k. h. 16° 55′45.450000°N 16.916667°EKoordináták: é. sz. 45° 27′, k. h. 16° 55′45.450000°N 16.916667°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Međurić (régi magyar neve Vasmegyericse) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Kutenyához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 44, közúton 57 km-re, községközpontjától 15 km-re keletre, Novszkától 20 km-re északnyugatra az Ilova és a Pakra folyók között fekszik.
Története
[szerkesztés]Međurić területe már a középkorban lakott volt. Itt állt Vasmegyericse mezővárosa, melyet a határában található gazdag régészeti lelőhelyek is igazolnak. A Bijela-pataknak a Pakra folyóba való torkolásánál levő magaslaton található a Podbrdalje régészeti lelőhely, ahol számos középkori eredetű cseréptöredék került elő. A Bijela-patak feletti Ribnjačke Njive és Ribnjački Lug lelőhelyeken szintén nagy mennyiségű középkori cseréptöredéket találtak. Mindhárom lelőhelyet a Zágráb - Lipnik vasútvonal szeli ketté. Területén állott egykor Megyericse vára, melyet valószínűleg a Megyericseiek építtettek. 1403-ban Zsigmond elkobozta és másoknak adta. 1448-tól a Marótiaké. 1497-ben a Drágffyakkal eszközölt csere révén lett a Kanizsai család örökjogú birtokává. A mezőváros és a vár a 16. században a török hódítás következtében pusztult el.
A mai település karlócai békét követően a horvát lakosság betelepítésével keletkezett. A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Medjurich” néven szerepel. A településnek 1857-ben 369, 1910-ben 932 lakosa volt. Pozsega vármegye Novszkai járásához tartozott. Ebben az időszakban a könnyebb megélhetés reményében a Monarchia csehországi és felvidéki területeiről nagy számú cseh és szlovák lakosság telepedett le itt, akik idővel többségbe kerültek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre, enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1991-ben lakosságának 43%-a cseh, 43%-a horvát, 11%-a szlovák volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A településnek 2011-ben 485 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 369 | 369 | 588 | 736 | 809 | 932 | 894 | 819 | 773 | 801 | 779 | 663 | 612 | 570 | 542 | 485 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Megyericse középkori vára Banova Jaruga mellett északkeletre a mai Međurić területén állt. Branko Nadilo szerint némi nyomai még maradtak.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Branko Nadilo: Védelmi építmények a Monoszló-i (Moslavina) vidékén. Građevinar építészeti folyóirat 56. évfolyamának (2004.) 10. számában Archiválva 2012. június 29-i dátummal a Wayback Machine-ben (ford. Szatanek József)]
Források
[szerkesztés]- Kutenya város hivatalos oldala (horvátul)
- Kutenya község kulturális látnivalói (horvátul)
- Kutenya község rendezési terve (horvátul)
- Branko Nadilo: Védelmi építmények a Monoszló-i (Moslavina) vidékén – A Građevinar építészeti folyóirat 56. évfolyamának (2004.) 10. számában.
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- Kutenya város információs portálja (horvátul)
- Kutenya város információs portálja (horvátul)
- A kutenyai turisztikai iroda honlapja (horvátul)
