McCarthy (együttes)
| McCarthy | |
| Információk | |
| Eredet | Anglia |
| Alapítva | 1985 |
| Műfaj | indie rock |
| Tagok | |
| Malcolm Eden (ének és gitár), Tim Gane (szólógitár), John Williamson (basszusgitár) és Gary Baker (dobok) | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A McCarthy egy brit indie pop zenekar volt, amelyet 1984-ben alapított az angliai Barkingban (Nagy-London, Anglia) Malcolm Eden (ének és gitár), Tim Gane (szólógitár), John Williamson (basszusgitár) és Gary Baker (dobok).[1] Lætitia Sadier később csatlakozott a zenekarhoz, az utolsó stúdióalbumuk énekeseként.[2]
A dallamos stílust, amelyet Gane 12 húros gitárjátéka uralt, Eden nyíltan politikai, gyakran szatirikus hangvételű szövegeivel vegyítették, amelyek a zenekar szélsőbaloldali irányultságát tükrözték.[3]
Az együttes története
[szerkesztés]Malcolm Eden, Tim Gane és John Williamson a Barking Abbey Comprehensive Schoolban találkoztak. Gane eredetileg dobos volt, de Eden megtanította gitározni. Eden később Williamsont is megtanította basszusgitározni. Eden és Gane rajongtak az olyan punk együttesekért, mint a Sex Pistols, a Clash és a Buzzcocks, és tizenévesként kisebb koncerteken feldolgozták dalaikat. Baker 1984-ben csatlakozott, és miután az új felállás a McCarthy név mellett döntött (ez utalás Joe McCarthy amerikai politikusra), 1985-ben kiadták önfinanszírozással első kislemezüket, az In Purgatoryt. A zenekar leszerződött a Pink Labelhez, és két további kislemezt adtak ki, a Red Sleeping Beautyt és a Frans Halst.[2][3]
Debütáló albumuk, az I Am a Wallet 1987-ben jelent meg. 1987-ben John Peel DJ bemutatta az albumot a BBC Radio 1 egyik szekciójában. Eden marxista politikai nézetei miatt a zenekart gyakran emlegették együtt más baloldali előadókkal, mint például Billy Bragg-gel és a The Redskinsszel.[2] Az I Am a Walletet Nicky Wire úgy jellemezte, hogy "a legtökéletesebb lemez, egy kommunista kiáltvány dallamokkal",[4] James Dean Bradfield pedig minden idők legjobb brit albumának minősítette.[5] 1988 elején két további kislemezt adtak ki, majd ezt követte a The Enraged Will Inherit the Earth című album.
Egy évvel később kiadták a harmadik albumot Banking, Violence and the Inner Life Today címmel, Lætitia Sadier (Gane akkori élettársa) énekesnővel. Eden kijelentette, hogy nincs szükség a zenekar folytatására, mivel úgy vélte, hogy a kreativitásuk az albummal elérte a csúcspontját. 1990-ben a zenekar utolsó koncertje a London School of Economicsban volt.[3]
A zenekar két dala szerepelt John Peel Festive Fifty című műsorában: a Frans Hals 1987-ben (#35), és a Should the Bible Be Banned 1988-ban (#38).[6]
A feloszlásuk után Gane és Sadier azonnal megalakította a Stereolabet, míg Eden a rövid életű Herzfeldet.[1] Baker a radiográfia területén folytatta karrierjét, majd a The Guardiannél dolgozott. Williamson a BMG zenei kiadónak és a Domino Recordsnál dolgozott.[1][7]
Diszkográfia
[szerkesztés](Az egyes dalok utáni számok a UK Indie Charton elért helyezést mutatják.)
Stúdióalbumok
[szerkesztés]- I Am a Wallet (September Records; November 1987) (#7)
- The Enraged Will Inherit the Earth (Midnight Music; March 1989) (#5)
- Banking, Violence and the Inner Life Today (Midnight Music; April 1990)
Kislemezek, EP-k
[szerkesztés]- "In Purgatory" [b/w "The Comrade Era","Something Wrong Somewhere"] (Wall of Salmon; 1985)
- "Red Sleeping Beauty" [b/w "From the Damned","God the Father","For the Fat Lady"] (Pink Label; 1986)
- "Frans Hals" [b/w "The Fall","Kill Kill Kill Kill","The Fall (remix)","Frans Hals (version)"] (Pink Label; 1987) (#4)
- "The Well of Loneliness" [b/w "Unfortunately","Bad Dreams","Someone Worse Off","Antiamericancretin"] (September Records; 1987) (#10)
- "This Nelson Rockefeller" [b/w "The Fall" (new version),"The Funeral" (new version),"The Enemy Is At Home" (September Records; 1988) (#9)
- "Should the Bible Be Banned" [b/w "St. Francis Amongst The Mortals","We Are All Bourgeois Now"] (September Records; 1988) (#9)
- "Keep an Open Mind or Else" [b/w "The New Left Review #1","Two Criminal Points of View"] (Midnight Music; 1989) (#10)
- McCarthy at War EP ["Boy Meets Girl So What" (version),"All Your Questions Answered","New Left Review #2","The Lion Will Lie Down with the Lamb"] (Midnight Music; 1989) (#16)
- "Get a Knife Between Your Teeth" [b/w "Nobody Could Care Less About Your Private Lives","With One Eye on Getting Their Pay","Can the Haves Use Their Brains"] (Midnight Music; March 1990)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a McCarthy (Band) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Strong, Martin C.. The Great Alternative & Indie Discography. Canongate (1999). ISBN 0-86241-913-1
- ↑ a b c McCarthy (együttes) az AllMusicon
- ↑ a b c Larkin, Colin. The Guinness Who's Who of Indie and New Wave Music. Guinness Publishing, 170/1. o. (1992). ISBN 0-85112-579-4
- ↑ Archivált másolat. [2006. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 24.)
- ↑ Top 10s | OMM | The Observer. www.theguardian.com. (Hozzáférés: 2021. szeptember 24.)
- ↑ BBC - Radio 1 - Keeping It Peel - McCarthy. www.bbc.co.uk. (Hozzáférés: 2021. szeptember 24.)
- ↑ Interview with Malcolm Eden of McCarthy. Lacewings, 2007. január 22. (Hozzáférés: 2021. szeptember 24.)