Majláth Béla

Majláth Béla
Született	1831. június 18. Andrásfalva
Elhunyt	1900. március 23. (68 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Pongrácz Anna (1839–1914)
Foglalkozása	történész, régész, bibliográfus, könyvtáros
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (28-15-23)
Az Országos Széchényi Könyvtár őre (igazgatója)
Hivatali idő 1879 – 1893
Előd	Fraknói Vilmos
Utód	Szinnyei József
A Wikimédia Commons tartalmaz Majláth Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Székhelyi Majláth Béla (Andrásfalva, 1831. június 18. – Budapest, 1900. március 23.) történész, régész, bibliográfus, Liptó vármegye alispánja, az Országos Széchényi Könyvtár őre (igazgatója), a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az 1848-as szabadságharc honvéd hadnagya.

Életútja

Ifjúkora

A székhelyi Majláth család köznemesi ágának a sarja. Édesapja székhelyi Majláth Sándor, birtokos, édesanyja szentmiklósi és óvári Pongrácz Friderika (1810–1890) volt. Gimnáziumi tanulmányait Miskolcon végezte a minoritáknál.

Temesváron jogot hallgatott, amikor kitört a forradalom. Családjával Pestre menekült, majd a 113. honvédzászlóalj önkéntese lett. Tizenhét csatát harcolt végig, 1849 júniusában hadnaggyá léptették elő. Szeptember elején letartóztatták. Temesvári börtönéből november végén megszökött; 1850 folyamán Hont, Nógrád, Heves és Pest vármegyében bujkált. 1851–1852-ben nagyapja andrásfalvai házában tartózkodott.

1853-tól mérnöki tudományokat hallgatott Pesten, de tanulmányait nagyapja halála miatt nem fejezte be. 1861-ig Andrásfalván gazdálkodott, verseket írt, és megtanult franciául, németül, angolul, olaszul és a hazai szláv nyelveken.

Feleségül vette az édesanyja családjából való szentmiklósi és óvári Pongrácz Annát (1839–1914).

Közéleti pályafutása

1860-ban Liptó vármegye másodfőjegyzője lett. Társalgási, honvéd- és gazdasági egyleteket alapított. 1861-ben letette hivatalát, és 1867-ig ismét gazdálkodással foglalkozott. Ekkor megyei főjegyzővé, 1875-ben alispánná választották. Miután 1877-ben megbuktatták, két évre visszavonult. 1879 és 1893 között az Országos Széchényi Könyvtár őreként tevékenykedett.

1880 májusában a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. A Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság és az Országos Régészeti és Embertani Társulat, valamint a bécsi és a német embertani társulat választmányi tagja volt. 1874 és 1881 között a Magyarországi Kárpát-egyesület választmányi tagja, 1877-től 1880-ig alelnöke, 1877-től liptószentmiklósi képviselője volt. Téry Ödön társaként részt vett az egyesület budapesti osztályának 1880-as létrehozásában.

1893-ban nyugalomba vonult.

Új síremlékét 2010 tavaszára emeltette a Fiumei Úti Sírkertben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság.

Munkássága

A Magyar Könyvszemlében jelentek meg bibliográfiai dolgozatai, a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtáráról készített éves jelentései, valamint a Szabó Károly-féle Régi magyar könyvtárhoz tartozó könyvészeti kiegészítései. Kiadta Széchenyi István leveleit és a szőnyi béke okmánytárát. Önálló monográfiát szentelt egyik őse, Majláth István erdélyi vajda működésének.

Turisztikai tárgyú és Liptó vármegyét ismertető írásai a Magyarországi Kárpát-egyesület évkönyveiben láttak napvilágot.

Emlékezete

A Poprádi-tó mellett két menedékház viseli nevét.

Főbb művei

• Liptó megye közigazgatási szervezete (Pest, 1870)
• Liptó megye népszámlálási eredményei (Pest, 1871)
• Két románkori kerekegyháznak nyoma Győrmegyében (Pest, 1871)
• Liptó megye szervezete és területi felosztása 1872. évben (Pest, 1872)
• Tanulmányok az ember eredetének történelméből (Budapest, 1873)
• Liptó megye földtani térképe (Budapest, 1873)
• Egyiptomi cultus-maradványok a hazai leletek között (Budapest, 1875)
• Liptó megye őstermelése, adó, ipar és kereskedelmi viszonyai (Budapest, 1877)
• Barbárkori védrendszer nyomai Liptómegyében (1878)
• Adatok a helynevek történetéhez (Budapest, 1882)
• Forgách Ádám és Bathory Sófia ékszereinek történetéből (Budapest, 1882)
• A hajdúk kibékítési kísérlete Inanchon 1607-ben (Budapest, 1882)
• A felső vármegyék rendeinek gyűlése Kassán 1683 (Budapest, 1883)
• Telegdy Miklós mester magyar kathechismusa 1562-ből (Budapest, 1884)
• Az 1642. szőnyi békekötés története (Budapest, 1885)
• A szőnyi béke okmánytára (Budapest, 1885)
• A történelmi kiállítás Kalauza (Budapest, 1886)
• Budapest történetének irodalma 1493–1700-ig (Budapest, 1886)
• A sorsvető könyvek és egy magyar Fortuna a XVI. századból (Budapest, 1888)
• Széchenyi István gróf munkái III., IV., VI. Széchenyi István gróf levelei (Budapest, 1889–1891)
• Maylád István életrajza (Budapest, 1889)
• Oklevelek Maylád István történetéhez (Budapest, 1891)
• Liptó megye törzsökös családjai 1526-ig I. (Budapest, 1891)

Források

• Életrajza a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség honlapján
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk.: Glatz Ferenc. Budapest, 2003, MTA Társadalomkutató Központ. 827. o.
• Majláth Béla 1831–1900. Magyar Könyvszemle, 1900. 2. sz. 220. o.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest, 1902, Hornyánszky. 368–374. o.