Matzen-Raggendorf

Matzen-Raggendorf
Matzen-Raggendorf címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Gänserndorfi járás
Irányítószám	2243, 2215, 2223
Körzethívószám	02289
Forgalmi rendszám	GF
Népesség
Teljes népesség	2794 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	189 m
Terület	35,59 km²
Időzóna	CET, UTC 1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 24′, k. h. 16° 42′48.4, 16.7
Matzen-Raggendorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Matzen-Raggendorf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Matzen-Raggendorf osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 2788 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Matzen-Raggendorf a Gänserndorfi járásban

A matzeni kastély

A raggendorfi kastély

Matzen-Raggendorf a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Weinvierteli-dombság és a Morva-mező között, kb. 35 km-re északkeletre Bécstől. A térség jelentős kőolaj- és földgáztartalékokkal rendelkezik, közülük Közép-Európa legnagyobb folytonos olajmezejét, a Matzeni-mezőt a településről nevezték el. Matzen vörösbortermeléséről is ismert. Területének 33,5%-a erdő, 52,3% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 3 települést egyesít: Klein-Harras (359 lakos 2020-ban), Matzen (1818) és Raggendorf (611).

A környező önkormányzatok: északra Hohenruppersdorf, északkeletre Ebenthal, keletre Prottes, délre Schönkirchen-Reyersdorf, délnyugatra Auersthal, keletre Groß-Schweinbarth és Bad Pirawarth, északnyugatra Gaweinstal.

Története

Matzent először 1194-ben említik egy bizonyos Liucardis de Mocen nevében. A vár és a falu a Mazon család tulajdona volt, de 1387-ben már III. Albert herceg birtokaként jegyezték. Ezt követően gyakran váltott tulajdonost, 1551-ben a Herbersteineké, 1629-ben a Fünfkircheneké lett. 1700 körül a Kinskyk örökölték meg, tőlük pedig a Paul grófokhoz került, akik 1931-ig birtokolták a kastélyt (amelyet a Kinskyk 1827-ben Tudor stílusban átépítettek). Matzen sokáig Großrussbach, majd Groß-Schweinbarth egyházközségéhez tartozott, csak 1784-ben vált önállóvá. Mezővárosi jogait Mátyás császártól kapta 1615-ben.

A matzeni olajmezőt az 1930-as években kezdték feltárni, de a második világháború kitörése félbeszakította a műveleteket. 1949-ben három kút kezdte meg a termelést, amelynek kétharmada évekig háborús jóvátételként a Szovjetunióhoz került. AZ 1903-ban megnyitott vasútállomást a vasútvonal megszüntetése miatt 2019-ben bezárták.

Az addig különálló Matzen, Raggendorf és Klein-Harras 1971-ben egyesült Matzen-Raggendorf néven.

Lakosság

A matzen-raggendorfi önkormányzat területén 2020 januárjában 2788 fő élt. A lakosságszám 1981 óta enyhén gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 89,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 3% az új EU-tagállamokból érkezett. 6,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 81,5%-a római katolikusnak, 1,8% evangélikusnak, 7,1% mohamedánnak, 7,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 2 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (90,2%) mellett a törökök (3,9%) és a szerbek (1,1%) alkották.

A népesség változása:

2016	2 796
2018	2 794

Látnivalók

A raggendorfi Szt. Agapitus-templom

• a matzeni kastély
• a raggendorfi kastély
• a matzeni Szt. Leonhard-plébániatemplom
• a klein-harrasi Szt. Fülöp és Jakab-plébániatemplom
• a raggenfordi Szt. Agapitus-plébániatemplom

Testvértelepülések

• Brixlegg, (Ausztria)

Források

• Matzen Gedächtnis des Landes
• A település honlapja
• 30838 – Matzen-Raggendorf Statistik Austria

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Matzen-Raggendorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.