Lumbricina
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Családok | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Lumbricina témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Lumbricina témájú médiaállományokat és Lumbricina témájú kategóriát. |
A Lumbricina a gyűrűsférgek törzsébe, ezen belül a nyeregképzők osztályába, a kevéssertéjűek alosztályába, a Haplotaxida rendbe tartozó alrend. Ide tartoznak többek között a közismert földigiliszták (Lumbricidae). Jelentős szerepet játszanak a szerves anyagok lebontásában, de ürülékük és járataik által a talaj fizikai adottságait is befolyásolják. Emiatt az "ökoszisztéma mérnök" (angolul ecosystem engineer) szervezetek közé tartoznak.
Megjelenésük
[szerkesztés]A Lumbricina alrend alkotja a gyűrűsférgek legjelentősebb csoportját. Jól láthatóan gyűrűzött, hengeres testű állatok. Egy külső gyűrű egy belső szelvénynek felel meg. A Kárpát-medencében élő fajok szelvényszáma 50-350, a kifejlett példányok testhossza 1,5 és 40 cm között változik. Amikor összehúzódnak, hosszuk kb. a felére zsugorodik. Az első kivételével minden gyűrűhöz 4 pár merev kampóserte kapcsolódik. A keskenyebb testvégen a szájnyílás, a másikon a végbélnyílás található.
Az állat testét csupasz, nyálkás bőr fedi, ennek típusa egyrétegű hengerhám. A bőrével védekezik, lélegzik és fényt érzékel. A bőre ugyanakkor a mozgásában is részt vesz, mert összenőtt az alatta lévő izommal. Az izomzat a testet tömlőszerűen veszi körül. Innen a mozgásszerv neve, a bőrizomtömlő. A földigiliszta testének első harmadán néhány gyűrű sötétebb színű és vastagabb. Ez a nyereg, amely a bőrizomtömlőből kialakult szaporítószerv. Váladékából az állat egy kis tartályfélét képez, amelybe aztán a petéit helyezi. A kis petetartó képződmény neve gubó.
A földben vagy az iszapban élnek, néhány fajuk kétéltű. A táplálkozási lánc alján helyezkednek el.
Életmódja
[szerkesztés]Hasznos állatok, a talajban lévő növényi részekkel táplálkozva trágyát állítanak elő. Az ürülékükkel és földalatti járataikkal a talaj minőségét javítják. Minimum művelésű mezőgazdálkodási területeken sokkal több a talaj egészségét jelző földigiliszta.[1] A horgászok gyakran használják csaliként legismertebb faját, a közönséges földigilisztát (Lumbricus terrestris).
Rendszerezés
[szerkesztés]A Lumbricina alrend besorolása a legújabb genetikai alapú (filogenetikus) rendszertani osztályozás szerint:
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetesek (Eumetazoa)
Csoport: Kétoldali részarányosak (Bilateria)
Csoport: Ősszájúak (Protostomia)
Főtörzs: Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa)
Csoport: Csillókoszorús lárvájúak (Trochozoa)
- Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
- Törzs: Fecskendőférgek (Sipuncula)
- Törzs: Zsinórférgek (Nemertea)
- Törzs: Ormányosférgek (Echiura)
- Törzs: Gyűrűsférgek (Annelida)
- Osztály: Soksertéjűek (Polychaeta) – a tengeri gyűrűsférgek többsége
- Osztály: Olajosgiliszta-szerűek (Aphanoneura)
- Osztály: Nyeregképzők (Clitellata)
- Alosztály: Piócák (Hirudinoidea)
- Alosztály: Kevéssertéjűek (Oligochaeta)
- Rend: Lumbriculida – mocsári giliszták
- Rend: Haplotaxida – zsinórgiliszta-alakúak
- Alrend: Haplotaxina – zsinórgiliszták
- Alrend: Tubificina – csővájó férgek
- Alrend: Lumbricina
Családjai
[szerkesztés]Az alrendbe a következő öregcsaládok és családok tartoznak:
- Criodriloidea
- Criodrilidae
- Eudriloidea
- Eudrilidae
- Glossoscolecoidea
- Kynotidae
- Microscolecidae vagy Microchaetidae
- Glossoscolecidae
- Almidae
- Lumbricoidea
- Ailoscolecidae
- Hormogastridae
- Földigiliszta-félék (Lumbricidae)
- Lutodrilidae
- Alluroidoidea
- Alluroididae
- Megascolecoidea
- Acanthodrilidae
- Megascolecidae
- Ocnerodrilidae
- Octochaetidae
- Exxidae
- Tumakidae
- Sparganophiloidea
- Sparganophilidae
Egyes fajai
[szerkesztés]- közönséges földigiliszta (Lumbricus terrestris) – kozmopolita
- erdei giliszta (Lumbricus polyphemus) – a Kárpát-medencében a legnagyobb földigiliszta-faj, 15–50 cm, barna erdei talajban gyakori
- tejfehér giliszta (Octolasion lacteum) – mészben gazdag talajokban él, kozmopolita
- rózsaszínű giliszta (Aporrectodea rosea) – nyáron diapauzába vonul
- trágyagiliszta (Eisenia fetida) – a szerves hulladék lebontásában fontos
- világító giliszta (Eisenia lucens) – hegyvidéki, korhadó fatörzsekben él
- barlangi giliszta (Helodrilus mozsariorum) – megtalálható például a Baradla-barlang vízzel telt szifonjaiban
- ausztráliai óriásgiliszta (Megascolides australis) – a kifejlett példány 3 méter hosszúra is megnő![2]
