Magyarország oktatási rendszere
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Magyarország oktatási rendszere a közoktatást és a felsőoktatást foglalja magába, tekintet nélkül a fenntartó vagy az üzemeltető személyére (állami, önkormányzati, alapítványi, egyházi, magán stb.).
Lásd: Tankötelezettség Magyarországon
Története
[szerkesztés]
A mai magyar oktatási rendszer
[szerkesztés]
| Időtartam (év) | Képzési forma | Életkor |
|---|---|---|
| 3–4 | óvoda | 3 éves kortól |
| 4–6–8 | alapfokú oktatás | 6 éves kortól |
| 8–6–4 vagy 4–5–6 | gimnázium vagy szakközépiskola | 10-12-14 vagy 15 éves kortól |
| 3–4 | felsőoktatási alapképzés | érettségi után; leggyakrabban 18 éves kortól |
| 2–1 | felsőoktatási mesterképzés | felsőoktatási alapképzés után, általában 21 éves kortól |
| 4 | doktori képzés | felsőoktatási mesterképzés után, általában 23 éves kortól |
Közoktatás
[szerkesztés]Felsőoktatás
[szerkesztés]
A felsőoktatás az úgynevezett bolognai folyamat során 2005-től fokozatosan átállt a hagyományos, egységes (osztatlan) 3-4 éves főiskolai és 4-6 éves egyetemi képzésekről a háromszintű rendszerre.[1] Ebben a rendszerben 3 éves alapképzést elvégzők egy része felvételt nyerhet a 2 éves (tanári szakokon 2-3 éves) mesterképzésekre.[2] A legfelső szint a 3 évig tartó doktori képzés.[2]
Az osztatlan képzésre felvetteknek nincs alap- és mesterképzésre osztva a tanulmányuk, hanem egyben végzik el és főiskolai illetve egyetemi diplomát kapnak a végzésük helyétől függően. (2007-ben kifutó jelleggel jelen voltak a tanulmányaikat 2006 előtt elkezdők végzéséig, azonban 6 szakon (orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos, jogász, építész) még indult osztatlan rendszerű képzés.)
A magyar felsőoktatásnak két érdekes sajátossága alakult ki: Az egyik a több helyen, sokszor főállásban oktató docensek, professzorok nagy száma (Intercity-professzorok). Ez a 90-es években alakult ki, az egyetemek illetve szakok akkreditációja ugyanis, a színvonal érdekében, megkövetelte előírt számú, bizonyos fokozattal rendelkező oktató meglétét, így az intézménynek még teljes fizetés megadása mellett is megérte más intézmények oktatóit alkalmazni. Az oktatók részéről ennek előnye a megtöbbszörözött fizetés mellett a nagyobb hatalom, az adott tárgy oktatásában és kutatásában kialakítható országos monopolhelyzet. Ebből adódik, hogy nyilatkozatoknál „az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora”, stb. lehet a titulus.
A honosítás
[szerkesztés]A külföldön szerzett PhD fokozatot Magyarországon kizárólag honosítás után lehet érvényesnek tekintetni. A honosítás úgy történik, hogy kérelemre, eljárási díj befizetése után, valamelyik magyar doktori iskola a jelölt anyagát, cikkeit megvizsgálva kiadja a PhD fokozatot.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról Archiválva 2012. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ a b 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (Nftv.) Archiválva 2014. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, 3§ (1) bek.
További információk
[szerkesztés]
|
Ez az oktatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez a Magyarországról szóló vagy Magyarországgal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |