Mělník
| Mělník | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Csehország | ||
| Járás | |||
| Polgármester | Tomáš Martinec | ||
| Irányítószám |
| ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 20 350 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 215 m | ||
| Terület | 24,961871 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC 1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 50° 21′ 02″, k. h. 14° 28′ 27″50.350571°N 14.474193°EKoordináták: é. sz. 50° 21′ 02″, k. h. 14° 28′ 27″50.350571°N 14.474193°E | |||
| A település weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mělník témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Mělník település Csehországban. Mělník Vysoká, Obříství, Liběchov, Velký Borek, Lhotka, Kly, Hořín és Dolní Beřkovice településekkel határos. Az Elba és a Moldva folyók találkozásánál fekszik, nagyjából 35 km-re Prágától. Csehország mezőgazdaságilag legfontosabb területének része. Fő mezőgazdasági termékei: a zöldségek, gyümölcsök, burgonya, kukorica, cukorrépa és a bor. Lakosainak száma 20 350 fő (2024. január 1.).[1]
Népesség
[szerkesztés]A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 7112 | 8247 | 10 502 | 11 493 | 18 941 | 19 271 | 19 295 | 19 486 | 19 472 | 20 350 |
| 1869 | 1890 | 1921 | 1950 | 1980 | 2001 | 2017 | 2019 | 2022 | 2024 |
Története
[szerkesztés]Az 5. és 6. században szláv törzsek éltek errefelé, a psován törzs a város területén alakította ki fő letelepedési helyét. Ennek a törzsnek volt tagja Szent Ludmilla (Szent Vencel nagyanyja), aki Bohémia fejedelméhez, I. Bořivojhoz ment feleségül. II. Boleszláv özvegye, Mělníki Emma fejedelemné pénzérméi az első bizonyítékok Mělník létezésére. Mělník 1274-ben kapott városi rangot, melyet II. Ottokár cseh király adományozott a városnak. Később szabad királyi városi rangot is kapott, és a mindenkori bohémiai királyné birtoka lett.
Látnivalók
[szerkesztés]A mělníki vár
[szerkesztés]A város legfontosabb látványossága. Reneszánsz építészeti stílusban épült. A vár alatt hatalmas borospincék vannak, melyet a kommunisták államosítottak, de a rendszerváltás után visszakapták az eredeti tulajdonosok, a Lobkowicz család tagjai.
Szent Péter és Pál-templom
[szerkesztés]A templom a várral szemben található. Története során háromszor építették újjá. Elsősorban egyházi rendeltetésű építmény, de a templom nyitva áll minden látogató számára, aki szeretné megtekinteni a templombelsőt. Az első építkezést a 10., 11. század fordulóján kezdték. 2007 óta a helyreállított templomtorony is megtekinthető a látogatók számára. Jindřich Matiegka antropológus professzor végzett kutatásokat a templomban 1915–1919 között, melynek során tíz-tizenötezer ember maradványaira bukkant rá.
Régi iskola
[szerkesztés]A templom mögött található a régi iskola épülete. Ma étterem működik benne, csodálatos kilátással a folyóra, valamint a Hořín parkra.
A templom közelében található a Villa Carola, amelyben a városi könyvtár található. Ez a mělníki Kulturális Központ (MEKUC) része.
-
Kilátás a várból a folyóra -
A Moldva (jobb oldali ág) és az Elba (bal oldali ág) találkozása. -
Főtér részlete -
Óratorony -
Villa Carola, a városi könyvtár -
A torony kapuja a városi címerrel. -
Városi múzeum -
-
Szent Péter és Pál-templom -
A főtér -
Vár -
Szent Péter és Pál-templom hátulról (a szentély felől) -
A vár részlete
.JPG)
Bortermelés
[szerkesztés]A cseh borok 96%-a Morvaország területéről származik. 875 körül kezdett elterjedni a bortermelés Bohemia területén, amikor a Mělník polgárai elkezdték művelni az első szőlőskerteket a városban. A legenda szerint Svatopluk, Morvaország uralkodója egy hordó bort küldött I. Bořivoj hercegnek első fia, Spytihněv születésekor. A herceg felesége, Szent Ludmilla a bor egy részét Krosyně-nak szentelte (a szüret védőszentjének) és kiadós esőt kért tőle. A kívánsága teljesült, és a termés megmenekült. Bořivoj és Ludmilla pedig szőlőskerteket telepítettek Mělník körül. Az unokájuk, Szent Vencel később kitanulta a szőlőtőke művelésének és a bor készítésének módját. Ezt honorálva, köszönetképpen a cseh bortermelők Supremus Magister Vinearum címet adományoztak neki és minden évben, szeptember végén borfesztivált tartanak a városban, melynek névadója Szent Vencel lett.
Ipar
[szerkesztés]Mělník Csehország egyik legnagyobb folyami kikötővárosa, ahol a hajón szállított konténerek átrakodását végzik.
Testvérvárosok
[szerkesztés]- Melnik, Bulgária
- Oranienburg, Németország, 1974-től.
- Przeworsk, Lengyelország
- Wetzikon, Svájc
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)
