Lánczy Gyula

Lánczy Gyula
Portréja a Vasárnapi Ujság 1911. évi 5. számából.
Született	Lazarsfeld Gyula 1850. január 17. Pest
Elhunyt	1911. január 17. (61 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	egyetemi oktató történész politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1881. szeptember 26. – 1884. május 19.)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (19/1. parcella, 1. sor, 3. sír)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lánczy Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lánczy Gyula, születési nevén Lazarsfeld Gyula (Pest, 1850. január 17. – Budapest, 1911. január 17.) jogi doktor, a budapesti királyi tudományegyetem nyilvános rendes tanára, magyar királyi udvari tanácsos, országgyűlési képviselő. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykori dékánja, Lánczy Leó bátyja.

Élete

Pesten atyja, a zsidó származású Lazarsfeld Adolf pálinkakereskedő volt, aki családi nevét 1861-ben Lánczyra változtatta. Anyja Pollák Katalin. Lánczy iskolai tanulmányait végezve, feltűnt a napi- és időszaki sajtó terén úgy történeti, politikai és általános irodalmi terjedelmes tanulmányokkal, mint hírlapi vezér- és tárcacikkekkel. 1872-ben a pénzügyi, 1874-től fogva pedig a belügyminisztériumban mint fogalmazó működött 1880-ig. Az 1881-84-iki országgyűlésre képviselővé választották, és egy ideig az akkori mérsékelt ellenzékhez csatlakozott, de utóbb annak kötelékéből kivált. Az 1880-as évek derekán a politikai életből és publicisztikai tevékenységtől végképp visszavonult és kizárólag tudományos és irodalmi tanulmányainak élt. 1886-ban a kolozsvári egyetemhez, 1891-ben pedig a budapestihez nevezték ki az egyetemes történelem tanárának. Elhunyt 1911. január 17-én reggel 10 órakor, születésének 61. évfordulóján, házasságának 27. évében. Temetésére 1911. január 19-én délután 3 órakor került sor a Kerepesi úti temetőben a református egyházi szerint búcsúztatta Petri Elek lelkész, sírja felett beszédet mondott Békefi Remig dékán.

Magánélete

1883. december 17-én Budapesten, a Kálvin téri református templomban feleségül vette Vajda Eleonóra Ella Annát (1864–1926), Vajda Samu és Levinsky Sarolta leányát.

Cikkei

• a Tanügyi Füzetekben (1868. Széchenyi Istvánról)
• a Századokban (1869. II. Rákóczy Ferenc külügyi viszonylatairól, 1895. Sienai dolgok, Magyarország és Sienai sz. Bernardino Capistran Janos és II. Pius pápa, 1899. A hágai nemzetközi történeti congressusról)
• a Századunkban (1869. 234-243. sz. Nero anyja, történeti kép)
• a Weber Gy. Világtörténete magyar fordításának toldalékát képező V. kötetben (1869. Magyar irodalomtörténet vázlata, korszakonként megosztva Sebestyén Gyulával)
• a Budapesti Szemlében (1869. A politikai pártok jellemzése általában, A választási kérvény tárgyalása Angliában az új törvény szerint, 1880. Adalékok alkotmányunk reformkorszakához, 1881. Endymion, 1883. Harmadik egyetem kérdése és felső oktatásunk reformja, 1888. Br. Kemény Zsigmond, jellemrajzi vázlat)
• a Jogtudományi Szemlében (1870. A név jogi tekintetben)
• a Figyelőben (1871. Swift és Pope leveleiben, 1872. könyvism.)
• a Képes Világban (1871. Bécs képzőművészeti viszonyairól)
• az Athenaeumban (1873. Régi levelek, irodalomtörténeti tanulmány Kazinczy Ferenczről és Guzmics Izidorról, 4 közlés és könyvism., 1874. Régi magyar országgyűlések, az Acta Comitialia alapján, hat közlés)
• a Reformban (1874. 150., 151., 157., 158. sz. könyvism., 1875. 112., 113. sz. könyvism.)
• a Magyarország és a Nagyvilágban (1875. Beöthy Zsolt), a Hungária polit. évkönyvben (szerk. Toldy István, 1877. Magyarország új közigazgatási rendje)
• a Literarische Berichte aus Ungarnban (1877. Die Entwickelungsgeschichte der Reform-Ideen in Ungarn, terjedelmes tanulmány az 1825-47. korszakról)
• a Havi Szemlében (1878-79. A keleti válság és az alkotmányosság, taglalata a parlament illetékességének és befolyásának külügyi kérdésekben)
• az Oesterreichische Zeitschrift f. Verwaltungban (1880. Die Verwaltng Rechtsbarkeit in Ungarn, u. ez. a zágrábi horvát jogi folyóiratban)
• a Jogtudományi Közlönyben (1882. A közigazgatási biráskodás)
• az Acta. R. Universitatis Budapestiensisben (1893-94. I. Jelentés paduai kiküldetéséről)
• a Pesti Naplóban (1895. Rugyiero Bonghi, emlékezések, Italicae res, három közlés)
• az Ungarische Reveuben (1895. Beziehungen zwischen Ungarn und Siena), sat.

Munkái

• A felső oktatás reformja és az új magyar közműveltség. Culturpolitikai eszmetöredékek. Bpest, 1879. (Ism. Budapesti Szemle).
• Adalékok a magyar alkotmány reform-korszakához. Uo. 1880. (Különnyomat a Budapesti Szemléből.)
• A faluközösség eredete. (Ősi család és tulajdon.) Sociologiai és jogbölcseleti tanulmány. Uo. 1881. (Előbb a M. Igazságügy 1880. évf. Ism. Nemzetgazdasági Szemle 1880. Századok 1881. Literarische Berichte aus Ungarn sat.)
• Széchenyi Pál kalocsai érsek s a magyar nemzeti politika (1642-1610.). Uo. 1882. (Magyar történelmi jellemrajzok. A m. tört. társulat által a Bay Ilona-féle pályadíjjal koszorúzott pályamunka.)
• Eszmetöredékek a Rákóczi-féle felkelés történet-politikai jelentőségéről. Válasz Thaly Kálmánnak Széchenyi Pál s a magyar nemzeti politika cz. tanulmányt illető észrevételeire. Ugyanott, 1882. (Előbb a Századokban.)
• A közigazgatási biráskodás szervezéséről Magyarországon. Közjogi tanulmány. Függelékül: A közigazgatási tisztviselők bűnvádi felelősségre vonásának jogáról és annak korlátozásáról. Uo. 1883.
• A történelmi módszerről. Uo. 1885. (Különny. a Századokból.)
• Történelmi kor- és jellemrajzok. Uo. 1890. (Ism. Budapesti Szemle Pauler Gy., M. Salon XII. Sturm A., Századok, Ferenczy Z., Nemzet 1. sz. Darvai Mór, Ung. Revue, Erdélyi Múzeum-egylet kiadványai VII., Főv. Lapok 1889. 330. és 1890. 157. sz., a bécsi Fremdenblatt 1890., a florenczi Archivo Storico Italiano 1891.)
• A közigazgatási biróság törvényjavaslatáról. Közjogi és jogtörténeti értekezés. Uo. 1894. (M. Jogász-egyleti Értekezések X. 6., 8.)
• Magyarság az Árpádok korában. Uo. 1898. (Toldalékul: Történetirodalmi széljegyzetek a Silvesterbulla eredetének kérdéséhez. Olcsó-Könyvtár 1010-1020. Ugyanez előbb a Képes Irodalomtörténetben. Ism. Kath. Szemle, Irod. tört. Közlemének.).

Felolvasásai (kéziratban) a magyar iparegyesületben: 1883. Marx K. élete és tanairól; az erdélyi múzeumegylet szakosztályában: 1890. Dante és a pápaság; a m. tudom. akadémiában: 1891. V. Celestin és a spirituálisok; a demographiai s közegészségi congressus történelmi osztályában: 1894. A középkori psycho-pathikus tömegjárványok (franczia szabad előadás, tartalma a congressusi Irományok VII. k.); a Mária-Dorottya egyesület javára: 1895. A hitetlen Caesar; (Hohenstaufi) II. Frigyes; a hágai congressuson: 1898. Le Nom d'une Dynastie: Les Corvins.

Kézirati munkája

• Dante és VIII. Bonifácz.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Magyar néprajzi lexikon I–V. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977–1982. ISBN 963-05-1285-8   [1]
• Gaal György: Zsidó és zsidó származású tanárok a kolozsvári egyetem tanári karában
• Gyászjelentése