Ugrás a tartalomhoz

Méhtánc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A rezgőtánc – a tánc iránya a függőlegestől akkora szögben tér el, amekkora a táplálék irányának szögeltérése a Naphoz viszonyítva. A tánc időtartama a tápláléklelőhely távolságát jelzi.

A méhtánc kifejezést a méhészetben és az etológiában használják, a házi méh (Apis mellifera) egyik jellegzetes viselkedésének leírására. A kaptárba visszatérő felderítő méh a tánc segítségével tudatja fajtársaival az általa talált táplálékforrás minőségét, irányát és távolságát. Tehát a méhtánc kommunikatív aktus, és mint ilyen, a társas viselkedésformák egyike. Habár már Arisztotelész is leírta, csak Spitzner német pap magyarázta meg 1788-ban, miután üvegfalú kaptár segítségével tanulmányozta a méhek viselkedését. A méhtánc jelenségét Karl von Frisch osztrák etológus fejtette meg újra több évtizedes munkával, és részletes, döntő fontosságú kísérleteket végzett, amiért 1973-ban Konrad Lorenz-cel és Niko Tinbergennel megosztva orvosi és fiziológiai Nobel-díjban részesült. Kezdetben azt feltételezték, hogy a méhek két eltérő táncformát – a kerektáncot („körkörös”) és a rezgőtáncot („potrohrázó”) – használnak, amelyek a körkörös tánccal a viszonylag közeli (300-500 méteren belüli), a potrohrázóssal a távoli lelőhelyekről (akár 12 km távolságig) adnak információt. További kutatások kiderítették, hogy a körtánc megegyezik a rezgőtánccal.

A méhtánc típusai

[szerkesztés]

A méhek táncát alapvetően kétféle típusba sorolta Frisch:

  • mikor a talált táplálék 100 m-en belül található, a felderítő egyed kerektáncot vagy körtáncot végez, melynek során körbe-körbe szaladgál a kaptárban. Eközben a többi méh a felderítő egyed által hozott nektármintából értesül a talált virág minőségéről.
  • ha a táplálék messzebb van, annak távolságáról és irányáról a rezgőtánc tudósít. Ennek során az egyed nyolcas alakban táncol, a körívek közötti egyenes szakaszon a potrohát rázva. Egyes fajok szabad területen, vízszintes felületen táncolnak, ekkor a nyolcas egyenes szakasza a táplálék irányába mutat. Az egyenes szakasz hossza, a teljes nyolcas megtételének ideje, és a potrohrázás intenzitása a táplálék távolságát jelzi. Más fajok a kaptár belső falán táncolnak. Ekkor a nyolcas egyenes szakasza a függőlegestől akkora szögben tér el, amekkora a táplálék irányának szögeltérése a Naphoz viszonyítva. Mivel a Nap folyamatosan halad az égbolton, ezért az irány pontos megadása érdekében a felderítő egyed a tánc irányát korrigálja az eltelt idő függvényében, így az mindig a Nap aktuális helyzetéhez igazodik. A házi méh által kibocsátott hang 240–260 Hz-en szól, és maximális hangereje 110 dB, de csak néhány centiméternyire hallható, mivel inkább vízszintes irányban lenne nagyobb a hangerő, de a viasz elnyeli a nagy részét, így ereje gyorsan, a távolság harmadik hatványával arányosan csökken. A hangot a repülőizmok keltik. A tánc alatt a méh trikozánt, pentakozánt, (Z)-9-trikozént és (Z)-9-pentakozént bocsát ki.[1] Egy 2008-as kísérlet szerint a házi méhek és az indiai méhek tudtak alkalmazkodni, és jól megértették egymást.[2]

A további kutatások során kiderült, hogy a kerektánc tulajdonképpen csak nagyon rövid rezgő szakaszú rezgőtánc. Az egyes fajok tánca hasonló, de fajtánként és alfajonként is eltér, hogy milyen távolság számít messzinek. Az olasz méheknek csak 15 m-ig tart a közel; 35 m-ig átmeneti formát táncolnak, azon túl pedig a távolit. A felderítők táncát a mozgás mellett más eszközök egészítik ki; a többiek érzik a látogatott virág szagát, de kóstolót is kaphatnak a hozott virágporból vagy a mézgyomor tartalmából. Hasonlóan táncolnak a vízhordók, a víz forrásának helyét jelölve meg. Az információ pontossága csökken, ha a felderítő nem tudta kialudni magát.[3] Alkoholfogyasztás után csökken a riszáló táncra való hajlandóság, és a méh rezgőtáncra tér át.[4] A távolság azt adja meg, hogy mennyit kell repülni az adott anyag forrásához; magasságot nem közöl. A táplálékforrás kiadósságára a tánc intenzitása utal. A gyűjtőméhek 5%-a felderítő; az adott helyről visszatérők 10%-a továbbadja a helyet. A kanadai Ontarióban található Hamilton városbeli McMaster Egyetem munkatársai, Kevin Abbott és Reuven Dukas kísérletei szerint, ha a méhek egy virágon halott méhet találnak, akkor kevesebb rezgőtáncot járnak. A tánc ismétlésének ritkasága veszélyre hívja fel a figyelmet.[5][6]

Mozgás közben módosul a méh körüli elektromos erőtér. Coulomb törvénye szerint a körben álló méhek csápja is mozgásba jön. Ezt a Johnston-szerv észleli, és idegek közvetítik a méh agyába. Egyes elméletek szerint ez szintén támogatja a tánc által közvetített információkat.[7]

A remegőtáncot szintén Karl von Frisch írta le, de nem tudta, hogy mi célt szolgál. 1993-ban Wolfgang Kirschner fedezte fel, hogy a remegőtánc következtében a közeli munkások nem szállnak ki nektárt gyűjteni, hanem segítenek a már begyűjtött nektár feldolgozásában.[8] Ezzel a tánccal a gyűjtőméh arra kéri társait, hogy vegyék már át tőle a begyűjtött nektárt.

A gyantát hozók borbélytáncot járnak. Tisztogató mozdulatokat tesznek, ezzel hívják fel magukra a figyelmet. A táncos helyben maradva potrohát erősen rázza, és lábával kefélgeti magát. A tisztogató rágójával és nyelvével tisztítja meg. Hasonlóan táncolnak azok a méhek is, akik toruk hátoldalát vagy a tor és a potroh közötti derekukat akarják megtisztíttatni. A borbélytáncot először Kremnitzkyné Fröhlich Ilona írta le és értelmezte helyesen 1911-ben. Azóta többször felfedezték.

Rajzáskor a méhek lehetséges méhlakások után kutatnak. Ezeket több más dolgozó is felkeresi a nap különböző szakaszaiban, és táncukkal szavaznak a legjobb lakóhelyre. Többszöri látogatás és szavazás után a helyek száma egyre csökken, amíg meg nem állapodnak egy helyben. Ehhez nem kell teljes egyetértés; elég, hogy a méhek körülbelül 80%-a ugyanarra a helyre szavazzon. A kutatók szerint a rezgőtáncnak eredetileg csak rajzáskor volt szerepe. Mivel a helyet nem lehet más könnyen megjegyezhető inger alapján felismerni, ezért szükség volt a minél pontosabb helymeghatározásra. Csak ezután kezdték el a táplálékkereséshez is felhasználni.

A herék táncát Őrösi Pál Zoltán megfigyelte 1949-ben, de még 1968-ban sem tudta, hogy mit közölnek egymással.

A tánc leírása

[szerkesztés]

A méhek tánca során 1-100 vagy még több, nyolcas formájú kört tehetnek meg, amelyek mindegyike két részből áll: a rezgőrész és a visszatérő rész. A felderítő először egyenesen megy valamilyen irányba, és közben rázza a potrohát, majd tesz egy félkört jobbra, megint egyenesen megy és rázza a potrohát, majd tesz egy félkört balra. A következő körök során ezt a figurát ismétli a felderítő méh, amit a társai előbb megfigyelnek, majd maguk is átvesznek és eltáncolnak, mielőtt kirepülnének.

A rezgőrész iránya és hossza közvetlen összefüggésben áll a táplálékforrás irányával és távolságával. Ha tehát pontosan a nap irányába kell repülni, a méh függőlegesen felfelé kezdi a táncot, ha azzal pont ellentétesen, akkor függőlegesen lefelé. Bármilyen eltérés a függőlegestől azt jelzi, hogy a méheknek milyen irányban kell eltérni a naptól. A kastól mért távolságot a rezgőrész hossza jelzi: minél tovább tart, annál tovább kell repülni. A tánc során kb. 75 ezredmásodperc felel meg 100 méternek.

A rezgőtánc során a felderítő méh a tánc irányát korrigálja az eltelt idő függvényében, így az mindig a nap aktuális helyzetéhez igazodik. Ennek segítségével a táncot követő méhek mindig pontosan megtalálják a lelőhelyet még akkor is, ha a nap helyzete megváltozott az égbolton. A Nap helyét borult időben is látják a sarkított fénynek vagy az ibolyántúli fénynek köszönhetően.

A tánc két formája között átmenet van. Ezt sarlós táncnak nevezik. Nyolcas helyett két sarló alakban hajlott keskeny hurkot találunk, az egyenes érintkezővonal eltűnik, a sarlók egyik végükön csatlakoznak egymáshoz. A méh a sarlók homorú oldalán riszálja potrohát.

A jelenlegi elképzelések szerint a méhtánc azokból az izgatott mozgásokból jött létre, amiket a hazatérő ősi méhek végeztek. Ebben már volt szaladgálás, zümmögés, potrohrázás, de még társaiba is beleütközött az adott egyed. Hasonló táncok találhatók a többi hártyásszárnyúnál, fullánktalan méheknél, darazsaknál, de még hangyáknál is.[9]

Hatékonyság

[szerkesztés]

Egyes méhek még 50 forduló után sem gyűjtenek eredményesen, míg mások 5 után már eredményesen gyűjtenek.[9] A házi méhek csak az idejük 10%-ában használják fel az így szerzett információkat.[10][11] Az egyén által megfigyelt és a társadalmi kommunikáció konfliktusba kerül. Ebből arra következtethetünk, hogy az így szerzett információ követése sok esetben költségesebb, mint önállóan kutatni.[10][11] Sokkal inkább figyelembe veszik az illatot, mint a többit, és inkább emlékezetükre hagyatkoznak, mint a táncos által átadott többi adatra.[10][11]

Bizonyos környezetben vagy bizonyos körülmények között felértékelődik a táncos által átadott információ. Az időjárás, más beporzók, vagy a táplálék elérhetőségének megváltozása maga után vonhatja a méhtánc iránti figyelem csökkenését,[12] és a gyűjtők inkább a megszokott helyen keresnek táplálékot, és csak a kezdő gyűjtők figyelnek jobban. Ha az élelemforrások szűkösek, akkor a méhtánc felértékelődik.[13] Mérsékelt éghajlaton a táncnak kisebb a szerepe, mert jellemzően egyszerre egy nagyobb terület borul virágba, és hosszabb ideig tart a virágzás, mint a trópusokon, ahol a nektár és a virágpor szétszórtan elhelyezkedő, rövid ideig virágzó fákról származik. Itt elég nehezen boldogultak a gyűjtők a felderítőktől kapott információk nélkül.[14]

A méhtánc alkalmazása egyéb kutatásokban

[szerkesztés]

A mesterséges intelligenciára irányuló kutatások során az egyéb, szociális viselkedést és csoportszerveződést mutató állatfajok viselkedését felhasználták, és ennek mintájára a méhek táncát is tanulmányozták a hibatűrő hálózatok kifejlesztésére irányuló kutatások során.[15] Wedde, Farooq és Zhang (2004) kutatásaik során megállapították:[16]

A publikációban bemutatjuk az általunk kifejlesztett és BeeHive névre keresztelt útkereső algoritmust, amely a házi méhek kommunikációs és értékelési módszerein alapul. Az algoritmus működése során „méh” ágensek járják be a hálózat „méhlegelőnek” keresztelt zónáit. Útjuk során a hálózat állapotát rögzítő információkat összegyűjtik és ezzel frissítik a útválasztó táblázatokat. A BeeHive hibatűrő, skálázható és teljes mértékben helyi vagy regionális hálózati információktól függ. A részletes szimulációk során kimutattuk, hogy a BeeHive hasonló vagy jobb teljesítményt ér el, mint az ugyanerre a feladatra kifejlesztett legmodernebb keresőalgoritmusok.

Nem a méhek táncát, hanem a méhkolónia működését vette alapul a stigmergikus számítástechnika egyik ága, a méhkolónia-optimizáció, amelyet az internetes szerverek működésének optimalizálására dolgoztak ki.[17][18][19]

Egyéb

[szerkesztés]
  • A „méhek tánca”, azaz angolul a "Waggle Dance" a neve egy angol sörfajtának, amelyet a Wells and Young's Brewery gyárt. A gyártás során mézet adnak a sörléhez, amitől a sörnek kellemes, édeskés íze lesz.[20]
  • Méhek tánca – 2007-es magyar tévéfilm, Kertész Ákos regénye alapján.[21][22]

Források

[szerkesztés]

Örösi Pál Zoltán: Méhek között

További olvasmányok

[szerkesztés]
  • Gould JL (1975). "Honey bee recruitment: the dance-language controversy". Science 189:685−693.
  • Riley JR, Greggers U, Smith AD, Reynolds DR, Menzel R (2005). "The flight paths of honeybees recruited by the waggle dance". Nature 435:205-207.
  • Seeley TD (1995). "The Wisdom of the Hive". Cambridge, MA: Harvard University Press.
  • von Frisch K (1967). "The Dance Language and Orientation of Bees". Cambridge, MA: Harvard University Press.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. (2007) „The scent of the waggle dance”. PLoS Biology 5 (9), e228. o. DOI:10.1371/journal.pbio.0050228. PMID 17713987. PMC 1994260. 
  2. (2008) „East learns from West: Asiatic honeybees can understand dance language of European honeybees”. PLoS ONE 3 (6), e2365. o. DOI:10.1371/journal.pone.0002365. PMID 18523550. PMC 2391287. 
  3. Barrett A. Klein, Arno Klein, Margaret K. Wray, Ulrich G. Mueller, Thomas D. Seeley: Sleep deprivation impairs precision of waggle dance signaling in honey bees. In: Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. Bd. 107, Nr. 52, December 28, 2010, ISSN 0027-8424, S. 22705–22709, doi:10.1073/pnas.1009439108, PMID 21156830.
  4. (2006) „Reduced ability of ethanol drinkers for social communication in honeybees (Apis mellifera carnica Poll.)”. Alcohol (Fayetteville, N.Y.) 38 (3), 179–183. o. DOI:10.1016/j.alcohol.2006.01.005. PMID 16905444. 
  5. Honeybees warn of Risky Flowers”, BBC Earth News , 2009. július 31. (Hozzáférés: 2010. január 18.) 
  6. (2009) „Honeybees consider flower danger in their waggle dance”. Animal Behaviour 78 (3), 633. o. DOI:10.1016/j.anbehav.2009.05.029. 
  7. Greggers, Uwe (2013. március 1.). „Reception and learning of electric fields”. Proceedings of the Royal Society B 280, 20130528. o. DOI:10.1098/rspb.2013.0528. 
  8. Kirchner, Wolfgang H. (September 1993) Vibrational signals in the tremble dance of the honeybee, Apis mellifera. Behavioral Ecology and Sociobiology. Vol. 33, Number 3. pp. 169-172.
  9. a b (2009) „The honeybee waggle dance: can we follow the steps?”. Trends in ecology & evolution (Personal edition) 24 (5), 242–247. o. DOI:10.1016/j.tree.2008.12.007. PMID 19307042. 
  10. a b c (2014. november 19.) „Why do honey bees dance?”. Behavioral Ecology & Sociobiology 55, 395-401. o. 
  11. a b c (2008. november 19.) „. Informational conflicts created by the waggle dance”. Proceedings of the Royal Society B-Biological Sciences 275, 1321–1327. o. DOI:10.1098/rspb.2008.0186. PMID 18331980. PMC 2602683. 
  12. (2009. november 19.) „The honeybee waggle dance: can we follow the steps?”. Trends in Ecology & Evolution 24, 242–247. o. DOI:10.1016/j.tree.2008.12.007. PMID 19307042. 
  13. name="tle=Persistence to unrewarding feeding locations by honeybee foragers (Apis mellifera): the effects of experience, resource profitability and season"
  14. (2004) „Why do honey bees dance?”. Behavioral Ecology and Sociobiology 55 (4), 395. o. DOI:10.1007/s00265-003-0726-9. 
  15. Crina, Grosan; Abraham Ajith. (2006) Stigmergic Optimization: Inspiration, Technologies and Perspectives. Studies in Computational Intelligence. Vol. 31. pp. 1-24. Springer Berlin / Heidelberg. ISBN 978-3-540-34689-0
  16. Wedde HF, Farooq M, Zhang Y (2004). „BeeHive: An Efficient Fault-Tolerant Routing Algorithm Inspired by Honey Bee Behavior”. Lecture Notes in Computer Science 3172, 83–94. o. 
  17. Nakrani, S. and C. Tovey, (2004) "On Honey Bees and Dynamic Server Allocation in Internet Hosting Centers". Adaptive Behaviour. Vol. 12, Issues 3-4. pp.223-240.
  18. C. Tovey, (2004) "The Honey Bee Algorithm: A Biological Inspired Approach to Internet Server Optimization". Engineering Enterprise. Spring 2004, pp.13-15.
  19. Méhek tánca a szerverhálózatban
  20. Wells Waggle Dance. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 3.)
  21. Méhek tánca (2007) (TV)
  22. Méhek tánca - Mispál Attila tévéfilmje. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 3.)