Ugrás a tartalomhoz

Létavértes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Létavértes
A nagylétai református templom
A nagylétai református templom
Létavértes címere
Létavértes címere		 Létavértes zászlaja
Létavértes zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásDerecskei
Jogállásváros
PolgármesterMenyhárt Károly (független)[1]
Irányítószám4281, 4283
Körzethívószám52
Testvértelepülései
Lista
Székelyhíd
Népesség
Teljes népesség6756 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség60,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület116,61 km²
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 23′, k. h. 21° 54′47.383333°N 21.950000°EKoordináták: é. sz. 47° 23′, k. h. 21° 54′47.383333°N 21.950000°E
Létavértes (Hajdú-Bihar vármegye)
Létavértes
Létavértes
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Létavértes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Létavértes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Létavértes város az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar vármegye Derecskei járásában. Nagyléta és Vértes községek egyesítésével jött létre 1970-ben.

Fekvése

[szerkesztés]

Debrecentől 24 kilométerre, az Alföldön, a Dél-Nyírség és az Érmelléki löszös hát találkozásánál fekszik. Nagyléta és Vértes községek egyesítésével jött létre, előbbi a település keleti, utóbbi a nyugati felét alkotja. Közigazgatásilag hozzá tartozik még Cserekert is, mely a központjától mintegy 8 kilométerre délre helyezkedik el.

A szomszédos települések: észak felől Újléta (körülbelül 9 kilométerre), északkelet felől Kokad (mintegy 6 kilométerre), dél felől Pocsaj (nagyjából 15 kilométerre), nyugat felől pedig Monostorpályi (8 kilométerre). Délkeleten a határszéle több mint 10 kilométernyi szakaszon egybeesik a magyar–román államhatárral; a legközelebbi települések abban az irányban Székelyhíd (Săcueni), Csokaly (Ciocaia) és Bihardiószeg (Diosig).

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton a 47-es főút felől Sárándnál letérve a 4809-es, Debrecen központja felől (Bánk érintésével) a 4814-es, Biharkeresztes–Pocsaj felől a 4808-as, majd a 4807-es, Vámospércs felől pedig ugyancsak a 4807-es úton érhető el. Az északkeleti szomszédságában fekvő, kisebb, határ menti községekkel a 4806-os út köti össze.

Cserekert csak közúton érhető el, a 4807-es útból kelet felé kiágazó 48 111-es számú mellékúton.

Az országhatár a településtől kb. 5 kilométerre található, ahol közúti határátkelő működik.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik.

Vasúton jelenleg nem érhető el. A hazai vasútvonalak közül a MÁV 107-es számú, Debrecen–Sáránd–Létavértes-vasútvonala érintette, de a vonalon 2009. december 12-én megszűnt a forgalom. Létavértes vasútállomás a település északi részén helyezkedett el, közvetlenül a 4809-es út mellett, így a közúti elérését az az út tette lehetővé.

Története

[szerkesztés]

A környék maga már a kőkorszak óta lakott.

Nagyléta

[szerkesztés]

Nagylétát 1291-ben említik először. A középkorban a bolondóci várispánság, majd a gróf Cseszneky család birtoka volt. A török hódoltság idején a szolnoki szandzsákhoz tartozott. 1689-ben elnéptelenedett, de hamarosan újra benépesült. A 18.- 19. században Nagyléta egyike volt Bihar vármegye tizenhét mezővárosának. Báthory Gábortól hajdúi kiváltságokat kapott, valószínűleg 1609-ben. A trianoni békeszerződés megfosztotta a települést termőföldjei 40%-ától és elvágta a térség központjától, Nagyváradtól. 1920 és 1956 között járási székhely volt.

Létavértes légifotója

Vértes

[szerkesztés]

Vértest, a másik települést már az 1333-as pápai tizedjegyzékben mint egyházas helyet tartották számon.1435-ben templomát is említik.

1436-ban Vértes az álmosdi Csire család birtoka volt.

1552-ben a Szokoly család tagjainak volt itt birtoka.

1732-ben a Nagy család, 1769-ben a Komáromy család, a későbbiekben pedig a Fekete család birtoka volt.

A 18. század második felében és a 19. század első felében több birtokosa is volt: a Frátter, Fényes, Papszász, Csanády, Dersy, Magyari, Balogh, Muraközy és Szilágyi családok.

A 20. század elején Vértes település Dersy Lászlóné, Csanádi Ferenc, Gorove János, Fráter Gyuláné, Kövesdy Imre és Nagy Móricz birtoka volt, kik szép úrilakot is építettek itt.

Vértes két temploma közül a református templom 1815-től 1861-ig épült, a görögkatolikus templom 1870-ben készült el.

A településhez tartozó Reszege dűlő helyén a hagyományok szerint egykor község állt.

Létavértes

[szerkesztés]

Létavértes 1970. július 1-jén jött létre Nagyléta és Vértes községek egyesítésével. A település 1996. július 1-jén kapott városi rangot.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
7098
7097
7061
7109
6771
6795
6756
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,1%-a magyarnak, 3,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,8% románnak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,6%, református 42,3%, görögkatolikus 19,2%, felekezeten kívüli 11,9% (18,6% nem válaszolt).[3]

2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 1% románnak, 0,3% németnek, 0,1% ukránnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,8% volt református, 3% római katolikus, 15,1% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 0,2% evangélikus, 14,7% felekezeten kívüli (32,8% nem válaszolt).[4]

Közélete

[szerkesztés]

Önkormányzata

[szerkesztés]

A települési önkormányzat címe: 4281 Létavértes, Kossuth u. 4., telefonszáma: 52 / 376-101, faxszáma: 52 / 376-345. E-mailes elérhetőségei: [email protected], [email protected], [email protected], hivatalos honlapja a www.letavertes.hu.

A településen működő nemzetiségi önkormányzatok közül a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat címe: 4281 Létavértes, Táncsics u. 19., telefonszáma: 30/743-59-76; a Román Nemzetiségi Önkormányzat (Consiliul Autoguvernării Minorităţii Române din) címe: 4281 Létavértes, Új u. 54., telefonszáma: 30/207-4270, e-mail címe: [email protected].

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Polgármester Párt Megjegyzés
1990–1994 Szatmári Sándor független[5]
1994–1998 független[6]
1998–2002 független[7]
2002–2006 Kiss Tiborné független[8]
2006–2010 Menyhárt Károly független[9]
2010–2014 független[10]
2014–2019 független[11]
2019–2024 független[12]
2024– független[1]
Bővebben: Polgármester-választások Létavértesen

Egyházi közigazgatás

[szerkesztés]

Római katolikus egyház

[szerkesztés]

A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye Berettyóújfalui Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, Hosszúpályi római katolikus plébánia fíliája.

Görögkatolikus egyház

[szerkesztés]

A település görögkatolikus vallású lakosai három paróchiához tartoznak. Ezek a következők: Létavértes I., Létavértes II. és Létavértes-Vértes. Mindhárom paróchia a magyar görögkatolikus egyház Hajdúdorogi egyházmegyéjébe tartozik.

Református egyház

[szerkesztés]

A településen két református anyaegyházközség is működik: a nagylétai és a vértesi. Mindkettő a Tiszántúli Református Egyházkerület Debreceni Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik.

Evangélikus egyház

[szerkesztés]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség. A település evangélikus vallású lakosai a Debreceni Evangélikus Egyházközséghez tartoznak.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Testvérvárosa

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Létavértes települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Létavértes Helységnévtár
  4. ↑ Létavértes Helységnévtár
  5. ↑ Létavértes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Létavértes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  7. ↑ Létavértes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  8. ↑ Létavértes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  9. ↑ Létavértes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2022. április 15.)
  10. ↑ Létavértes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2022. április 15.)
  11. ↑ Létavértes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2022. április 15.)
  12. ↑ Létavértes települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 27.)

Források

[szerkesztés]
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Létavértes&oldid=27548555”