Ludvigh János

Ludvigh János
Született	1812. május 12. Szepesbéla
Elhunyt	1870. július 11. (58 évesen) Pest
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Ludvigh Gyula
Foglalkozása	politikus újságíró
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 6. – 1849. augusztus 13.) magyarországi parlamenti képviselő (1869. április 22. – 1870. július 11.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludvigh János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ludvigh János (Szepesbéla, 1812. május 12. – Pest, 1870. július 11.) újságíró, politikus, Ludvigh Gyula (1841–1919) mérnök édesapja.

Életpályája

Iskoláit Késmárkon, Eperjesen és Sárospatakon végezte el. Pulszky Ferenc és Henszlmann Imre iskolatársa volt. Pesti jogász korában magyar nyelvművelő társaságot alapított, melyet a kormány betiltott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt országgyűlési képviselő volt (iglói kerület), majd kormánybiztos lett. 1849-ben a hétszemélyes tábla birája lett. 1850-ben elfogatóparancsot adtak ki ellene, ezért külföldre menekült. 1850–1869 között Brüsszelben élt. 1861-ben a késmárki kerület megválasztotta képviselőnek, de nem jött haza, és 1865-ben sem fogadta el a került meghívását. 1869-ben hazatért, s haláláig balközéppárti országgyűlési képviselő (Késmárk térsége) és A Hon belső munkatársa volt.

Belga újságok munkatársa, és magyar lapok (1865-től: A Hon) levelezője volt.

Művei

• A szepességi XVI város pragmaticai története (Lőcse, 1842)
• Nouvelle page de l’histoire des Habspourgs (Brüsszel, 1859)
• Töröljük el a vallásügyi minisztériumot, mint a haladás akadályát (Pest; 1868)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  

További információk

• Ludvigh János (Vasárnapi Újság, 1870. 30. sz.)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
• Magyar irodalmi lexikon II. (L–R). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1965.  
• Pálmány Béla: Az 1848-49. évi népképviselők névtára. = A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Szerkesztette: Szabad György. Budapest, [1998].
• Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerkesztette: Pálmány Béla. Budapest, Magyar Országgyűlés, 2002.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
• Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3  
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerkesztette: Ladányi Sándor. 3. javított bővített kiadás [Budapest], Magyar Református Egyház Zsinati Irodája, 1977.