Lőszer

A lőszer egy olyan speciális töltény, amely a lövedéket hajítótöltet révén juttatja a célba, a csöves tűzfegyverek pusztító/romboló hatást kifejtő alapeszköze. A lövés folyamatához szükséges eszköz- és anyagelemek egy egységének fogalmi gyűjtőneve.^[1] Mai hatályos jogi definíciója^[2] a következő: "olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz".

Angolszász terminológiában előfordul az „ejtett lőszer” (fall munition) kifejezés is, melyet a légibombákra alkalmaznak.

Elemei

A fenti definíció szerint tehát a lőszer öt fő részből, elemből tevődik össze:

töltényhüvelyből, ami magába foglalja a többi lőszer-elemet. Anyaga lehet réz, valamint lakkozott, vagy tombak, plattírozott acél, valamint műanyag (sörétes lőszerpatronok esetében) és papír. Lőporgyújtás szempontjából megkülönböztetünk központi és peremgyújtású töltényhüvelyeket.
csappantyúból (tüzérségi lőszerben csappantyús csavarból), ami a lőpor begyújtásához szükséges gyújtóelegyet tartalmazza. A töltényhüvelybe általában rögzítőlakkal, vagy nagyobb például löveg-töltények esetében csavarmenettel rögzítik. Anyaga általában réz. Felépítése a központi gyújtású hüvelyek esetében Boxer-, ill. Berdan-rendszerű, valamint sörétes (másik nevén 209-es) csappantyú, a peremgyújtású hüvelyek esetében peremgyújtású csappantyú.
lőporból, ami lehet füstös, ún. fekete lőpor, vagy gyérfüstű. Por alakban ritkán fordul elő, gyakorlatilag különböző geometriai formákra (négyzet-, ill. téglalap, henger, gömb stb.) préselt granulátum, ami sosem tölti ki a hüvelyben rendelkezésre álló térfogatot. Legfontosabb paraméterei: gyulladási hőmérséklet, égési hőmérséklet, égéshő, égési sebesség, a lőporszemcsék alakja és mérete (égési sebességet nagyban befolyásoló tényezők).
lövedékből, ami lehet nem romboló hatású is, mint például a préselt gyakorlólövedék (fém- és műanyagporból), gumilövedék, valamint fényjelző, illetve füstgerjesztő lövedék.
gyullasztóból, ami tüzérségi lőszer esetén a csappantyús csavarban található meg.

Fajtái

Egyesített lőszer

A lőszer fő elemei egy egységet képeznek. Előnye, hogy a lőszer egy egységként tölthető a csőfarba, ezáltal a fegyver tűzgyorsasága növelhető, valamint időjárás-érzéketlen. Hátránya, hogy a lőportöltet mennyisége nem változtatható, ezáltal a lövedék ballisztikai tulajdonságai sem, illetve a csőkopás arányaiban nagyobb, mint az osztott lőszer esetében. Főként lövészfegyverekben, repülőgép-fedélzeti fegyverekben, páncélromboló és légvédelmi ágyúkban alkalmazzák, valamint a legtöbb harckocsi- és több tüzérségi löveg is ilyen típusú lőszereket tüzel.

Osztott lőszer

A lőszer fő elemeiből a lövedék külön egység. A különféle lőportöltetekkel, csappantyús csavarral, gyullasztóval szerelt hüvelytöltény a lövedékkel a töltőűrben válik egységgé. Főként a tüzérségi lövegeknél alkalmazzák. Előnye az eltérő lőtávolságok miatti optimális lőporfelhasználás, illetve a kisebb mértékű csőkopás. Hátránya a kisebb tűzütem, lövésszám, valamint élőmunkaigényes.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

↑ Hadtudományi lexikon I. (A–L). Főszerk. Szabó József. Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság. 1995. 828. o. ISBN 963-04-5226-X
↑ Hatályos magyar jogszabályok: 2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről, valamint a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyverekről és lőszerekről. Ezeket kissé módosította és véleményezte a 9/2007 (III. 7.) AB határozat. Bővebben lásd: Magyar fegyverjogi szabályozások.

Források

Könyvek

Hadtudományi lexikon I–II. Főszerk. Szabó József. Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság. 1995. ISBN 963-04-5226-X
Kiss Á. Péter: A gépkarabély és használata (Zrínyi Kiadó, 1998) ISBN 963-327-317-X
Kovács Dénes: Vadásztöltény- és lőtechnikai ismeret (Dénes Natur Műhely, 2004) ISBN 963-9369-45-4
Kovács Dénes: Vadászfegyverekről nem csak vadászoknak (Dénes Natur Műhely)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Lőszer témájú médiaállományokat.

[1] Hadtudományi lexikon I. (A–L). Főszerk. Szabó József. Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság. 1995. 828. o. ISBN 963-04-5226-X

[2] Hatályos magyar jogszabályok: 2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről, valamint a 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyverekről és lőszerekről. Ezeket kissé módosította és véleményezte a 9/2007 (III. 7.) AB határozat. Bővebben lásd: Magyar fegyverjogi szabályozások.

[1]

[2]