Ugrás a tartalomhoz

Masius chrysopterus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Masius chrysopterus
A hím
A hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Királygébics-alkatúak (Tyranni)
Alrendág: Tyrannides
Részalrend: Tyrannida
Család: Piprafélék (Pipridae)
Nem: Masius
Bonaparte, 1850
Faj: M. chrysopterus
Tudományos név
Masius chrysopterus
(Lafresnaye, 1843)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Masius chrysopterus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Masius chrysopterus témájú médiaállományokat és Masius chrysopterus témájú kategóriát.

A Masius chrysopterus a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a piprafélék (Pipridae) családjába tartozó Masius nem egyetlen faja.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Frédéric de Lafresnaye francia ornitológus írta le 1843-ban, a Pipra nembe Pipra chrysoptera néven.[3]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Masius chrysopterus bellus Hartert & Hellmayr, 1903
  • Masius chrysopterus chrysopterus (Lafresnaye, 1843)
  • Masius chrysopterus coronulatus P. L. Sclater, 1860
  • Masius chrysopterus pax Meyer de Schauensee, 1952
  • Masius chrysopterus peruvianus Carriker, 1934[2]

Előfordulása

[szerkesztés]

Az Andokban, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 11 centiméter.[5] A hím szárnyainak szegélye aranysárga, úgyszintén a homloka és a torka is; a tarkóján, ahol a sárga sávozások találkoznak narancssárgává válnak. A pofája és testtollazatának többi része fénylő fekete. A tojó zöldes színű; kivéve a toroktájékát és a hasi részét, melyek élénk sárgák.

A tojó

Életmódja

[szerkesztés]

A legfőbb élőhelyei a köderdők, de egyéb erdőfélékben is megtalálható. Főleg bogyótermésekkel táplálkozik, de étrendjét - főleg a költési időszak idején - gerinctelenekkel egészíti ki. Főleg az erdők alsóbb szintjein tartózkodik; a magas lombkoronákat, csak táplálkozáskor keresi fel.

Szaporodása

[szerkesztés]

A fészke függő és csésze alakú; mohákból és vékony gyökerekből építi. A fészekalj általában 2, barnán pettyezett krémszínű tojásból áll. A viselkedéséről és költési szokásairól keveset tudunk; de meglehet, hogy magányosak. A hím valószínűleg a szép tollazatát, csak a tojók magához való csalogatásához használja, és párzás után nem vállal szerepet a költésben, illetve fiókanevelésben.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. augusztus 28.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. augusztus 28.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. augusztus 28.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. augusztus 28.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. augusztus 28.)

Források

[szerkesztés]
  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. augusztus 28.)
  • The World Encyclopedia of Birds & Birdwatching by David Alderton. Leicestershire. HERMES HOUSE. 2011. ISBN 978-1-84477-947-5
  • Prum, Richard O., and Ann E. Johnson. "Display Behavior, Foraging Ecology, and Systematics of the Golden-Winged Manakin (Masius chrysopterus)." Wilson Bull. 99 (1987): 521-539. 14 Nov. 2007
  • Revue Zoologique, par la Société Cuvierienne 6 p.97
  • Conspectus generum avium 1 p.175

További információk

[szerkesztés]