Lendva-patak
Lendva-patak | |
A Lendva-patak Vaspolonynál | |
Közigazgatás | |
Országok | Ausztria, Szlovénia, Magyarország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 76 km |
Forrásszint | 360 m |
Vízhozam | 4,91 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 881 km² |
Forrás | Pichla, Stájerország, Ausztria |
é. sz. 46° 53′ 46″, k. h. 15° 56′ 11″46.896168°N 15.936282°E | |
Torkolat | Kerka → Mura → Dráva → Duna → Fekete-tenger |
é. sz. 46° 28′ 07″, k. h. 16° 36′ 44″46.468698°N 16.612164°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lendva-patak témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Lendva-patak (szlovénul: Ledava, németül: Limbach) Ausztriában eredő patak, mely Északkelet-Szlovénia egyik legnagyobb folyóvize, amely a Mura-folyó bal oldali mellékfolyója. A patak a stájerországi Pichla falu területén ered, majd néhány kilométer megtétele után eléri a szlovén-osztrák határt. A patak ezután eléri a mesterséges Ledavsko-víztározót, majd délkeletnek fordul. Az azonos nevű város névadója. A patak a 0 000 és a 6 803 szelvényei között az országhatárt képezi Magyarország és Szlovénia között, a felette levő szakaszán teljes hosszában Szlovéniában folyik. A Lendva-patak az horvát-szlovén-magyar hármashatár közelében, torkollik a Kerka patakba. A patak teljes vízgyűjtő területe 865 km², melynek közel 80%-a Szlovéniára esik.[1]
A patak mellékvizeinek eloszlását tekintve meglehetősen aszimmetrikus. A patak egyetlen jobb oldali mellékfolyója a Črnec. Bal oldali mellékvizeit a Klavžni-patak (németül: Klausenbach), az Ausztriából érkező Grabenlandu és a Goričko vidék több felszíni vízfolyása alkotja, egyebek mellett a Lukaj, Graz-patak, Bodonski-patak, Puconski, Martjanci-patak, Leibnitz, Kebele-patak és a Nagy-Kerka.
Lefolyása
[szerkesztés]A Lendva Stájerországban ered, Ausztriában, Pichla falu határában. A patak forrásától kiindulva egy a szűk Pichlagraben-völgyön folyik keresztül, délkeleti irányban.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a szláv lendava (= ugar, parlag) főnévből származik. A vízfolyás régebbi elnevezései a következők voltak: Lyndwa (1208), Lindua (1213, 1366), Lyndua (1232) és az Lendua (1346).[2][3][4]
Főbb mellékvízfolyása
[szerkesztés]A Lendva legjelentősebb mellékvízfolyása a Kebele-patak. Három szakaszra osztható. Szlovéniában ered, egy szakaszon hazánkban folyik, majd újból visszatér a szomszédos országba, ahol bal oldalról ömlik a Lendvába. Teljes vízgyűjtő területe 290 km², amelynek közel fele van Magyarországon. A Kebele bal parti mellékága a Szentgyörgyvölgyi-patak.
Érdekességek
[szerkesztés]A patak mederrendezése miatt Magyarország 25 747 négyzetméteres területe került át a szomszédos Szlovéniához és ugyanekkora területet kellett Szlovénia területéből Magyarországhoz csatolni. A területcseréről a Magyar Közlöny 2016. április 21-i száma számolt be. A két állam közös határszakasza ezentúl a meder középvonalán húzódik.[5]
Források
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2016. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 15.)
- ↑ Slovenska vodna imena, 1. knjiga. Slovenska akademija znanosti in umetnosti, 332–333. o. (1956)
- ↑ Etimološki slovar slovenskih zemljepisnih imen. Založba Modrijan, 230. o. (2009). ISBN 978-961-241-360-6
- ↑ Zelko, Ivan (1958). Prekmurska vodna imena v knjigi Franceta Bezlaja Slovenska vodna imena. Slavistična revija, 11, str. 245–252.
- ↑ Megváltozott Magyarország határa. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2016. április 24.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]