Kucora
| Kucora (Куцура / Kucura) | |
 | |
| A görögkatolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bácskai |
| Község | Verbász |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 21466 |
| Körzethívószám | 381 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4348 fő (2011)[1] /- |
| Népsűrűség | 81 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 81 m |
| Terület | 57,7 km² |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 31′ 08″, k. h. 19° 35′ 17″45.518900°N 19.588100°EKoordináták: é. sz. 45° 31′ 08″, k. h. 19° 35′ 17″45.518900°N 19.588100°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kucora témájú médiaállományokat. | |
Kucora (szerbül Куцура / Kucura, ruszinul Коцур, németül Kutzura) egykori ruszin, német és magyar falu Szerbiában, a Vajdaságban. Verbász községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Verbásztól 8 km-re délnyugatra, Torzsa keleti szomszédjában fekszik.
Története
[szerkesztés]Kucora, Kuczora nevét 1590-ben a török defterek is említették a bácsi nahijében, 18 adózó házzal.
1715-ben, a török hódoltság után, csak öt adófizető volt itt, de 1717-ben már 300 forint adót fizetett a falu.
1763. májusában Ferenc József de Redl bácskai adminisztrátor[2] a Bécsi Udvarnak jelentette, hogy, Keresztúrról Kiss Péter szabadost bízta meg azzal, hogy a felső magyar vármegyékből 150 görögkatolikus ruszin családot gyűjtsön és hozzon le Kuczorára, a falu gyarapítására, akik a könnyebb megélhetés miatt Sztub pusztát is megkapták.
1765-ben 41, 1767-ben 42 család telepedett itt le.
Kuczora régi pecsétje 1771-ből maradt fenn. A római katolikus plébániát 1815-ben szervezték; a Mindenszentekről elnevezett temploma 1859-ben épült. Az evangélikus anyaegyház 1811-ben alakult, templomuk 1861-ben épült. A katolikus templom 1792-ben, a református imaház pedig 1896-ban épült.
1910-ben 4129 lakosából 613 magyar, 1022 német, 2451 ruszin volt. Ebből 611 római katolikus, 2467 görögkatolikus, 953 evangélikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Kúlai járásához tartozott.
A ruszinok voltak mindig abszolút többségben a településen, a németek száma pedig az 1900-as évek elejétől egészen kitelepítésükig 1000 és 1500 között mozgott. A magyarok feleannyian voltak mint a németek. Mind a három nemzet beszélte egymás nyelvét. A németek evangélikus vallásúak voltak, kitelepítésük után templomukat lerombolták. A ruszinok görögkatolikus, míg a magyarok római katolikus vallásúak, a németek helyébe telepített szerbek pedig görögkeletiek (ortodoxok).
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4731 | 4783 | 4881 | 4655 | 4687 | 4713 | 4663[3] | 4348[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]| Nemzetiség | Szám | % |
| Ruszinok | 2200 | 47,17 |
| Szerbek | 1808 | 38,77 |
| Magyarok | 352 | 7,54 |
| Montenegróiak | 90 | 1,93 |
| Ukránok | 49 | 1,05 |
| Horvátok | 44 | 0,94 |
| Szlovákok | 16 | 0,34 |
| Muzulmánok | 15 | 0,32 |
| Cigányok | 12 | 0,25 |
| Macedónok | 11 | 0,23 |
| Németek | 4 | 0,08 |
| Szlovének | 3 | 0,06 |
| Oroszok | 2 | 0,04 |
| Bunyevácok | 1 | 0,02 |
| Egyéb/Ismeretlen[4] |
Látnivalók
[szerkesztés]- Római katolikus (magyar) temploma: a plébániát 1815-ben alapították, előtte Ókér (Zmajevo) leányegyháza volt. A templom névadója Mindenszentek. A templomot 1859-ben szentelték fel, azóta többször is föl lett újítva. A templom méretei: hossza 24,5 m, szélessége 7,8 m, a hajó belmagassága 10 m, a torony magassága 29 m. Három harangja van. Az anyakönyvet 1815-óta vezetik.
- Görögkatolikus (ruszin) temploma
Képek
[szerkesztés]-
A római katolikus templom -
A görögkeleti templom -
Faluközpont
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Redl minden hivatalos iratot "adminisztrátor" titulussal írt alá. A magyar kamara alá tartozott. Ma úgy mondhatnánk: Redl közjegyző volt.
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés]- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bács-Bodrog vármegye I–II. Keresőszó: Kuczora
