Magyarkrucsó
| Magyarkrucsó (Nižný Kručov) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Varannói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1327 | ||
| Polgármester | Vladimíra Hermanovská | ||
| Irányítószám | 093 01 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | VT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 387 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 113 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 134 m | ||
| Terület | 3,70 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC 1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 54′ 42″, k. h. 21° 39′ 13″48.911800°N 21.653600°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 42″, k. h. 21° 39′ 13″48.911800°N 21.653600°E | |||
| Magyarkrucsó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarkrucsó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Magyarkrucsó (szlovákul: Nižný Kručov, korábban Uherský Kručov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Varannótól 3 km-re északnyugatra, a Tapoly bal oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]1327-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRUCSO. Magyar Krucso. vagy Krusso. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Szőgényi, és több Uraságok, lakosai elegyesek, fekszik Csicsóka, és Mernyikhez is közel, határja két nyomásbéli, kevés réttyeit Toplyavize néha károsíttya.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krucsó, tót falu, Zemplén vmegyében, közel Varanóhoz, ut. p. Eperjes. Határa 920 hold, mellyből beltelek 44 h., szántóföld 581 h., rét 295 h., mellyből 6 3/8 telkes és 10 zsellér bir 150 h. szántóföldet, 60 h. rétet, 40 h. legelőt, a többi majorsági birtok, s tulajdonosai: Szögyényi Ferencz, Dienes István, és Fáy testvérek. Földe ollyan mint Komaróczé, de lakosai szegényebbek. Szögyényi Ferencz ur kertjét a hegyoldalban szőlővel ültette be. Lakja 260 romai, 35 g. kath., 2 evang., 25 zsidó, kath. fiók-templommal, Szögyényi és Dienes urak kőházaikkal. Határát a Tapoly nedvesíti.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Magyarkrucsó, tapolymenti tót kisközség 42 házzal és 183 róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Varannó. A Krucsay család ősi birtoka. 1419-ben Habi György bírja, de 1560-ban már Krucsay Tamás a földesura. Azután a Vékeyek is kapnak itt részeket és 1570-ben Vékey Ferencz részét leánya, Csapy Gergelyné örökli. 1598-ban Krucsay Bálintnak, Bogár Tamásnak és Szabó Kelemen özvegyének van itt birtokuk. A XVI. és XVII. században Új-Krucsó néven is említik. Az újjab korban a Krucsaiak révén a Szögyény, Szikszay és Beszterczey családoké lett. A Keczereknek, Forgáchoknak, a Szikszayaknak, Kendecsyeknek, a Dieneseknek, a varannai pálosoknak és Fey Ignácznak is volt itt birtokuk, most pedig Dienes Lajos a birtokosa. A faluban levő régi úrilakot még a Szögyények építtették. Róm. kath. temploma 1796-ban épült. 1893-ban a Tapoly áradása sok kárt okozott a lakosoknak. E község közelében fekhetett 1420-ban az akkor említett Nádfő nevű falu, melynek birtokosai nagy részben az egykori krucsói urak voltak.”[4]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 177, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 392 lakosából 389 szlovák volt.
2011-ben 417 lakosából 408 szlovák.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
További információk
[szerkesztés]A Varannói járás települései | ||
|---|---|---|
Varannó (Vranov nad Topľou) | ||
Agyagospatak (Hlinné) • Alsógyertyán (Nižný Hrabovec) • Alsókomaróc (Komárany) • Alsóköcsény (Kučín) • Alsókörtvélyes (Nižný Hrušov) • Alsónyírjes (Slovenská Kajňa) • Aranyospatak (Zlatník) • Bábafalva (Babie) • Balázsi (Vlača) • Bányapataka (Banské) • Benkőfalva (Benkovce) • Csábóc (Cabov) • Csáklyó (Čaklov) • Csicsóka (Čičava) • Dávidvágása (Davidov) • Detre (Detrík) • Ércfalva (Rudlov) • Felsőfeketepatak (Čierne nad Topľou) • Felsőkázmér (Vyšný Kazimír) • Felsőmihályi (Michalok) • Gerlefalva (Girovce) • Giglóc (Giglovce) • Gyapár (Ďapalovce) • Györgyös (Ďurďoš) • Hencfalva (Hencovce) • Holcsík (Holčíkovce) • Istvántelke (Štefanovce) • Jeszenőc (Jasenovce) • Józsefvölgy (Juskova Voľa) • Kapipálvágása (Pavlovce) • Kelcse (Nová Kelča) • Királyhegy (Piskorovce) • Kisdomása (Malá Domaša) • Kisszabados (Ruská Voľa) • Klazány (Kladzany) • Kolcsmező (Dlhé Klčovo) • Kővágó (Kamenná Poruba) • Lőrincvágása (Vavrinec) • Majoros (Majerovce) • Máriakút (Rafajovce) • Mátyáska (Matiaška) • Merészpatak (Merník) • Magyarkrucsó (Nižný Kručov) • Nagykőpatak (Kvakovce) • Opálhegy (Zámutov) • Pétervágása (Petrovce) • Petkes (Petkovce) • Pósa (Poša) • Porszács (Prosačov) • Remenye (Remeniny) • Sókút (Soľ) • Szacsúr (Sačurov) • Szécsmező (Sečovská Polianka) • Tapolybánya (Jastrabie nad Topľou) • Tapolybeszterce (Bystré) • Tapolyhanusfalva (Hanušovce nad Topľou) • Tapolyhermány (Hermanovce nad Topľou) • Tapolyizsép (Vyšný Žipov) • Tapolymeggyes (Medzianky) • Tapolymogyorós (Skrabské) • Tapolyradvány (Radvanovce)
•Tavarna (Tovarné) • Tavarnamező (Tovarnianska Polianka) • Telekháza (Sedliská) • Újszomotor (Žalobín) • Vehéc (Vechec) • Zemplénmátyás (Ondavské Matiašovce) |  | |
