Lajta Béla
Lajta Béla | |
Született | 1873. január 23.[1][2][3] Budapest[4][3] |
Elhunyt | 1920. október 12. (47 évesen)[5][1][2][6] Bécs[4][3] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Káldor Klára |
Foglalkozása | építész |
Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1896) |
Sírhelye |
|
Építészi pályafutása | |
Jelentős épületei | ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola (részben) Zsidó Vakok Intézete (ma: Mozgásjavító Általános Iskola) Chevra Khadisa Szeretetházra (ma: Idegsebészeti Klinika) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lajta Béla témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lajta Béla, születési és 1907-ig használt nevén Leitersdorfer Béla (Óbuda, 1873. január 23. – Bécs, 1920. október 12.) zsidó származású 20. századi magyar építész. Korai művei szecessziós, illetve népies stílusúak, a későbbiek az art déco jellemzőit viselik magukon.[7]
Életpályája
[szerkesztés]Leitersdorfer Dávid és Ungár Terézia gyermekeként született. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. 1896-ban kapott építész diplomát, és mint az évfolyam legjobb hallgatója elnyerte a Hauszmann Alajos-jutalomdíjat. Rövid ideig Hauszmann Alajosnál dolgozott, majd állami ösztöndíjjal hosszabb külföldi tanulmányútra indult. Másfél évet töltött Olaszországban, főként Rómában. Ebben az időszakban festőművészettel és szobrászattal is foglalkozott. Ezután Berlinben A. Messelnél,[8] 1898-ban R. N. Shaw-nál[9] dolgozott Londonban. Még onnan küldte haza tervét a pesti – volt Valeró gyár előtti térre elképzelt – zsinagóga tervpályázatára, amellyel harmadik díjat nyert. Ugyancsak harmadik díjat nyert aztán itthon a közoktatási minisztérium pályázatán.
1899-ben tért haza. A Bárd Zeneműkereskedés (Kossuth Lajos u. 4.) belső berendezése volt az első munkája 1900-ban. 1902–1904 között épültek fel Lajta első házai, a hűvösvölgyi villa (a Völgy utcában), a szírmai gazdaság kastélya (Borsod megyében) és a zentai tűzoltókaszárnya. Korai műveire nagy hatással volt Lechner Ödön, akinek első korszakában a követője volt. Személyes kapcsolatuk több közösen elkészített tervben is kifejezésre jutott (pl. A Kozma utcai izraelita temető[10] Schmidl sírboltja vagy egy kastély Szirma községben (ez utóbbit 1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották).
1905 után eltávolodott a lechneri formanyelvtől. A Malonyai Dezső villája a XIV. kerületben 1905–1907 között (ma a román kultúrintézet) az angol lakóházak szabad belső térelrendezését egyesíti a magyar népi építészetből származó formanyelvekkel. Első középületeire, a Zsidó Vakok Intézetére (1905–1908. Budapest XIV., Mexikói út 60.) és a Chevra Khadisa Szeretetházra (1909–1911. Budapest XIV., Amerikai út 57., ma: Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet) az észak-európai építészet által inspirált középkorias formák, mozgalmas tömegkialakítás és egyszerű nyerstégla, illetve terméskő homlokzatok jellemzőek, amelyekhez bizonyos kiemelt pontokon gazdag, részben népművészeti-, részben vallási ihletésű ornamentika társul. 1908-ban tervezett épületei, a Parisiana mulató a Budapest VI. kerület, Paulay Ede utca 35. szám alatt és a Rákoskeresztúri zsidó temető ravatalozója már utolsó korszakának alkotásai felé mutatnak.
1909 után tervezett épületeire az egyszerű, „geometrizált és monumentális forma a jellemző. Azonban sohasem mondott le az ornamentika alkalmazásáról, egyéni módon absztrahált, jórészt népművészeti eredetű díszítőmotívumai a homlokzatok szerkezeti vagy funkcionális szempontból jelentős felületeit emelik ki”.[11] Ezen időszak legjelentősebb alkotásai: a Budapest VIII., Vas utca 9–11. alatti Kereskedelmi Iskola (régen: Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola) épülete, a Rózsavölgyi-ház (Budapest V., Szervita tér 5.), a Budapest VIII., Népszínház utca 19. sz. bérház, valamint a volt Erzsébetvárosi Bank (Budapest, Rákóczi út 18.).
Az 1913–14-ben (Budapest XIV., Cházár András utca 10.) tervezett Pesti Izraelita Hitközség Alapítvány Gimnáziumát (ma: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola) Hegedűs Ármin fejezte be 1923-ban. 1911–1914 között – Szabó Ervinnel együttműködve – a Fővárosi Könyvtár és Közművelődési Intézet tervein dolgozott. A méreteit és kulturális céljait tekintve is rendkívüli épület a háború kitörése miatt nem valósulhatott meg. Több mint harminc síremléket is tervezett, ezek a Kozma utcai és Salgótarjáni utcai zsidó temetőben állnak.
Súlyos betegsége következtében elméje megbomlott, fivére 1919-ben gyámság alá helyezte.[12] Fiatalon, 47 évesen 1920. október 12-én Bécsben hunyt el. Hamvait a Rákoskeresztúri zsidó temető (X., Kozma u. 6.) 3/J-74-41 sz. sírjában helyezték örök nyugalomra. Síremlékét Kozma Lajos, egykori tanítványa és munkatársa tervezte, aki 1910 és 1913 között dolgozott az irodájában. A Lajta-iroda munkatársai voltak még 1902-1903 körül Málnai Béla, 1905-ben Sárkány (Schweiger) István, 1905-1909 körül Löffler Béla és Szendrői (Schlusseck) Dezső, 1911-től Tálos Gyula, továbbá még Román Miklós, Szőke Imre és Nagy Sándor (nem tévesztendő össze a festővel). Kozma Lajos és Tálos Gyula Lajta épületornamentikájának kialakításában játszott döntő szerepet.
Házastársa Káldor Klára volt.[13]
Alkotásai
[szerkesztés]Épületek
[szerkesztés]- 1902–1904. Budapest, II. k. Völgy utca, Leitersdorfer-villa
- 1902. Szirma, Klein Mór kastélya – 1944-ben elpusztult[14]
- 1902. V. ker., Kossuth Lajos utca 4. Bárd Zeneműbolt bútorzata. (ma: könyvesbolt)
- 1902. Zenta, Tűzoltólaktanya és szertár
- 1904. Zenta, Gimnázium. (I. dij, megbízást nem kap)
- 1905. Zenta, Ađanska 10. Krsto Slavnic háza
- 1906–1907. Budapest V., Szent István tér 15. Hecht Jónás papírüzlete (volt bankfiók, ma: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)
- 1905–1907. Budapest XIV., Izsó utca 5. Malonyai Villa. (1913-ban átalakítva)[15]
- 1905–1908. Budapest XIV., Mexikói út 60. Zsidó Vakok Intézete (ma: Mozgásjavító Általános Iskola)
- 1908. Budapest VIII., A Salgótarjáni utcai zsidó temető bejárati épülete és ravatalozója.
- 1909–1911. Budapest XIV., Amerikai út 57. Chevra Kadisa gyógyíthatatlan betegek otthona. (szeretetotthon) Mózes-szobor, Telcs Ede munkája (ma: Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet Főépület)[16]
- 1908–1909. Budapest VI., Paulay Ede utca 35., Parisiana, párizsi mulató. (Újszínház[18]).
- 1909–1912. Budapest VIII., Vas utca 9-11. Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola. (ma: BGSZC Széchenyi István Kereskedelmi Szakgimnáziuma)[19]
- 1910–1912. Budapest V., Szervita tér 5. Leitersdorfer (később Rózsavölgyi)-ház, üzletek és bérlakások.
- 1911–1912. Budapest VIII., Népszínház utca 19. Harsányi testvérek bérháza.
- 1913–1914. Budapest, XIV. Cházár András utca 10. Pesti Izraelita Hitközség alapítványi gimnáziuma. 1923-ban Hegedüs Ármin fejezi be. (ma: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola)
- 1913–1925.[20] Budapest XIV., Amerikai út 53-55. A Pesti Chevra Kadisa Menedékháza és Felnőtt Vakok Otthona (ma: Mazsihisz Szeretetkórház)[21]
Síremlékek
[szerkesztés]A nagyobb épületeken kívül Lajta számos síremléket tervezett. Ezek közül napjainkban a következők azonosíthatóak be:[22]
Cím: 1087 Budapest, Salgótarjáni utca 6.
- 1904 k.: Lederer Béla síremléke
- 1908: Bródy József és családja síremléke
- 1908: Guttmann Emil és családja síremléke
- 1908 k.: Beimel Jakab és felesége, Sauer Cecília síremléke
- 1909: Sváb Jakab fiai és családjuk síremléke
- 1910 k.: Deutsch Frigyesné Bodansky Hermina síremléke
- 1913: Herzman Bertalan síremléke
- 1913 k.: kántorjánosi Mándy Ignác síremléke
- 1914: gavosdiai Sváb Sándor síremléke
- 1914: szászbereki báró Kohner család síremléke
- 1918: Bacher Vilmos síremléke
Cím: 1108 Budapest, Kozma utca 6.
- 1902–1904 (vagy 1906–1907). Gries család sírja[23]
- 1902–1904. Schmidl család sírja[24][25]
- 1903 k.: Leitersdorfer Dávidné Ungár Teréz és Leitersdorfer Dávid síremléke
- 1904: Schmidl Sándor és Schmidl Sándorné Holländer Róza síremléke
- 1904 k.: Epstein Sándor és családja síremléke
- 1906-1908: özv. Griesz Benjáminné sz. Weisz Anna és családja síremléke
- 1907 k.: Steiner Zsigmondné Leitersdorfer Sarolta síremléke
- 1908: Schwarcz Lajos és családja síremléke
- 1908: Greiner Emánuel és családja síremléke
- 1910 k.: Mezey Albert síremléke
- 1911: Szabolcsi Miksáné síremléke
- 1911–1912: Deutsch Zsigmond és neje Stauber Borbála síremléke
- 1912: Kudelka Jakab síremléke
- 1912: A régi Váci úti zsidó temetőből exhumált halottak síremléke
- 1912 k.: Steiner Zsigmond síremléke
- 1913: Lukács Zsigmond síremléke
- 1913: A régi Váci úti temetőből exhumált 1848-49-es pesti zsidó honvédek síremléke
- 1913: Klein Nándor és családja síremléke
- 1913 k.: Mezey Ede és felesége Mezey Laura síremléke
- 1913 k.: Vágó Mihályné és Vágó Mihály síremléke
- 1914: Káldor Lacika síremléke
- 1914: Propper Samu és családja síremléke
- 1918 k.: Lamm Mór és családja síremléke
Egyéb temetőkben
[szerkesztés]- 1908 k.: Hirsch Józsefné Herman Jozefa síremléke – dátum és helyszín bizonytalan
- 1913: Klein Mór síremléke – ismeretlen helyen
- 1913: Herman Lipótné síremléke – ismeretlen helyen
- 1913: sztapári Récsey Ede családjának síremléke – Kula (ma Szerbia), zsidó temető
Első elhelyezési tervpályázat (I. díj), 1911. Nemzeti Színház távlati kép | |
Elhelyezési helyszínrajz | Helye (Astoria) 2009-ben |
Egyéb pályázatok
[szerkesztés]- 1898. Lipótvárosi zsinagóga pályázat. III. díj.[26]
- 1899. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde palotájának pályaterve.[27]
- 1901. Zágrábi Posta- és Távírda-igazgatóság székházának pályaterve[28]
- 1901. Honvéd téri zsidó imaház pályázat. I. díj
- 1901–1902. Kossuth-mauzóleum, Telcs Edével és Tóth Istvánnal
- 1901–1902. Vörösmarty Mihály szobra, Róna Józseffel
- 1901–1902. Erzsébet királyné-emlékmű, Róna Józseffel[29]
- 1902. Szent Gellért-szobor
- 1903. A Rákoskeresztúri zsidó temető árkádjainak pályaterve. I. díj[30][31]
- 1903. Pozsonyi Posta és távírda épülete, Lechner Ödönnel[32]
- 1905. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium épületének pályaterve. III. díj[33]
- 1911. Fővárosi Könyvtár és Művelődési Központ
- 1911. Községi nyilvános könyvtár és közművelődésügyi intézet tervpályázat. II. díj[34]
- 1911. A budapesti Nemzeti Színház elhelyezési tervpályázata. I. díj
- 1912. Budai zsinagóga épületének tervpályázata. I. díj.[35]
- 1912. Új Nemzeti Színház épületének tervpályázata. IV. díj[36]
- 1913. Magyar Kereskedelmi Csarnok tervpályázat. Megvétel.[37]
Szakírói tevékenysége
[szerkesztés]- Der Schöpfer der modernen ungarischen Baukunst (Bildende Künstler, Bécs. 1911)
- A temető művészete (Magyar Iparművészet, 1914)
Képgaléria
[szerkesztés]-
Vakok Intézete 1905-1908
Bp. XIV., Mexikói u. 60. -
Vakok Intézete 1905-1908
Bp. XIV., Mexikói u. 60. -
Újszínház 1908-1909
Bp. VI., Paulay Ede u. 35. -
Újszínház kapu részlet
Bp. VI., Paulay Ede u. 35 -
Idegsebészeti Klinika 1909-1911
Bp. XIV., Amerikai u. 57. -
Idegsebészeti Klinika 1909-1911
Bp. XIV., Amerikai u. 57. -
Szakközépiskola. 1909–1912
Bp. VIII.. Vas u. 9–11. -
Szakközépiskola
Bp. VIII., Vas u. 9–11. -
Rózsavölgyi-ház, 1910–1912
Bp. V., Szervita tér 5. -
Rózsavölgyi-ház. 1910–1912
Bp. V., Szervita tér 5. -
Bérház 1911–1912
Bp. VIII., Népszínház u. 19. -
Bérház 1911–1912
Bp. VIII., Népszínház u. 19. -
Ma: Gázművek épülete 1911–1912
Bp. VII., Rákóczi u. 18. -
Ma: Gázművek épülete. Részlet
Bp. VII., Rákóczi u. 18. -
Radnóti gimnázium 1913–1914
Bp. XIV., Cházár A. u. 10. -
Radnóti gimnázium részlet
Bp. XIV., Cházár A. u. 10. -
A Salgótarjáni utcai zsidó temető bejárati épülete
-
A Salgótarjáni utcai zsidó temető beomlott kupolájú ravatalozó épülete
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ a b Lajta [Leitersdorfer], Béla, Béla Lajta [Leitersdorfer]
- ↑ a b c http://arch-pavouk.cz/index.php/architekti/1179-lajta-bela, 2023. május 7.
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Лайта Бела, 2015. szeptember 28.
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Лайта Бела, 2015. szeptember 27.
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/AzEst_1920_10/?query="Lajta Béla"&pg=102&layout=s
- ↑ Nagy, i. m., 76–77. o.
- ↑ A. Messel (1853–1909) német építész.A historizmus idejében kezdte működését, de áruházai a modern építészet úttörő alkotásai.
- ↑ R. N. Shaw (1831–1912) angol építész, a modern angol lakásépítészet úttörő mestere.
- ↑ Séta a Kozma utcai zsidó (izraelita) temetőben.. [2011. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 3.)
- ↑ Csáki Tamás: Lajta Béla (ARTPORTAL)
- ↑ https://obudaianziksz.hu/150-eve-szuletett-lajta-bela-a-magyar-modern-epiteszet-elofutara/
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1929/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
- ↑ Lajta Béla Virtuális archívum. [2017. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 26.)
- ↑ Malonyai villa átalakítás előtt 1908-ban. [2007. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 5.)
- ↑ Pesti Izraelita Szeretetház 1911-ben. Magyar Építőművészet 1911.IX. évf. 6.sz[halott link]
- ↑ Europa Nostra-érem két magyar műemlék helyreállításáért, nefmi.gov.hu – 2007. április 26.
- ↑ Európa Nostra-érem 1997[17]
- ↑ VIII. ker. Vas utcai felső kereskedelmi iskola homlokzata. Magyar Építőművészet.1909. VII. évf. 11. sz.[halott link]
- ↑ https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/pesti-chevra-kadisa-menedekhaza-es-felnott-vakok-otthona
- ↑ https://www.kitervezte.hu/epuletek/egeszsegugy/amerikai-uti-szeretetkorhaz-zsinagoga
- ↑ Archivált másolat. [2022. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
- ↑ https://www.muemlekem.hu/muemlek/show/11315
- ↑ Lechner Ödönnel együtt
- ↑ Schmidl-család sírja
- ↑ Archivált másolat. [2020. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
- ↑ Archivált másolat. [2021. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
- ↑ Archivált másolat. [2022. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
- ↑ Erzsébet-emlékmű modellfotó (Magyar Építőművészet 1903/I/6.)[halott link]
- ↑ Archivált másolat. [2022. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
- ↑ A X. ker. Izraelita temető Árkád sírjának pályázata (Magyar Építőművészet 1903/I./12)[halott link]
- ↑ Pozsonyi posta és távírda épület homlokzata (Magyar Építőművészet 1903/I.7.)[halott link]
- ↑ Archivált másolat. [2021. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
- ↑ Községi nyilvános könyvtár és közművelődésügyi intézet távlati képe. Magyar Építőművészet 1911. IX. évf. 8. sz.[halott link]
- ↑ Archivált másolat. [2019. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
- ↑ A budapesti Nemzeti Színház távlati képe. Magyar Építőművészet 1913. XI. évf. 1.sz[halott link]
- ↑ Magyar Kereskedelmi csarnok távlati kép. Magyar Építőművészet. 1913. XI. évf. 5.sz[halott link]
Források
[szerkesztés]- Bárdos Artúr: Lajta Béla (MŰVÉSZET 1913/8. sz. 285–294. old.)
- Csáki Tamás: Lajta Béla ARTPORTAL
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 12. o. ISBN 963-05-6411-4
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5, 109–116. o.
- Rüll Tamás: Lajta Béla építészete[halott link]
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Nagy Gergely: Magyar építészek, Kossuth Kiadó, Budapest, 2004, ISBN 963-09-4503-7
További információk
[szerkesztés]Könyvek, cikkek
[szerkesztés]- Nádai Pál: Lajta Béla életműve In: Ars Una, 1924
- Vámos Ferenc: Lajta Béla In: Magyar Építőművészet, 1956
- Vámos Ferenc: Lajta Béla, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970
- Gerle János–Csáki Tamás: Lajta Béla, Holnap Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-3490-40-2 (Az építészet mesterei sorozat)
- Nádas Pál: Magyar és magyar zsidó történelem – Lajta Béla és Lovag Wechselmann Ignác szecessziós épületében, Múlt és Jövő Alapítvány, 2024
- Csáki Tamás: Lajta, Kedves László Könyvműhelye, Budapest, 2023 (10 1-sorozat)
- (szerk.) Csáki Tamás: Lajta Béla 150 – budapesti épületsorsok. Béla Lajta 150 – Fates of Budapest Buildings (A Lajta Béla 150 – Budapesti épületsorsok kiállítás kísérő kiadványa), Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 2024, ISBN 978-615-6667-07-6
Elektronikus cikkek
[szerkesztés]- Lajta Béla Virtuális Archívum
- ÉPÍTÉSZFÓRUM Százharminc éve született Lajta Béla
- ÉPÍTÉSZFORUM Idegsebészeti klinika
- KRÓNIKA
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 520. o. Online elérés
- Rokob Tibor: Vaktáblák a Mexikói úton[halott link]
- Szervita téri Rózsavölgyi bolt
- ELTE Radnóti Miklós gyakorlóiskola története
- Bárczy István: Lajta Könyvtár terve
- Elek Artúr: Lajta Béla
- VÁNDORISKOLA Lajta Béla
- VÁNDORISKOLA Kozma utcai temető.[halott link]
- Lajta Béla Virtuális archívum